Eltüntetett műhely
A tényfeltáró szerkesztőségek szerepéről a nemrég megszűnt Népszabadság egykori főszerkesztője is beszélt korábban: mint mondta, nem a negyvenezer olvasójuk az igazi kárvallottja a lap megszűnésének. A kormány ugyanis a Népszabadság kinyírásával most több legyet is ütött egy csapásra, hiszen a lap munkatársai túrták elő és szállították azokat az anyagokat, amelyekből az RTL Klub és az ATV is merített, és ahonnan milliókhoz jutott el ezeknek az ügyeknek a híre – emelte ki.
Martin József Péter szerint főleg hazánkban – ahol az intézményrendszer nem elszámoltathatóan működik – az oknyomozó cikkeknek „különleges jelentőségük van a tisztább közélet megteremtése szempontjából”.
Pulai hozzátette: a média Magyarországon ki van szolgáltatva a politikának; a frekvenciakoncessziók miatt éppen a rádiók vannak a leghátrányosabb helyzetben. Egy másik súlyos csapás a hagyományos médiamodellre a Facebook előretörése, ahol a megjelenő tartalmak nagy részét nem a közösségi oldal állítja elő, mégis bevételt szerez belőle.
A médiahasználatról Bokor és Pulai beszélt: a tévé „a nappali királynője”, a kevésbé képzett vagy vidéken élő fiatalok továbbra is sok időt töltenek előtte, az átlag négy, négy és fél óra; a képzettebbeké, a városiaké kevesebb. Ami a köztévét illeti, a fiatalok alapvetően bizalmatlanok a kormányzati szócsövekkel szemben. Ugyanakkor ha milliókat kell megszólítani, még mindig a tévé a legpraktikusabb választás; nyomtatott lapot szinte csak a 40 fölötti, képzett polgárok vásárolnak, rádiós beszélgetős műsorokat is csak ők hallgatnak – derült ki.
Bokor Tamás felhívta a figyelmet: bár a fiatalok nem tartják megbízható forrásnak a Facebookot, nagyobb részük mégis innen éri el az online közéleti tartalmakat. Ugyanakkor az nagyon ritka, hogy szántszándékkal keresnének rá online közéleti anyagokra.
