„Az a fajta rezsipolitika, (...) amelyet a mostani kormány folytat – kiegészítve egyébként a paksi bővítéssel és felújítással –, akár azt a reményt is keltheti, hogy lesz” (negyedik rezsicsökkentés) – mondta a politikus.
Hozzátette: a magyar kormány világossá tette, hogy a közműszolgáltatók és energetikai cégek állami tulajdonba vétele vagy visszavásárlása abból a szándékból is adódik, hogy előbb-utóbb nonprofittá tegye a közműszolgáltató cégeket, ez pedig magában hordozza a további rezsicsökkentés lehetőségét is.
A magyar kormány és személyesen a magyar kormányfő is számtalan európai vitát megvívott már – emlékeztetett Kocsis Máté, megjegyezve: ezeket rendre megnyerte a kormányfő és a kormány. „Soha nem hátráltunk ki a magyar elképzelésekből, a magyar ötletekből és a magyar családok terheinek csökkentésének a megvédéséből” – hangsúlyozta, hozzátéve: „ezúttal sem lesz ez másként”.
A harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslat alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd.
A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki. Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött, hogy „a piros-fehér-zöld sarkot választja”. Azt is elmondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.
Kocsis Máté arra a kérdésre, hogy miért fontos megvédeni a rezsicsökkentést, azt mondta: azért fontos, mert azt tapasztalják, hogy több irányból támadják. „Most legutóbb például azzal szembesültünk, hogy az uniós bürokraták is egy újabb támadást indítottak kettő nappal azután, hogy a harmadik rezsicsökkentésről szóló döntést meghozták a kormánypárti frakciók” – mondta. Hozzátette: gyakran találkoznak azzal, hogy a hazai baloldali politikusok nyilatkozataikban, programjukban szintúgy támadást indítanak a rezsicsökkentés ellen.
Az április 6-ai választást meg kell nyerni, és mindaz, amit addig teszünk, ezt a célt szolgálja – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy budapesti lakossági fórumon hétfőn.
A Fidesz már megtapasztalta, hogy milyen nyertes helyzetből veszíteni – utalt a 2002-es választások eredményére Navracsics Tibor. „Megtapasztaltuk, hogy milyen, amikor nyertes pozícióból kiéneklik a sajtot a szánkból”, tehát küzdeni kell ezért a győzelemért – jelentette ki.
Ennek a vesztes választásnak keserű tapasztalatai voltak – utalt a 2002 és 2010 közötti évekre a miniszterelnök-helyettes, felidézve, hogy „a baloldal az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelésnél többre nem tartotta ezt az országot”, de később „ezt is elinflálták”.
A XVII. kerületi Vigyázó Sándor Művelődési Ház zsúfolásig megtelt előadótermében tartott beszédében Navracsics Tibor azt mondta: a baloldali gazdaságpolitika hatására 2004-re kifulladt a gazdaság motorja, majd „zuhanórepülés” következett. Az akkori kormányzat a hiányzó teljesítményt hitelekkel próbálta elfedni, ennek eredménye a rendkívüli mértékű államadósság és költségvetési hiány lett – tette hozzá.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a baloldallal ellentétben a mostani kormány tudja, mit akar, milyen Magyarországot szeretne. Olyat – folytatta –, amelyben tehetséggel, szorgalommal lehet előrejutni, nem pedig vagyoni háttérrel, „potyázással”, haszonleséssel.
Navracsics Tibor szerint a baloldalt csak egy cél tartja össze, ez pedig az, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, és az sem érdekli őket, hogy újra összeállt a „jó, a rossz és a csúf” – mondta, derültséget váltva ki a hallgatóságból.
Program helyett a baloldal elkezdte kritizálni a kormány eddigi teljesítményét, az irigység és az Orbán Viktor elleni gyűlölet tartja össze a baloldalt. Ezzel szemben a Fidesz pozitív célokat tűzött és tűz ki maga elé – mondta Navracsics Tibor, egyebek között a munkahelyteremtést, az oktatást és a megélhetési költségek csökkentését említve.
Mint fogalmazott, ha egy országnak nincs nemzeti politikája, nincsenek konkrét céljai, akkor „a világ elmegy Magyarország mellett”. A Fidesz–KDNP szövetség erős, független és versenyképes Magyarországot akar, és az ország csak akkor állja meg a helyét Európában, ha a becsületes, jóravaló embereknek van lehetőségük a boldogulásra – folytatta.
A rezsicsökkentés védelmében tartott lakossági fórumon a miniszter úgy fogalmazott, a megélhetési költségek csökkentése az egyik legfontosabb nemzeti cél, hiszen a rezsicsökkentés nem csak a jobboldali érzelmű embereknek jó.
Azzal kapcsolatban, hogy Bajnai Gordon, az Együtt–PM Szövetség vezetője egy interjúban hazugságnak nevezte a rezsicsökkentést, Navracsics Tibor azt mondta, egy veszprémi társasház például november óta 1,6 millió forintot takarított meg a rezsicsökkentéssel. „Lehet, hogy ez Bajnai Gordonnak hazugság, de sok embernek a mentőövet jelentette” – hangoztatta a miniszter.
Navracsics Tibor kitért az ország energiafüggetlenségére is. Mint mondta, azért kell támogatni a paksi bővítést, mert az atomenergiával szemben háromszor drágább az alternatív energia, valamint a létesítménnyel valódi függetlenséget érhet el Magyarország.
A miniszterelnök-helyettes előadása végén arra kérte a hallgatóságot, hogy április 6-án szavazzanak a Fidesz–KDNP közös jelöltjeire, „mert nem veszíthetjük el ezt a választást, a nemzeti céljainkat folytatni kell” – jelentette ki. A miniszter beszédét vastaps zárta.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az új paksi erőmű megépítéséhez annyi kölcsönt kívánnak felvenni Oroszországtól, amennyibe az kerül. A tárcavezető az M1 Az este című műsorában hétfőn emlékeztetett arra, hogy a felek között a pénzügyi megállapodás még nem született meg, de abban már megállapodtak, hogy a költségek 80 százalékát finanszírozza az orosz fél, és 20 százalékát a magyar. Hozzátette: a 20 százalék a beruházás későbbi szakaszában is kifizethető. Ez azt jelenti, hogy ha „10 milliárd eurót veszünk kölcsön az oroszoktól”, akkor nagyjából 5,5 milliárd euróba kerül egy erőművi blokk megépítése. Ez az ár nagyjából annyi, amennyi a nagy-britanniai vagy a finnországi erőműveké – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudható a paksi bővítés teljes költsége, azt felelte, hogy még nem született megegyezés a pénzügyi szerződés minden pontjáról. Sok olyan része lesz a beruházásnak, amelyet az orosz fél tendereztetni fog, azaz verseny lesz, a vállalkozók egymás alá vagy fölé fognak ígérni – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy az előszerződés egy „biankószerződés” lenne, azt felelte: abból a szempontból tekinthető annak, hogy „ez egy olyan szerződés, amely még olcsóbb lehet”. Közölte: a kormány meggyőződése szerint a magyar gazdaság, és költségvetés számára megtérülő lesz a beruházás. Hangsúlyozta: a pénzügyi megállapodást az aláírást követően benyújtják az Országgyűlésnek. A szerződés előkészítése, a részfeltételek nyilvánosságra hozatala a munka ellehetetlenüléséhez vezetne – tette hozzá.
