Michnai Attila korábban azt is megjegyezte, személyes tapasztalatai szerint nagyságrendileg és átlagban százmilliós vagyonnal rendelkező emberek voltak a feljelentők célpontjai. Ugyanakkor nincs olyan passzus az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy „vagyonosodási vizsgálat”, hivatalosan nem létezik ez a fogalom. Hatféle ellenőrzés létezik, az adóhatóság azalatt, amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak hív, általában a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatát végzi el. Ráadásul az ilyen vizsgálatok 90 százaléka feljelentés alapján történt, nem pedig a NAV-osok által sokszor emlegetett hatósági kockázatvizsgálat alapján indultak. Tállai András pedig decemberben még arról beszélt, hogy a vagyonosodási vizsgálat nem fog megszűnni. Mint mondta, a becslési eljárás alkalmazása fog szűkülni.
Úgy fogalmazott, a változtatás célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a NAV ne vegzálja.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, az közérdekből nyilvános adat, hogy valaki a közfeladatához kapcsolódóan, a közfeladatának az ellenértékeként milyen anyagi ellenszolgáltatásban részesül. Az azonban, hogy mije van valakinek, amikor megválasztják vagy kinevezik egy pozícióra, nem közérdekből nyilvános, hiszen az az ő privát vagyona. Ilyen esetekben aki valójában elszámoltathat, az az adóhatóság.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!