Pazarlás és totojázás: ezzel telt el a baloldali önkormányzatok egy éve

Felelőtlen gazdálkodás, alkalmatlanság, korrupciós ügyek, valamint belső viszályok jellemzik azokat a baloldali önkormányzatokat, amelyek éppen egy éve, 2019. október 13-án kerültek a korábbi, jobboldali tisztségviselők helyére. A Magyar Nemzet az őrségváltás színhelyei közül a legnagyobb vidéki városok, néhány budapesti kerület, valamint a fővárosi önkormányzat egyéves tevékenységét tette mérlegre.

A Lánchíd, melynek felújítását már régen el kellett volna kezdeni a városvezetés alkalmatlanságának szimbóluma lett Fotó: Éberling András

Súlyos felelőtlenség

Karácsonyék a Liget-projekt leállítása mellett is kardoskodtak, és elérték, hogy ne épüljön meg az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház. Ugyanakkor a napokban az derült ki, hogy luxusszállodát építenének a Városliget szomszédságában.

Karácsony Gergely a koronavírus-járvány kezelésé­ben is a felelőtlenségét és alkalmatlanságát bizonyította. A Pesti úti idősotthon vált ugyanis a pandémia egyik legnagyobb gócpontjává, jóval háromszáz fő feletti fertőzöttjével és 55 halottjával. Ráadásul a törvényi előírások ellenére nem volt folyamatos orvosi jelenlét az intézményben, amelynek alkalmazottai a fertőtlenítés alapvető szabályaival sem voltak tisztában. Az már csak hab a tortán, hogy a járvány tavaszi hullámának csúcsán Karácsony ritkíttatta a BKK járatait, ami zsúfoltabb járművekhez vezetett, így megnövelte a fertőzés kockázatát, emellett nem teljesítette az időseknek és nagycsaládoknak ígért húszezer forintos fűtéstámogatást sem, s adós a gyermekek ingyenes tömegközlekedésével.

A budapesti kerületekben is az látható, hogy a baloldali vezetés nem az emberek érdekében tevékenykedik, hanem politikai céljaikra fordítják az erőforrásokat.

Korrupciós skandalum

Például a Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat által óvodafejlesztésre nyert kilencvenmillió forintos uniós támogatásról kiderült, hogy az összeg felett két, Soros Györgyhöz kötődő alapítvány diszponált, és úgynevezett deszegrációs programokat hajtanak végre. Emellett Pikó a társasházi pályázatokra korábban fordítható évi kétmilliárdos keretet mindössze negyvenmillió forintra csökkentette, a kerület közétkeztetési szerződésének önhatalmú felbontásával pedig Józsefváros történelmének legnagyobb, menzabotrányként elhíresült korrupciós skandalumát idézte elő. A polgármester a Józsefváros újságot baloldali, kormányellenes propagandalappá züllesztette, ahogy Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere tette a helyi lappal. A szintén a tisztakezűséggel kampányoló Baranyi közpénzek kitalicskázására adhatott lehetőséget a IX. kerületi parkolási szoftver üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárással, amit a hatóság később megsemmisített.

László Imre, Újbuda DK-s vezetője tavaly ősszel az Újbudára tervezett Dél-pesti Centrumkórház megvalósítását próbálta szabotálni, emellett a hivatala a hatmilliárd forintos költségvetési csalással megvádolt Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával kötött zsíros szerződést. László – aki emlékezetes módon Adolf Hitler 1938 előtti tevékenységét méltatta egy testületi ülésen – egy újonnan alapított cégnél összpontosította a komplett helyi médiát, amely így gyakorlatilag Gyurcsány-párti szócsőként működik.

A VII. kerületet vezető, szintén DK-s Niedermüller Péter a belváros legnagyobb forgalmi káoszát okozta a forgalomtechnikai változtatásaival, amelyek kevesebb parkolóhelyet és drágább parkolást eredményeztek. Niedermüller egy év alatt leépítette a családi kedvezményeket, például a vásárlási kedvezményeket, valamint a nyugdíjasoknak biztosított szezonális élelmiszercsomagot. Szintén Czeglédy ügyvédi irodájával kötött 29 millió forintos szerződést, ami jóval magasabb annál, amit a többi kerület fordít jogi szolgáltatásokra.

Kiss László, Óbuda Gyurcsány-párti polgármestere azzal hergelte a kerület lakóit, hogy áprilistól áttestálta a bérlakásokban élőkre a közös költséget. A költségelvű lakbért fizetőknek a lakás közös költségét áprilistól kell fizetniük. A III. kerületben 1600 család él ilyen bérleményben, nekik összesen plusz 192 millió forintot kell fizetniük ezen a jogcímen.

A momentumos Déri Tibor vezette IV. kerületben számos, korábban megkezdett fejlesztést félbehagytak, de romlott a köztisztaság is. Emellett feltehetően indokolatlanul fizettek ki több mint hatmillió forintot egy kertmozi kialakítására. Továbbá a IV. kerületben is megkötötték a „kötelező” ügyvédi szerződéseket. Ott nem Czeglédy, hanem a korábban az MSZP jogsegélyszolgálatát ellátó cég lett a kedvezményezett.

Elvonás és csődhelyzet

Bár Eger, Miskolc, Baja, Érd és Tatabánya egyaránt pozitív mérleget örökölt a Fidesz–KDNP-s vezetéstől, az újonnan alakult önkormányzatok közül több saját gazdasági program nélkül kezdett munkához. Egerben például a jobbikos Mirkóczki Ádám és csapata egyszerűen átmásolta az öt évvel korábbi program hatvan százalékát, még a tartalomjegyzéket sem változtatták meg, így olyan beruházások terve is szerepelt benne, amelyeket már rég megvalósítottak. Az ellenzéki pártok támogatását élvező Veres Pál vezette miskolci önkormányzat pedig más városok gazdasági programjából ollózta össze a magáét. Tavaszra – amikor a legtöbb új vezetésű településen az önkormányzati vezetők állami elvonásokra és csődhelyzetre panaszkodtak, aminek következtében késtek és elmaradoztak a megkezdett beruházások – aránytalanul nagy összegek folytak el megmagyarázhatatlanul.

Miskolcon is sokat romlott a közbiztonság
Fotó: Bujdos Tibor, Észak-Magyarország

Érden például az útfelújítások késtek, Tatabányán a balliberális önkormányzat másra akarta költeni a piac felújítására elnyert 1,5 milliárd forintot, ugyanakkor képtelen levezényelni egyszerű beszerzési pályázatokat. Így hiába készült el a Tulipános Ház, amelyet még Schmidt Csaba Fidesz–KDNP-s polgármester mandátuma alatt kezdtek renoválni, és hiába fejeződött be a bánhidai Puskin Művelődési Ház felújítása, ezek máig nincsenek berendezve, üresen állnak. Érdekes módon a helyi média átalakítására, bővítésére mindenhol jutott pénz. Pécsett Nimmerfroh Ferenc kapta meg a kommunikáció irányításának feladatát, ő korábban a Szabad Pécs nevű kormányellenes blog alapítójaként dolgozott. Tatabányán – mint arról a Városunk, Tatabánya közösségi oldalán beszámolt – Gutai Zsolt lett a „városmarketing-stratégia” vezetője, aki élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott, mielőtt kommunikációs szakemberré nevezték volna ki.

Családi vállalkozás

A különös személyi választásokra Egerben is volt példa, ahol a fővárosból hívták el Scrob Andreát az Egri Média vezetésére, s szolgálati lakást is kapott, emellett párját, Halász Lászlót is meghívta a csapatába operatőrnek. Apja, Elekes Gábor a vagyonkezelőn belül az Egri Média felügyelője lett.

A tavaszi járványhullám idején bevezetett különleges jogrend jó alkalmat teremtett az új vezetőknek arra, hogy egyszemélyi döntéseket hozzanak. Érden Csőzik László polgármester 106 határozatot és 13 rendeletet fogadott el egymaga, ebből 46 rendeletet a különleges jogrend utolsó napján. Mirkóczki Egerben a különleges jogrend alatt döntött egy személyben a 300 éves, műemléki védelem alatt álló Senator Ház, valamint öt önkormányzati telek eladásáról. Az önkormányzati tulajdon értékesítését más városokban is megfelelő megoldásnak tartották a néhány hónap alatt keletkezett jelentős költségvetési hiány enyhítésére. Miskolcon – ahol a tömegközlekedés drágítása, valamint a fürdő és a vadaspark jegyárainak emelése mellett is döntöttek – a balatonmáriafürdői gyermeküdülő, a húszemeletes toronyház és a leánykollégium épületének eladásától várnak megoldást, Vácott pedig az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésével kísérleteznek.