Döntött a parlament, kilencven napot kaptak a bankok

Elfogadták a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt.

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban. A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget, vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek. A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A Magyar Nemzet információi szerint minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása. Ekkorra készülhet el ugyanis összegzésével az a kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálja meg. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a köztévé csütörtök esti műsorában hangsúlyozta, hogy a módosítások az ügyfelek érdekét szolgálják.

Országszerte 1167 településen indítanak fideszes vagy a párt által támogatott független jelöltet az őszi önkormányzati választáson – jelentette be a párt országos választmányának ülése után csütörtökön Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint így az ország 85 százaléka voksolhat a kormányoldal jelöltjeire. Közölte: a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje, 2010-hez hasonlóan, Tarlós István lesz.

Az önkormányzati listákat és a polgármesterjelölteket 30 kivételével elfogadták, megoldhatatlan konfliktus pedig ebben a harmincban sincs. A Fidesz–KDNP fővárosi kompenzációs listáját Tarlós István főpolgármester vezeti, őt az első tíz helyen követi Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, továbbá Kocsis Máté, a VIII., Láng Zsolt, a II., Nagy Gábor Tamás, az I., Riz Levente, a XVII., Kovács Péter, a XVI., Hassay Zsófia, a VI. és Ughy Attila, a XVIII. kerület első embere.

A rasszizmust, kirekesztést eddig kategorikusan elutasító MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) kiállt a miskolci polgármesterségért függetlenként induló, ám általuk támogatott Pásztor Albert mellett. Az egykori miskolci rendőrkapitányt 2009-ben azért mentették fel Gyurcsány Ferenc rendészeti minisztere, Draskovics Tibor kezdeményezésére, mert egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek”. Sőt, a TV2 akkori híradójának tanúsága szerint azt is kijelentette, hogy „kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés. Ennyi. Ennyi. Semmi több. Lehet ezt kibontogatni, meg ragozgatni, e mögött ennyi van, és nem több, és nem más.” Korábban a PM és az Együtt is elhatárolódott Pásztor Albert jelölésétől.

Horváth Csaba közlése szerint nyolc-tíz budapesti kerületben már szinte megegyeztek a baloldali pártok abban, kit indítsanak az őszi önkormányzati választáson a polgármesteri és az egyéni önkormányzati képviselői posztokért. Az MSZP főpolgármester-jelöltje azt ugyanakkor nem árulta el a Magyar Nemzetnek, hogy mely városrészekről van szó, szavaiból csak annyi derült ki, hogy a jelenleg is MSZP-s vezetés alatt álló három kerület – Angyalföld, Pesterzsébet és Kispest – benne van. (A szocialisták már világossá tették, hogy mindhárom helyen a regnáló MSZP-s kerületi vezetőt akarják újra indítani, másról nem is hajlandók tárgyalni.) Horváth azt sem árulta el, hogy az általa említett többi kerületben az MSZP, az Együtt–PM vagy a Demokratikus Koalíció jelöltjében egyeztek-e meg.

Csupán két és fél hete fogadták el a reklámadóról szóló törvényt, L. Simon László hétfőn máris módosítást nyújtott be a parlamentnek, egyebek közt azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének lehetőségét az idei évben.

Szerdán újra módosították a reklámadóról szóló törvényjavaslatot, amely 8 ezer vállalkozót sújtott volna. A módosítás módosítása szerint nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén kellene adót fizetnie a hirdetés megrendelőjének akkor, ha a reklám közzétevője – azaz annak a felületnek a gazdája, amelyen a hirdetés megjelenik – nem nyilatkozik az adó befizetéséről.

Ismert, az L. Simon László által korábban benyújtott verziónak a 25 ezer forintos értékhatára miatt a kisvállalkozásoknak is fizetniük kellett volna reklámadót akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek. Eszerint a kisvállalkozásoknak akkor nem kellett volna adót fizetniük, ha azt a Facebook vagy a Google befizetné. Mivel azonban ezek a mamutvállalatok nem magyarországi adóalanyok, ezért nekik a reklámadót nem kell befizetniük, így a reklámadó befizetési kötelezettsége a hirdetőt terheli. Ez egyébként az a tétel, amiről az RTL Klub kedd esti híradójában L. Simon elsőre úgy tudta, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nem kell befizetniük, ha a külföldi adóalany az adót nem fizeti ki.

Az Országgyűlés által pénteken elfogadott módosítás értelmében csak akkor csökkenthető az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.

A parlament pénteki ülése a rezsicsökkentéssel összefüggő törvénymódosítás általános vitájával ért véget, amellyel egyúttal befejeződött a parlament rendkívüli nyári ülésszaka is. Németh Szilárd kifejtette: az általa jegyzett javaslat értelmében új területekkel bővülne a rezsipontok tevékenysége, a távhőszámla fizetési határidejét pedig 8 napról 15-re emelnék. Ha a számlázást kiszervezi a közszolgáltató, a kiküldött borítékon a közszolgáltató nevét is fel kellene tüntetni, és a javaslat a követeléskezelés menetére vonatkozó módosításokat is tartalmaz.

Hunvald György bűnös – mondta ki kedden immár jogerősen a Kúria abban az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügyként elhíresült büntetőperben, amely 2011-ben kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A legfelsőbb bírói fórum hivatali visszaélés miatt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a VII. kerület volt szocialista polgármesterét. Ezzel fél évvel enyhítette az első-, majd másodfokon is kiszabott szabadságvesztést. Hunvald több mint kétéves előzetes letartóztatása idején már letöltötte a büntetését, jogerőssé vált azonban a közügyektől való kétévi eltiltása.

A Gál György volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök, az elsőrendű vádlott szeretőjének kiutalt lakás, valamint egy fiktív közbeszerzés miatti elmarasztalással azonban nem zárul le a Hunvald-ügy. A tanácsadói szerződések ügyében elkülönítették az eljárást, amely a Hunvald–Weinek-ügyként ismert eljárással egyesítve a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik. Gál György 8,5 éves szabadságvesztését helybenhagyták, neki csaknem egy évre még vissza kell mennie a rács mögé.

Az MSZP néhány órával az ítélet kihirdetése után bejelentette: Hunvald György lemond VII. kerületi elnöki posztjáról, és polgármesterjelöltként sem indul az őszi önkormányzati választáson. Az azonban még nyitott kérdés, hogy továbbra is az MSZP tagja marad-e. A párt alapszabálya szerint ugyanis fegyelmi vétségnek számít, ha egy tag „bűntettet vagy vétséget követ el ( ), amely alkalmat ad a párt elleni támadásra”. Emiatt akár kizárással is végződő etikai vizsgálat indulhat ellene, az etikai bizottságok gyakorlata szerint azonban ez hivatalból nem, csak egy párttag indítványára kezdődhet meg.

Összesen 555 millió forint adományt és támogatást kapott csak tavaly a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Egyesület, illetve alapítvány – derül ki a 2013-as beszámolókból. Bár korábban azt ígérték, hogy minden egymillió forint feletti támogató nevét közzéteszik, a volt miniszterelnök bőkezű adakozóinak kiléte egyelőre ismeretlen. A két szervezethez 2011 és 2013 között összesen 702 millió forint adomány és támogatás érkezett.