Az elnök szerint fontos látni, mennyire van összhang Simon Gábornak az MSZP-nél, illetve az Országgyűlésnél leadott vagyonnyilatkozata között.
Rubovszky György jelezte: hétfőn felveszi a kapcsolatot a testület tagjaival, illetve első lépésként megkeresi a legfőbb ügyészt, hogy igyekezzen segíteni a bizottságot további eljárása során. Rubovszky kijelentette: be kell bizonyítani, hogy a politikai réteg Magyarországon nem olyan, mint Simon. Fel kell deríteni az ügy politikai vonzatát, ami az igazságszolgáltatásnak nem dolga és nem is célja – rögzítette.
Rámutatott, a rendszerváltás és a mentelmi bizottság működése óta ilyen, együttműködést tagadó magatartással még nem találkoztak. A bizottsági elnök emlékeztetett arra: ha a volt szocialista politikusnak – aki lemondott képviselői mandátumáról – összeférhetetlenség miatt szűnt volna meg a mandátuma, akkor vissza kellett volna fizetnie 2009. február 1-jétől az országgyűlési munkájáért felvett jövedelmét, mintegy 36 millió forintot. Rubovszky úgy fogalmazott: erkölcsileg nehéz megmagyarázni, hogy „legális” ennek az összegnek a felvétele.
Kérdésre válaszolva azt mondta, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség óta 250-300 eljárást kezdeményeztek, de egyetlen olyan eset sem volt az elmúlt húsz évben, amelyet az érintett ne tudott volna igazolásokkal tisztázni, így arra sem alakult ki gyakorlat, hogy a jövedelmet vissza kelljen fizetni. Arról, hogy a kormánypártok álláspontja szerint a pénzt Simonnak vissza kell-e fizetnie, azt mondta, nem tud jogilag alátámasztva ilyen véleményt kimondani. A vizsgálatuk arra is kiterjed, hogy miután nem összeférhetetlenség miatt szűnt meg a mandátum, más címen visszakövetelhető-e ez az összeg. Ha szükséges, szakjogászok segítségét is igénybe veszik majd – jelezte.
A Simon-ügyről való figyelemelterelés „olcsó, vacak és szánalmas” kísérletének tartja a Fidesz szóvivője, hogy a Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pénteken közölte: azzal vádolja a kormányfőt, hogy politikai pályafutásának jelentős részében olyan jövedelmekhez jutott hozzá, amelyek túlmutatnak a vagyonnyilatkozatában megjelenő hivatalos jövedelmeken, és amelyek nélkül nem igazolható vagyongyarapodása.