Magyarországra kerültek a Seuso-kincsek

„Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük” – mondta Orbán Viktor a kormányülés szünetében.

MN
2017. 07. 12. 11:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerda délben harangozták be, hogy bejelentést tesz Orbán Viktor a kormányülés szünetében. A köztévé élő közvetítéséből az furcsamód nem derült ki, hogy ő mit mondott (később leadták a miniszterelnök beszédét is), de Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is jelen volt az eseményen, és bejelentette, hogy a Seuso-kincsek maradék hét darabja a magyar állam tulajdonába került.

Az MTI beszámolója szerint a kormányfő páratlan fontosságú leletegyüttesnek nevezte a kincseket. Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. „Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük” – mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után megmutatta a sajtónak a Parlament vadásztermében kiállított kincseket.

Baán László elmondta: 1990 óta minden magyar kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Hozzátette: ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Mint mondta, a kincsek visszaszerzése hosszú évek óta várt pillanat nemcsak a magyar emberek, hanem az egész világ részéről.

Felidézte: a Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Mint mondta, a kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben New Yorkban, egy aukción, ahol mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni. Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország – jegyezte meg.

Baán László újságíróknak elmondta: az utóbbi években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket, és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát – fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válnak. Az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, raktárak mélyén rejtegették a műveket – fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.

Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség, és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az 2000 éven keresztül a földben maradt – ismertette a történetet. A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt – mondta Baán László.

A Seuso-kincs első darabjai 2014-ben kerültek Magyarországra, a miniszterelnök erről akkor ugyancsak rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be.  „Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról” – fogalmazott Orbán. A Szépművészeti Múzeum igazgatója pedig közölte: idő kérdése, hogy a többi darab is visszakerüljön Magyarországra. Arra is látott esélyt, hogy akár időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a lelet.

2017 márciusában számoltunk be arról, hogy régészeti feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a Seuso-kincseket. Rétvári Bence a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésére adott válaszában azt írta, a Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására létrehozott Seuso-munkabizottság kiemelt céljának és feladatának tekinti a Seuso-kincs megtalálási helyének lehető legpontosabb behatárolását, és amennyiben lehetséges, azonosítását.

Mint ismeretes, a Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.

A most hazatérő hét műtárgy az Akhilleusz- és a Meleagrosz-tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfóra, a Hippolütosz-kancsó és a két, díszítésében a Hippolütosz-kancsóéval rokon vödör. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség naponta 12 és 18 óra között augusztus végéig. Ezt követően országjárásra viszik a műtárgyakat, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.