A KKM közleménye szerint pénteken érkezett meg a tárcához Polt Péter legfőbb ügyész levele, amelyben a felfüggesztéshez szükséges lépések megtételét kérte. A külügyi tárca vezetője az ügyben kedden levéllel fordul az Egyesült Államok külügyminisztériumához – írta a KKM.
A Legfőbb Ügyészség hétfő délelőtt közölte, hogy a KKM-nél kezdeményezte azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek szükségesek az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivője diplomáciai mentességének felfüggesztéséhez. Az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás kapcsán kezdeményezte ezt.
A közlemény kitért arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben egy héttel ezelőtt elrendelt nyomozás során elvégezte azokat nyomozati cselekményeket, amelyek közvetlenül nem érintettek mentelmi joggal rendelkező személyt. Az eljárás folytathatósága érdekében indítványozta az ügyészség a diplomáciai mentesség felfüggesztése iránt szükséges intézkedések megtételét – írták.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Amennyiben a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult nem függeszti fel, az eljárást meg kell szüntetni.
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-ei számában megjelent interjúban arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: „azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is”. Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amelyet átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy „nem, az a két papírlap nem bizonyíték”.
Az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, „úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – mondta.
Az ügyvivő a kitiltási ügy érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapozták, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen. Ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek – jegyezte meg.
December 8-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azt mondta: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. „Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani” – közölte a kormányfő.
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje néhány nappal később közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. Az ügyvéd közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést.
Keresztes Imre főügyész korábban azt írta: a Büntető törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető – emelte ki, hozzátéve: így az a kijelentés, hogy valaki korrupt, illetve korrupciós cselekményt követett el, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a törvény bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, igaz. A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. A valóságbizonyítás sikertelensége esetén a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
A főügyész kitért arra is, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni. Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette, és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, a vizsgálat közvádas eljárásra tartozik.
