időjárás 6°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Ismét népszerű a pedagógusképzés

Csókás Adrienn
2021.03.27. 08:30
Ismét népszerű a pedagógusképzés

A tavalyi jelentős visszaesést követően ismét felkeltették a továbbtanulók figyelmét a pedagógiai szakok: a tanítóképzést harmadával, az óvodapedagógiát pedig negyedével választották többen az idei felvételin, mint 2020-ban. A járványhelyzetben megélénkült az érdeklődés az orvosi és ápolói szakok iránt is, de összességében idén is a gazdaságtudományok lettek a legnépszerűbbek.

Visszatért a fiatalok kedve a továbbtanuláshoz, országos szinten tízezerrel többen jelentkeztek az egyetemek és a főiskolák ősszel induló képzéseire, mint tavaly. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint 11 százalékkal több kérelmet adtak be – összesen csaknem 102 ezret –, és különösen népszerűek a modellváltó egyetemek, ami Schanda Tamás államtitkár szerint azt jelzi, hogy

a baloldal nem tudta félrevezetni politikai hecckampányával a fiatalokat.

– Hiába próbál a baloldal mindenből politikát csinálni, hiába támadja folyamatosan a felsőoktatási intézmények önállóbbá és versenyképesebbé válását is szolgáló új modellt. A fiataloknak vonzók az új rendben működő intézmények – fogalmazott, megjegyezve: a korábbinál hatezerrel többen választották azokat az egyetemeket, amelyek áttértek az alapítványi fenntartásra, vagy legalább a szenátusi döntést meghozták a váltásról.

Vonzóbbá teszi a pedagógusi pályát a tavalyi béremelés
Fotó: Magyar Nemzet

Elkerülhető a tanárhiány

A legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok lettek, amelyekre több mint 22 ezer felvételiző szeretne bekerülni. Nőtt az érdeklődés a bölcsészettudományok iránt is, és a tavalyi visszaesés után ismét nagyobb mozgolódás látszik a pedagógusképzések táján is. Ez utóbbi

különösen fontos előrelépés, mivel a tanári szervezetek jelzései szerint öt éven belül komoly szakemberhiány várható az iskolákban és az óvodákban, ha a jelentkezési trendek nem változnak.

A tanári hivatás kihívásaival kapcsolatban Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke nemrég azt mondta lapunknak: míg 2012 és 2014 között jól láthatóan megnőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma, és sikertörténetnek tűnt a tanár szakosok számára létrehozott Klebelsberg-ösztöndíj is, ez az előny mostanra „elolvadt”, az emelt szintű érettségi felvételi követelménnyé tétele pedig – bár észszerű minőségemelő kritérium – övön aluli ütés volt az óvóképzésnek.

A pedagóguspálya iránt fogékony végzősöknek mindenképpen kedvcsináló lehet viszont a tavalyi béremelés. Megírtuk, a köznevelésben tíz, a szakképzésben harminc százalékkal emelték a fizetéseket 2020-ban, utóbbi ágazatban ráadásul az oktatók kikerültek a közalkalmazotti státusból, ami nagyobb rugalmasságot eredményez a bérezésben. A technikumokban és a szakképző iskolákban a fizetésemelés egy új teljesítményértékelési rendszer bevezetésével is együtt járt, amivel a lelkes és motivált dolgozók igencsak jól járhatnak. Az új szerződések a pályakezdőknek és a legjobban teljesítő oktatóknak 70-80 százalékos pluszt hoztak a korábbi fizetéshez képest.

Az elte van a lista élén

Országos szinten a pedagógusképzés egyébként a negyedik legkedveltebb terület lett az idei felvételin, a tavalyinál kétezerrel többen, összesen 13 110-en adtak be kérelmet, közülük csaknem tízezren első helyen. Osztatlan tanárszakokon a tavalyihoz hasonlóan alakultak a jelentkezések,

a tanítói szakra viszont 32 százalékkal többen pályáznak (1996 fő), míg óvodapedagógusnak negyedével készülnek többen, mint tavaly (2852 fő).

A több mint egy éve tartó súlyos járványhelyzet ellenére – vagy éppen amiatt – megnövekedett az érdeklődés az orvosi és az egészségtudományi terület iránt is: 18 százalékkal többen akarnak ápolók lenni (ötezren), és 15 százalékkal többen szeretnének általános orvosi szakra beiratkozni, mint 2020-ban. Országos átlag feletti létszámemelkedés figyelhető meg továbbá a pszichológia szakon is.

Az intézmények toplistáját ebben a szezonban is toronymagasan vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Több mint 26 ezren szeretnének bejutni az ország első számú egyetemére, közülük

14 500-an első helyen jelölték az ELTE-t, ami az intézmény csaknem négy évszázados történetében is rekordnak számít. Érdekes, hogy ezúttal nem a hosszú ideje töretlenül vezető bölcsészkar, hanem a pedagógiai és pszichológiai kar vitte el a pálmát.

Az intézményi lista második helyén a Debreceni Egyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ a sorban.

jobb teljesítményre ösztönöz

A tavalyi felvételin egyébként a fiatalok háromnegyede járt sikerrel, akkor a felvettek négyötöde kapott ingyenes, állami támogatású helyet. A mostani eljárásban április 19. és július 8. között nyit ki újra az e-felvételi felület, ekkor lesz lehetőség adat- és sorrendmódosításra, illetve a még hiányzó dokumentumok feltöltésére. A ponthatárok megállapítása július 22-én várható.

Az új tanévtől egyébként valamennyi felsőoktatási intézmény finanszírozása átalakul. Míg a mostani, létszámalapú állami normatíva elsősorban az egyetem méretétől, a hallgatók számától függ, ősztől háromlábú támogatási rendszer lép életbe, amelynek lényege, hogy az oktatás költségei mellett külön finanszírozzák az üzemeltetést és a tudományos, kutatási tevékenységet is.

Az osztrák mintán alapuló megoldás egyik fő célja, hogy jobb teljesítményre ösztönözze az egyetemeket, mivel a tudományos támogatás mértéke a rangsorokban elfoglalt helyezéstől, a minősített kutatók számától és a publikációs aktivitástól is függ majd. Az állam a tervek szerint három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat köt az egyetemekkel, így azok mostantól nemcsak az adott költségvetési évre, hanem hosszabb távra tudnak majd tervezni. Mindemellett megemelik az oktatók fizetését is, két lépcsőben 15-15 százalékkal.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.