Szijjártó Péter a Parlament támogatását kéri a védekezési intézkedésekhez

Az Országgyűlés várhatóan a kormánypárti képviselők támogatásával fogadhatja el a koronavírus-járvány elleni intézkedések meghosszabbításáról szóló előterjesztést.

Budapest, 2020. mrcius 30. Szijjrt Pter klgazdasgi s klgyminiszter napirend eltt szlal fel az Orszggyls plenris lsn 2020. mrcius 30-n. MTI/Mth Zoltn Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

– Mi arra kérjük a kormányt, hogy hozzon létre egy munkahelyvédelmi alapot – javasolta a képviselő.

Kocsis-Cake Olivió, a Párbeszéd politikusa reakciójában több problémát is felvetett, például azt, hogy a kormány egyezkedjen a multikkal, hogy ne legyen több elbocsájtás.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– A külügyminisztériumtól hatékonyabb érdekérvényesítést várunk el – mondta Kocsis.

Vejkei Imre, a KDNP politikusa kiemelte, Kína és a Türk Tanács segíti Magyarországot a védekezésben, az EU viszont nem ad forrásokat. Emellett a képviselő szerint az ellenzéket jelenleg csak a politikai haszonszerzés érdekli.

Mesterházy Attila az MSZP részéről azt javasolta: a bérek 80 százalékát finanszírozza meg az állam, így megmentve a munkahelyeket.

Varju László DK-s képviselő felvetette, hogy 5,7 milliárd eurót kaphat Magyarország az EU-tól.

Ismert: ezt a hírt terjesztette a hétvégén az ellenzéki média, azonban kiderült, hogy az unió semmilyen pluszforrást nem biztosít a védekezésre.

Orbán Balázs szerint magyarázzák a megmagyarázhatatlant

Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint az emberi élet védelme a legfontosabb, ezután a következő a munkahelyek megvédése. A képviselő szerint többet kell tenni ebben a kérdésben, több forrást kell felszabadítani.

Az LMP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában kiemelte, hogy társadalmi összefogásra van szükség a magyar országgyűlésben is. – Az ellenzéki képviselők részéről van erről szándék – mondta. Ehhez azonban garanciák kellenek Keresztes László Lóránt szerint. – Azokhoz is szólnia kell a kormánynak, akik nem szimpatizálnak vele. Rengeteg olyan intézkedést igényel a válsághelyzet, amely a jelenlegi életünket felforgatja. A szigorú intézkedések elfogadásához kellenek a garanciák, korlátok – mondta felszólalásában Keresztes.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Válaszában Orbán Balázs, a miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára felhívta a figyelmet, hogy Keresztes a rendelkezésre álló 5 percét arra használta, hogy „megmagyarázza a megmagyarázhatatlant”, hogy miért nem tudták elfogadni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt.

Az államtitkár szerint a helyzet világos, az ellenzék nem adta a politikai hozzájárulását a védekezéshez, és jogilag nem adták a beleegyezésüket az intézkedések fenntartásához.

– Lehetőség van a múlt heti hiba kijavítására, támogassák a koronavírus elleni védekezés törvényjavaslatát – mondta válaszában az államtitkár.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) vitatta, hogy a kormány nem tudna cselekedni az ellenzék támogatása nélkül.

– Az iskolákat ki kellett nyitni, a hiteleket kell fizetni múlt hét óta? – kérdezte. Z. Kárpát bár elismerte a járulékfizetési kedvezmények jelentőségét, egy munkahely-védelmi alap felállítását sürgette a kieső jövedelmek pótlása érdekében.

Orbán Balázs államtitkár szerint a jobbikos politikus továbbra sem érti a jogi helyzetet. Rámutatott: az ellenzék támogatása híján az eddig meghozott intézkedések hatálya lejár, ráadásul különböző időpontokban.

– Magyarázza el a magyar családoknak, hogy nem ma, hanem három nap múlva jár le a kilakoltatási moratórium – mondta. Orbán Balázs szerint az ellenzék javaslataival szemben segély helyett munkát kell adni, ezt az elvet a koronavírus miatt sem dobhatják ki az ablakon, hiszen a kormány tíz éve ezáltal tudta talpra állítani a csőd szélére került gazdaságot.

A kormány már eddig is számos intézkedést meghozott és jön még több is

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a veszélyhelyzet tizenkilencedik napján a magyar kormány még mindig nem hozott elégséges intézkedéseket az emberek megélhetése, a kieső jövedelmek pótlása érdekében és „hátul kullog” a többi uniós országhoz képest. Szerinte mivel több százezer ember veszítheti majd el a munkáját, Tordai sürgette, hogy a három hónapos álláskeresési támogatást állítsák vissza kilenc hónapra, továbbá vezessenek be válságkezelő alapjövedelmet százezer forintig.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kijelentett: Tordai állításai enyhén szólva sem állják ki a valóság próbáját. Emlékeztetett, hogy

a kormány többek között felfüggesztette a március 8 előtti hitelszerződések fizetését, a leginkább sújtott ágazatokban a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét, a kilakoltatásokat és az adóvégrehajtásokat, meghosszabbította a lejáró gyedet és gyest. Ez csak az első kör, további intézkedések jönnek még

– hangsúlyozta az államtitkár.

Dömötör Csaba szerint alapvető különbség, hogy míg az ellenzék a tömeges munkanélküliségre rendezkedik be, a kormány ezt nem befejezett tényként kezeli, hanem annak elkerülésére törekszik.

Még további kormányzati intézkedések jönnek – hangsúlyozta Dömötör Csaba
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az államtitkár kitért arra, hogy az ellenzék a veszélyhelyzetet is pártpolitikai szemüvegen keresztül nézi, pedig ha azt levennék, akkor látnák, hogy például a spanyol ellenzék támogatta az ottani rendkívüli intézkedéseket.

Szóvá tette azt is, hogy az ellenzéki pártok a kormányt támadó telefonhívásokat indítottak ország számos pontján.

Vadai Ágnes (DK) szerint a kormány folytat pártpolitikát az ellenzék ellen és nem vállalja a felelősséget például a megbetegedett egészségügyi dolgozókért.

„Mi ez a kupleráj a tesztek ügyében?” – fogalmazott Vadai, aki szerint tömeges szűrésre lenne szükség. A politikus a kieső bérek pótlását és az egészségügyi dolgozók bérének megduplázását követelte.

Dömötör Csaba válaszában közölte, hogy ha az ellenzék múlt hétfőn elfogadta volna a veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ország nem veszített volna el egy hetet a további cselekvések tekintetében.

Az államtitkár hangsúlyozta: a baloldal korábban már kapott esélyt arra, hogy változtasson az egészségügy helyzetén, ám ők csak kórházakat zártak be, ágyakat építettek le és több ezer egészségügyi dolgozót bocsájtottak el, míg a mostani kormány évente 700 milliárd forinttal többet költ az ágazatra.

Rétvári Bence: Járvány van és nem kampány

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője kifejtette, hogy az ellenzék ma is hajlandó a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény megszavazására, csupán egy gesztust kérnek, hogy legyen határidő a rendelkezésben. Az MSZP támogatja a kormány azon javaslatait, mint például a hiteltörlesztési moratórium és számos más intézkedés, de „korlátlan időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni” – mondta Tóth, aki arra is kérte a kormányt, hogy segítse a polgármestereket a helyi szintű védekezésben.

– Az országban megvan a képesség az együttműködésre, tegyenek be egy hosszú határidőt a törvénybe és megszavazzuk – összegzett az MSZP frakcióvezetője.

– Járvány van és nem kampány – kezdte válaszát Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

– Márpedig önök úgy működnek, mint kampányidőszakban az ellenzék – folytatta. Az államtitkár kiemelte, hogy még azok a volt pártelnökök, Schiffer András és Vona Gábor is bírálták az ellenzéki pártokat, amiért a múlt héten nem szavazták meg a törvényt. Az ellenzéki aggályokról szólva hangsúlyozta: a jogszabály szerint csak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések kapcsán és a járvány időszakában léphet fel a kormány.

– Ez egy korlátozott felhatalmazás – mondta Rétvári Bence. Az államtitkár emlékeztetett: a baloldal cserben hagyta a magyar embereket 2004-ben, 2008-ban, a 2015-ös migránsválság idején és 2020-ban is.

További támogatásáról biztosította a kormányt a Fidesz-frakció

Bánki Erik felsorolva az eddigi intézkedéseket a Fidesz-frakció további támogatásáról biztosította a kabinetet. A fideszes képviselő elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy megfelelő mennyiségben tudja biztosítani a lakosság számára a védekezéshez szükséges eszközöket, ezek előállításába pedig magyar cégeket is bevonnak. Bánki Erik szerint

a kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy a környező országokhoz képest is „a legalacsonyabb növekedést tapasztalható a járvány növekedése terén”.

Tállai András a pénzügyminisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a további intézkedésekkel kapcsolatban Orbán Viktor már leült egyeztetni a kormánytagokkal és megállapodtak abban, hogy a költségvetést alá kell rendelni a járvány elleni harcnak.

A hétfői ülés előzményei

A kormány saját hatáskörében március 11-én hirdette ki Magyarország egész területére a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt.

A korlátozások bevezetését követően az Operatív Törzs, illetve Orbán Viktor miniszterelnök egymás után jelentette be a védekezéssel kapcsolatos intézkedéseket, miközben a fertőzöttek száma napról-napra nőtt.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a március 19-i kormányinfón jelentette be, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása az Országgyűlés hatásköre.

A kormánypártok szerették volna, ha a Parlament a házszabálytól való eltéréssel, sürgősséggel dönt a hosszabbításról, ehhez a képviselők négyötödének támogatására lett volna szükség.

A március 23-i, múlt hétfői szavazáson azonban az ellenzéki pártok nem támogatták a javaslatot, így a házszabálytól való eltéréssel tárgyalás nem kerülhetett a Tisztelt Ház napirendjére.

A sokak által felelőtlennek tartott ellenzéki magatartás miatt több, a koronavírus-járvány elleni védekezési intézkedés lejárt, miközben a csoportos megbetegedések időszakából lassan kezdünk átlépni a tömeges megbetegedések korszakába, ezért a kormány újabb intézkedéseket, köztük a kijárási korlátozások bevezetését rendelte el.

Fotó: MTI

Időközben az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elfogadta, hogy hétfőn tárgyalhassa a parlament a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot.

Az ellenzéki képviselők korábbi álláspontjukat ismételték meg, és elutasították a tervezetet.

A Parlament várhatóan a kormánypárti képviselők támogatásával fogadhatja el a védekezési intézkedések meghosszabbításáról szóló előterjesztést.

Tovább növelhetik a nyitva tartó átkelők számát a magyar-szlovák határon

A héten megpróbálják növelni a most nyitva tartó átkelőhelyek számát a magyar-szlovák határon a magyar és szlovák állampolgároknak, illetve az áruforgalomnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-nek. A politikus kifejtette: „az ilyen nagy bajban és az ilyen nehéz helyzetekben, mint a jelenlegi, mutatkozik meg igazán, hogy milyen nagy mértékben vagyunk egymásra utalva” a szomszédos országokkal.

Különösen így van ez Szlovákiával, az ország Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és „mi a negyedikek vagyunk Szlovákia hasonló rangsorában” – mondta. Közölte: a határ menti közösségek kapcsolatai rendkívül szorosak, több százezer magyar, illetve szlovák él a határ közvetlen közelében, nekik létfontosságú a határ megfelelő szabályok melletti, kontrollált átjárhatósága. Ezért a szlovák miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel abban maradtak, hogy keddtől magyar és szlovák állampolgárok újra használhatják a somoskőújfalui határátkelőhelyet. Ez rendkívül fontos abból a szempontból, hogy magyar és szlovák állampolgárok, akik a határ túloldalán dolgoznak, elvégezhessék a munkájukat – mondta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az is világos, hogy a két ország határán az áruk forgalmának szabad áramlása alapvetően meghatározza az ellátás biztonságát mindkét országban. Ezért azt az általános megállapodást kötötték, hogy ezen a héten megpróbálják növelni a most nyitva tartó nyolc, keddtől kilenc átkelőhely számát, hogy a két ország ellátásának biztonságát garantálhassák, és az áruk a lehető legkevesebb várakozással juthassanak át a határon.

Közölte: ez a közös előterjesztés a hét közepéig elkészül, és remélhetőleg a hét második felében már újabb határátkelőhelyeket adhatnak vissza a magyar és a szlovák állampolgároknak, illetve az áruforgalomnak.

A külügyminiszter kitért rá: megállapodtak arról is, hogy a Komárom és Révkomárom közötti új híd építését nem állítják le, hanem mindent megtesznek azért, hogy a hidat idén átadhassák.

Ez újabb komoly könnyítést jelent majd a magyar-szlovák határon – tette hozzá.

Elmondta: szintén megállapodtak arról, hogy az energetikai együttműködést tovább erősítik. Két ponton tartanak a munkák a magasfeszültségű elektromosáram-hálózatok összeköttetésére, mindkét kivitelezési munkát fenntartják, így az év végéig e két ponton össze tudják kötni a két ország hálózatát – mutatott rá.

Azon is dolgoznak – tette hozzá –, hogy a Magyarországot Szlovákiával összekötő gázvezeték kapacitását tovább növeljék a két ország gázellátási biztonságának javításáért. /MTI/