A futó törvények, vagyis a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő javaslatok, kisebb adószabály-változtatások mellett a felsőoktatási törvény módosítása és a bankszanálási törvény elfogadása férhet a következő két hét parlamenti ülésszakába – mondta Rogán Antal, jelezve: az Országgyűlés a nyári szünet előtt várhatóan június 19-én, 23-án, 30-án és július 4-én ülésezhet. Emellett a két sportági kezdeményezésre született javaslatról, a szurkolói regisztrációról és az internetes fogadásokról születhet döntés.
A Fidesz frakcióvezetője fordulópontnak nevezte a Kúria devizahitelesekre vonatkozó jogegységi döntését. A testület felhatalmazást adott az Országgyűlésnek és a kormánynak, hogy igazságot szolgáltasson a devizahiteleseknek. „Mindent vissza kell nekik adni, amit tisztességtelenül vettek el tőlük” – szögezte le, megjegyezve: a parlamentnek mérlegelnie kell, hogy ezt milyen körökre terjeszti ki.
„Ha azt néznénk, hogyan lehet precízen kideríteni, hogy kivel szemben milyen mértékben jártak el tisztességtelenül a bankok, akkor félmillió egyedi pert kellene lefolytatni Magyarországon, de ez nem járható út” – jelentette ki Rogán. Mint mondta, a bankok sem úgy alkották meg annak idején az egyoldalú szerződésmódosításokat, hogy a félmillió ügyféllel egyenként leültek beszélgetni, hanem hirdetményeket adtak ki, amelyek mindenkire vonatkoztak, függetlenül attól, volt-e tudomásuk az esetleges kamatemelésekről. „Nekünk is általános szabályokat kell alkotni, ehhez pedig törvényre van szükség” – tette hozzá.
A frakcióvezető szavai szerint a megoldásnak már véglegesnek kell lennie, és az igazságtétel mellett végleg ki kell vezetni a devizahiteleket. „Nemcsak azt kell megnézni, hogy a bankok valóban tisztességtelenül jártak-e el az árfolyamrés vagy az egyoldalú kamatemelések ügyében, hanem az árfolyamkockázat kérdését is egyszer és mindenkorra le kell zárnunk” – emelte ki. Rogán Antal elmondta: a kormány feladata lesz a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció, a kormánypárté pedig az, hogy az adósok érdekképviseletét ellátó embereket meghallgassa, mert a leginkább problémás eseteket ők ismerik. Minden érintett felet meg kell hallgatni, és nem szabad olyan törvényt alkotni, amely nem rendez minden kérdést – fűzte hozzá.
A kormánypárti politikus várakozásai szerint a törvényjavaslat már a nyáron kész lesz, de az összes részletkérdésről a Fidesz ősz eleji kihelyezett frakcióülésén döntenek. Azt mondta: ha a bankok jogtalanul jártak el, akkor az összes költség őket terheli, más kérdésben viszont összetettebb megoldásra, tehermegosztásra lehet szükség.
A legfontosabb alapelvnek a frakcióvezető azt nevezte, hogy senki semmilyen formában ne veszíthesse el otthonát. Hangsúlyozta: a devizahitelek túlnyomó többségét ingatlanra terhelték, akkor is, ha semmi köze nem volt a lakáshoz; ezeket egészen biztosan rendezni kell. A fogyasztási hitelek túlnyomó része – az autóhitelek kivételével – kifutott már, és 2010 óta gyakorlatilag tilos a devizahitelezés egy szűk kör kivételével, amely eleve devizában szerzi a jövedelmét, mutatott rá Rogán.
A lezárt szerződésekre vonatkozó kérdésre azt felelte: ezekben is igazságtalanul jártak el, akkor is, ha közben a hitelesek kifizették a hitelüket. Úgy véli, hogy a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőknél lehetne kivételt tenni, itt a kormánypárti frakcióra bízná a döntést, hogy nekik is nyitnak-e új lehetőséget.
A fideszes politikus beszélt arról is, hogy nem lepte meg a médiavilág, a távközlési szektor, a reklámpiac szereplőinek tiltakozása a reklámadó miatt, mert ez korábban is tapasztalható volt a kiemelt extraprofitot termelő iparági szereplők megadóztatásánál. Álláspontja szerint a reklámpiacot nem lehet kihagyni az igazságos közteherviselésből, még akkor sem, ha „soha senkinek nem volt politikai bátorsága belevágni”. Azt mondta: a vitát természetesnek tartja, de az RTL viselkedése „merőben eltér a többiekétől”.
A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban. A csatlakozó online médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek10 százalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
„Ez a luxemburgi székhelyű milliárdos cég tett szert a legnagyobb profitra a reklámpiacon az elmúlt években, és most politikai furkósbotként használja híradóját, mert nem akar adót fizetni” – jelentette ki, abszolút tisztességtelennek minősítve az eljárást. Rogán szerint ha valahol, akkor ebben az esetben kell félteni a sajtószabadságot.
„Tulajdonosi döntésre, egyértelműen a tulajdonos szándékainak megfelelően, a politikai bosszúállás eszközeként használják az RTL híradóját, ezzel próbálják a közélet szereplőit megfélemlíteni” – fejtette ki, elképesztőnek nevezve, hogy belerúgnak másokba, illetve családtagjaikba, például ahogy a miniszterelnök édesapjával tették.
„Elfogadható lenne annak kulturált vitatása, hogy egy luxemburgi székhelyű társaság adófizetési kötelezettsége arányos és helytálló-e. Ennek vannak magyarországi és európai fórumai egyaránt. Az RTL vezetői azonban nem ezt választották. Szomorú, hogy luxemburgi székhelyű milliárdosok azt gondolják, hogy ők bármit megtehetnek csak azért, hogy a közteherviselésből ne kelljen kivenni a részüket” – vélekedett Rogán Antal.
A reklámadóval összefüggésben arra is rámutatott: ősszel, az adótörvények tárgyalásakor – ahogy más adónemeknél – itt is nyitott lesz a kérdés, és biztos abban, hogy kell még tárgyalni róla, mert új adófajtáról van szó, s figyelembe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat, az iparágból érkező észrevételeket.
A frakcióvezető szólt arról is, hogy a Fidesz július 3-ai országos választmányi ülésén véglegesíti a legfontosabb polgármesterjelölteket és a legfontosabb listákat. A Fidesz csoportjai országosan már mindenhol ülést tartottak, felkészültek az önkormányzati választásokra, ezután az érdemi kérdésekre koncentrálnak – jegyezte meg.
Rogán azt mondta: ahol vannak „jól bevált polgármesterek, és azok nem választottak más pályát”, ott nagyrészt ők lesznek a jelöltek. Közöttük említette Tarlós István főpolgármestert, akinek az elmúlt négy esztendőben a „Demszky-korszakot kellett lezárnia, annak minden borzalmas előzményével”. Példaként a BKV helyzetét, a Városháza morális állapotát, a négyes metró befejezetlenségét és a szabálytalan projektekre kiszabott uniós bírságokat sorolta.
Ezeknek a végére értek, Tarlósnak pedig sikerült visszaszereznie a külföldi tulajdonban lévő közszolgáltatókat is – emelte ki, hozzátéve: alapvetően az szolgálja a város, az ország érdekét, ha a közszolgáltatók közösségi tulajdonban vannak. Leszögezte, hogy nincs olyan kormányzati szándék, hogy a fővárosi közszolgáltató cégeket állami kézbe vegyék, a kormány és a főváros például közösen tulajdonolja a Főgázt, s nincs akadálya, hogy ezeket a jövőben is közösen üzemeltessék, akár nonprofit alapon.
Rogán Antal az ukrán–orosz gázvitáról szólva úgy fogalmazott: „most igazolódott vissza annak a döntésnek a helyessége, hogy a gáztározókat köztulajdonba vettük”. Kifejtette: enélkül Magyarország függő helyzetben lenne az Ukrajna felől érkező orosz gáz miatt, illetve a piaci tulajdonú szolgáltatók gáztározóiban lévő gáztól.
Ma az állam mind az öt gáztározóra meghatározó tulajdonosi befolyást gyakorol, „nyugodtan nézhetünk az év elébe”, a kormány felelős döntése miatt nem lesznek gázellátási problémák – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
