Nem figyelik a gyarapodó vagyonokat

Több milliárd forintos bevételtől esik el az állam a szakértők szerint, mivel a kormány gyakorlatilag megszüntette a vagyonosodási vizsgálatokat.

Csupán egyetlen adófizető vagyonosodását vizsgálja jelenleg az adóhivatal, azt azonban nem tudni, hogy konkrétan kiről van szó. Tállai András, az adóhivatal vezetője múlt heti sajtótájékoztatóján árulta el, hogy csupán egy adófizetőt vizsgálnak, és ez az alacsony szám minden szakértőt meglepett. Érdekesség, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábban közérdekű adatigénylésünk után azt válaszolta, nem áll rendelkezésükre a vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozó adat.

Tavaly az első negyedévben vélhetően már több száz ilyen ügy zajlott, ugyanis információnk szerint 2015 novemberéig 1100 eljárást indított az adóhivatal. A vizsgálatok 900 esetben bizonyultak indokoltnak, ezek 19,5 milliárd forintos bevételt, tehát átlagosan 22 millió forintot jelentettek az államkasszának. A közel 20 milliárd forintos tétel azért is jelentős, mert úgy tudjuk, a NAV bevétele tavaly nem egészen 500 milliárd forint volt.

Tavaly év végéig a politikai csaták kedvelt fegyvere volt a vagyonosodási vizsgálat, gyakran kezdeményezték egymás ellen a politikusok.

A legnagyobb visszhangot kiváltó ügyek között Szijjártó Péter és Habony Árpád ellen kért vizsgálatok is voltak. – A Habony Árpád ellen indítottról csak annyit tudunk,  hogy elkezdődött. Szigetvári Viktor, az Együtt pártelnöke hivatalos levélben, a NAV-nál és az Országgyűlés illetékes bizottságánál, postai úton kezdeményezte az eljárást. A hatóság tavaly áprilisban arról értesítette Szigetvárit, hogy Habony Árpád ellen ilyen tárgyban megindította az eljárást. A levél meglepő volt, mert ilyen ügyben a párton belül soha senki nem kapott hasonló tájékoztatást – közölte megkeresésünkre az Együtt sajtóosztálya.

A kormány még decemberben módosított a törvényen, szigorított az eljárásrenden. Január óta már csak akkor indíthat a NAV vagyonosodási vizsgálatot magánszemély ellen, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.

Michnai Attila, a hasonló esetekre is specializálódott adószakértő lapunknak elmondta, az, hogy idén eddig egy vizsgálat indult, megerősíti azokat az elméleteket, amelyek arról születnek, hogy vezető politikusok a törvénymódosítással kívántak kibújni a számonkérés alól. Hozzátette, egyszerűbb volt ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat, de ez már nincs a hatóság kezében. A szakértő korábban lapunknak ugyanakkor azt is közölte, rendőrségi eljárás nélkül is fel lehet mást jelenteni a NAV-nál. Így bárki élhetne közérdekű feljelentéssel egy politikus ellen. Az adóellenőrzés azonban csak akkor indulhat el, ha az illető egyértelmű bizonyítékokkal támasztja alá az eltitkolt vagyont. Ugyanakkor a törvény viszonylag tágan értelmezi, mi számít bizonyítéknak.

Michnai Attila korábban azt is megjegyezte, személyes tapasztalatai szerint nagyságrendileg és átlagban százmilliós vagyonnal rendelkező emberek voltak a feljelentők célpontjai. Ugyanakkor nincs olyan passzus az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy „vagyonosodási vizsgálat”, hivatalosan nem létezik ez a fogalom. Hatféle ellenőrzés létezik, az adóhatóság azalatt, amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak hív, általában a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatát végzi el. Ráadásul az ilyen vizsgálatok 90 százaléka feljelentés alapján történt, nem pedig a NAV-osok által sokszor emlegetett hatósági kockázatvizsgálat alapján indultak. Tállai András pedig decemberben még arról beszélt, hogy a vagyonosodási vizsgálat nem fog megszűnni. Mint mondta, a becslési eljárás alkalmazása fog szűkülni.

Úgy fogalmazott, a változtatás célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a NAV ne vegzálja.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, az közérdekből nyilvános adat, hogy valaki a közfeladatához kapcsolódóan, a közfeladatának az ellenértékeként milyen anyagi ellenszolgáltatásban részesül. Az azonban, hogy mije van valakinek, amikor megválasztják vagy kinevezik egy pozícióra, nem közérdekből nyilvános, hiszen az az ő privát vagyona. Ilyen esetekben aki valójában elszámoltathat, az az adóhatóság.

Az Együtt szerint a vizsgálatokra vonatkozó szabályok megváltoztatása miatt a Fidesz gyakorlatilag ellehetetlenítette ezt az intézményt azzal, hogy büntetőeljáráshoz kötötte az adóhiány megállapítására vonatkozó eljárást. Szerintük ez növeli a magyarországi korrupciót. Hozzátették, idén Orbán Viktor ellen vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek, de azt az Országgyűlés illetékes bizottsága nem indította el. Korábban számos fideszes politikus ellen kezdeményeztek eljárást, de ezek eredményéről nincsenek információk. Az idén Tiborcz István, a miniszterelnök veje ellen folyamodtak ilyenhez, de erről szintén nem kaptak információt. Az adóhivatal belső ügyeit jól ismerő forrásunktól úgy tudjuk, a politikusok ellen indult eljárások valójában sosem hoztak megfelelő eredményt.

A változások ellenére a Fidesz sem maradt ki idén a vizsgálatok kezdeményezéséből. Március 5-én adta hírül a TV2, hogy Botka László szegedi szocialista polgármester ellen kértek hasonlót két budapesti lakás miatt. Nógrádi Tibor, a Fidesz szegedi elnöke akkor úgy nyilatkozott, nincs reális magyarázat Botka ilyen mértékű vagyonszerzésére. A feljelentéssel kapcsolatos múlt heti megkeresésünkre a Fidesz sajtóosztálya lapzártánkig nem reagált.