Újabb fejezetéhez érkezett az őszödi beszéd kiszivárogtatásának rejtélyes ügye. A főszereplő, Gyurcsány Ferenc még múlt hét szombaton zavarosan bizonygatta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) honlapján nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés ellenére mégsem az ő tudtával és közreműködésével szivárogtatták ki az őszödi beszédet. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt elismerte: annyi mindenképpen igaz, hogy a felvételt nem kívülről készítették, hanem belső ember adta ki.
Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatásából kiderült: 2009 novemberében az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon tájékoztatást kért az ügyben, ám akkor azt a „Gerilla” fedőnevű, 2009. július 27-én lezárt vizsgálati jelentést kapta meg az akkori titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől, ezt és a 2007-ben készített „Cseresznyéskert” fedőnevű jelentést hozta nyilvánosságra az AH múlt pénteken. Ezekből kiderült: egy szocialista politikus szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, aki a közzétételről egyeztethetett Gyurcsánnyal s az MSZP-frakció tagjaival.
Ugyancsak az ATV-ben hangzott el: az őszödi beszéd elhangzása után Gál J. Zoltán kancelláriai államtitkár fölhívta Vörös T. Károlyt, a Népszabadság akkori főszerkesztőjét, és jelezte, Gyurcsány mondott egy „nagyon jó” beszédet, és abban maradtak, hogy a beszéd szerkesztett formában megjelenhet. Vörös T. Károly elmondta: erre az ajánlatra azonban máig nem kapott választ Gál J. Zoltántól. A Magyar Nemzet értesülése szerint Gál J. Zoltán nem volt ott Balatonőszödön a beszéd elhangzásakor, ami arra utal, hogy a Népszabadságnak való májusi kiszivárogtatás ötlete nem tőle, hanem a főnökétől, Gyurcsánytól származhatott.
Emlékezetes, a beszéd kiszivárgása után Szilvásy György akkori titokminiszter vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), amelyet három év múlva lezártak, ám annak végeredményét titkosították. A közvélemény mindössze annyit tudhatott meg belőle: a vizsgálat kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Azonban az NBH-vizsgálattal párhuzamosan az In-Kal Security nevű, MSZP-közeli biztonsági cég is indított egy külön vizsgálatot. Amint arról a Hír Televízió Célpont című műsora 2011-ben beszámolt: az In-Kal szabályos hajtóvadászatot indított az őszödi beszéd feltételezett kiszivárogtatója ellen. Miután azonban nem jutottak eredményre, megpróbálták megzsarolni a kormányüdülő hangtechnikusát, hogy vállalja magára a „balhét”. Az In-Kal nem nyilatkozott az ügyben.
Az őszödi ügy után egy másik témával szolgált a bukott kormányfő. Gyurcsány egy zárt körű beszélgetésen taglalta azt, hogy nemcsak a homoszexuálisok házasságát iktatná törvénybe, hanem gyermekek örökbefogadását is lehetővé tenné számukra. Jelezte: azért nem nyújtották be eddig a törvénytervezetet a parlamentben, mert „ettől a szocialisták csuklanának”. Az ötlet éles vitát váltott ki az összeborulóknál. Az MSZP ellenzi Gyurcsány terveit, ám az Együtt–PM és a Liberálisok támogatják. A Magyar Nemzet forrásai szerint Gyurcsány korábban az azonos neműek élettársi viszonyát is elvetette volna.
Megtakarításra hivatkozott Szekeres Imre, az MSZP volt elnökhelyettese, amikor a Magyar Nemzet arról kérdezte, miből épített több mint száz négyzetméteres villát a tihanyi hegy tetején a feleségével együtt a honvédelmi minisztersége előtt fél évvel. Ezen időszakban ugyanis a lakhatási támogatásával együtt legfeljebb 1,2 millió forint jövedelemmel rendelkezett a szocialista képviselő havonta, s felesége is csak egy cégben volt érdekelt.
Tízmilliárd forint többletforrást biztosít a kormány az alapellátás fejlesztésére – közölte hétfőn az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán tájékoztatása szerint emelkedik a háziorvosi, a védőnői és az alapellátásban működő fogorvosi praxisok finanszírozása, valamint a dolgozók bére. A pluszpénzt áprilistól kezdve az év folyamán kapják meg a szolgáltatók. A kabinet célja, hogy erősödjön a gyógyító és megelőző funkció, s így a kórházak csupán azokat a betegeket lássák el, akiknek valóban szakellátásra van szükségük.Az intézkedés részeként április 1-jétől a háziorvosi ellátáson belül 1,8 milliárdot fordítanak az indikátor alapú teljesítménydíjazás növelésére. Ennek havi mértéke 250 millióról 400 millió forintra nő, egy szolgálatra átlagosan 22 ezer forint többletfinanszírozás jut.
Orbán Viktor a héten egy tévéinterjúban azt nyilatkozta: a harmadik rezsicsökkentés készpénznek vehető, és további rezsicsökkentések is lesznek.
A közműszámlákon lévő alapdíjak akár teljes megszüntetésének vizsgálatát kéri a kormánytól a Fidesz. A kormánypárt 3+1 kérdéskörben tett javaslatokat a kabinetnek a magyar családok terheinek további csökkentésére. A Fidesz frakcióvezetője szerint bár ezt a tételt csak a villamosenergia- és a földgázszektorban kötelező alkalmazni, nagyon sok szolgáltató él vele. Az áram esetében ez évi 2-3 ezer forintot jelent, a gáznál már 10-15 ezer, a távhő esetében pedig akár 57-84 ezer forint is lehet egy esztendőben. Rogán összegzése szerint egy 72 négyzetméteres, távfűtéses lakás esetén az alapdíjak összege az évi 100 ezer forintot is elérheti.
A mérőórákkal kapcsolatban felmerülő összes költséget a szolgáltatóknak kell ezentúl állniuk – jelentette be a kormány szerdai ülésén született döntést Giró-Szász András kormányszóvivő és Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa. A lépést azzal magyarázták, hogy ezek az órák a szolgáltatók tulajdonában vannak, a kormányszóvivő megfogalmazása szerint tehát abszurd, hogy a fogyasztók fizetik a költségeket. A rezsicsökkentésért felelős munkacsoport már szerdán megkezdte a döntés jogszabályi hátterének kialakítását. Németh Szilárd szerint a „lehető leggyorsabban” szeretnének ennek a végére jutni, és szükség esetén rendkívüli országgyűlési ülést is kezdeményeznek.
A szerdai kormányülésen Orbán teljes fogyasztóvédelmi átvilágítást rendelt el a Főgáznál. Ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közösen végzi majd el. Németh indoklása szerint ugyanis „épp itt az ideje megmutatni”, hogy egy 100 százalékban közösségi tulajdonban lévő szolgáltatónál (a Főgáz 49 százalékos tulajdonrésze az államé, míg 51 százalékos tulajdonrésze a Fővárosi Önkormányzaté) minden körülmények között betartják az összes fogyasztóvédelmi szabályt, és jóhiszeműen járnak el a fogyasztókkal szemben.
Kiderült az is, hogy szigorú ellenőrzés lesz az Elmű-Émász ügyében. Emellett a kormány szigorít az osztalékfizetések feltételein, és vizsgálják az alapdíjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket is.
