Azt is hangsúlyozta, hogy a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válnak. Az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, raktárak mélyén rejtegették a műveket – fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.
Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség, és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az 2000 éven keresztül a földben maradt – ismertette a történetet. A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt – mondta Baán László.
A Seuso-kincs első darabjai 2014-ben kerültek Magyarországra, a miniszterelnök erről akkor ugyancsak rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be. „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról” – fogalmazott Orbán. A Szépművészeti Múzeum igazgatója pedig közölte: idő kérdése, hogy a többi darab is visszakerüljön Magyarországra. Arra is látott esélyt, hogy akár időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a lelet.
2017 márciusában számoltunk be arról, hogy régészeti feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a Seuso-kincseket. Rétvári Bence a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésére adott válaszában azt írta, a Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására létrehozott Seuso-munkabizottság kiemelt céljának és feladatának tekinti a Seuso-kincs megtalálási helyének lehető legpontosabb behatárolását, és amennyiben lehetséges, azonosítását.
Mint ismeretes, a Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.
