A honatyák csekély érdeklődése mellett a délutáni unióspénz-vita miatt a szokásosnál pár órával hamarabb kezdtek. Hiller István gongszava nyitotta a parlament hétfői ülését, elsőként az LMP frakcióvezetőjének adta meg a szót.
Schiffer András (LMP): „Amikor ég és föld összeszakad”
Felszólalásának címe arra a múlt heti miniszterelnöki megjegyzésre vonatkozik, miszerint Orbán Viktor bizalma akkor inog meg Matolcsy György jegybankelnökben, ha a föld és az ég összeszakad. Schiffer elmondta, a kormány tévesen gondolja, hogy Matolcsy György azért van kitéve támadásoknak, mert monetáris politikája sikeres és erre irigyek ellenzéki oldalon. Az LMP a monetáris politikát alapvetően helyesnek tartja, a probléma számukra az, hogy a nyereség, ami ebből termelődik, nem azt a célt szolgálja, hogy tartalékot képezzenek belőle szűkebb esztendőkre. Az a pénz, amit most szerinte „eltapsolnak a rokonoknak”, hiányozni fog, ha vége lesz az antiinflációs ciklusnak. Ostorozta a kormányt amiatt is, hogy az egyik jegybanki alapítvány „a szélsőségesen neoliberális Kész Zoltán” egyik kiadványát is tetemes összegekkel támogatta. Schiffer szerint az MNB magát a jegybanktörvényt sérti meg, amikor bőven túlmegy tevékenysége a közfeladatokon, és meglátása szerint már alaposan felmerül a hűtlen kezelés gyanúja, ami miatt Matolcsy Györgynek azonnal távoznia kell – épp a jó monetáris politika fenntartása érdekében.
A kormány részéről Tállai András államtitkár válaszolt: szerinte a kormány semmilyen alá-fölé rendeltségi viszonyban nincs a Magyar Nemzeti Bankkal. Magyarországon, mint fejtegette, eltűnt az infláció, Európa csodájára jár a jegybanki növekedési hitelprogramnak, és méltán lehetünk büszkék az MNB-re a forintosítás vagy a devizahitelek kivezetése kapcsán is. Ami az alapítványokat illeti, azok – mint fogalmazott – „megfelelő jogi személyek”, megfelelő szabályozás vonatkozik rájuk, ami nem azonos a kormányzati szervekre vonatkozó szabályozással.
Latorcai János (KDNP): „Salamon-Rácz Tamás és a magyar–lengyel szolidaritás”
A kereszténydemokrata honatya a magyar–lengyel szolidaritásról beszélt napirend előtt, részletezve a drávai hajós tetteit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a most zajló tematikus évet tartalommal kell megtölteni. Párttársa, Rétvári Bence államtitkárként azt válaszolta, hogy a két ország történelme össze-összekapcsolódik. Egy érdekes adatot hozva kiemelte, a Magyarországon magukat lengyel nemzetiségűeknek vallók lélekszáma bő ötezerről csaknem másfélszeresére nőtt.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik): „Miért pusztít a kormány napalmmal az út szélén?”
A radikális párt szónoka amiatt protestált, hogy 15 milliárd forintot folyósít a kormány a propagandaminisztérium propagandakeretére, közben két hónap alatt 545 kilakoltatást hajtottak végre, körülbelül annyit, mint előzőleg egy teljes évben. „Az óriásplakátokon egészen mást hirdetnek”, hívta fel a figyelmet, hozzátéve, az MNB alapítványai a devizahitel-károsultak pénzét költik. Ebből a jegybanki alapítványi pénzből márpedig a Jobbik kártérítési alapot hozna létre. Követelte a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a bedőlt bankhitelek felvételi árfolyamon történő forintosítását, valamint hogy a kormány hozza nyilvánosságra, milyen paktum alapján hagytak fel a bankok további terhelésével.
A kormány részéről Völner Pál államtitkár 32 ezer család példáját hozta fel, akiknek a helyzetén könnyített a Nemzeti Eszközkezelő. A kormánytag megítélése szerint a Jobbik demagóg módon azon kiszolgáltatott családok helyzetét használja ki, akiknek a hitele végrehajtási fázisba került. A bankokkal történt megegyezést pedig védte: az intézetek az emberek pénzét használják, ezért nem lehet előidézni a bankrendszer bukását.
Tóth Bertalan (MSZP): „A jegybank farkasa”
A szocialista szónok szintén Matolcsy György alapos elszámoltatását követelte, miután ismertette A Wall Street farkasa című hollywoodi film eseményeit – egy olyan bróker emlékirataiból készült az említett film, aki törvénytelen eszközökkel szedi meg magát és tömi ki rokonságát. Felidézte, milliárdok mentek kereskedelmi tévére, bankokra, barátokra, baráti-rokoni cégekre, folyamatosan megszegtek egy sor eljárási szabályt a gazdálkodj „okosba” elvén, ráadásul megszegik a monetáris finanszírozás tilalmát. A reggeli sajtóhírre, miszerint Matolcsy maga dönthetett egy alapítványi folyósításról, külön kitért: a jegybankelnök és barátai még mindig titkolnak rengeteg közérdekű adatot szerinte, és nem segíti a helyzet tisztázását, hogy a miniszterelnök mindenről tudhatott. Az MSZP hatpontos intézkedéscsomagot szorgalmaz, amellyel párhuzamosan be fogják mutatni, hogyan zajlik a „magyar nemzeti bankrablás”.
Tállai újbóli reagálása során összehasonlította a 2013 előtti és 2013 utáni jegybanki működést. A szocialistáknak felemlegette, hogy azért nem ismerik a jegybanki nyereség fogalmát, mert regnálásuk idején nem volt ilyen, csak veszteség. Az MSZP, mint mondja, itt nem ellenzéket játszik, hanem nyomozó hatóságot és bíróságot. Szerinte inkább el kellene olvasni a törvényt, hogy milyen intézménynek mit kell ellenőriznie.
Kósa Lajos (Fidesz): „A szocialisták kártékony és a munkavállalóknak hátrányos aláírásgyűjtéséről”
Derűsen nyugtázta szónoklata elején, hogy a parlament döntött a boltzár visszavonásáról, ezért okafogyott az ellenzékiek aláírás-gyűjtési akciója, hozzátéve, mivel a népszavazás nem lehet öncélú, a célhoz kötöttség jogilag megszűnt, az aláírásgyűjtés tehát illegitim, nem lehet kiírni népszavazást. Az aláírásgyűjtés veszélyének nevezte ugyanakkor, hogy amíg ez a politikai akció tart az ellenzék részéről, nem lehet semmiről sem dönteni, ami érinti a kereskedelemben dolgozó embereket. Ráadásul a dolgozók piros betűs ünnepen meglévő szabadnapja is veszélybe kerül. „A szocialisták a Tescót nem hagyják magukra, mi meg az embereket”, zárta szónoklatát.
Dömötör Csaba államtitkár jelezte, a kötelező betelepítési kvóta ügyében törekszik kitűzni a kormány népszavazást, amivel kapcsolatban kedden kúriai állásfoglalás várható. A bevándorlás ügye biztonsági és kulturális kérdés, nem gazdasági.
