időjárás 2°C Mária 2022. december 8.
logo

Életre szóló szerelem a Nádasdy-kastélyban

Gabay Dorka
2021.12.14. 06:34 2022.06.02. 16:57
Életre szóló szerelem a Nádasdy-kastélyban

Közös otthont tervezett feleségével, Zichy Ilonával Nádasdy Ferenc, aki a Schmidegg családtól megvásárolt ladányi birtokra egyedülálló, tudor stílusú kastélyt építtetett a kor legkiválóbb mestereivel. Zi­chy Ilona azonban 23 évesen meghalt, így a kastély elkészültét nem élhette meg. Nádasdy ennek ellenére úgy rendezte be a szobákat, mintha a felesége még élne. A műemléket a nemzeti kastélyprogram segítségével felújították, a páratlan szépségű épület pedig már az átadás első hónapjában több mint 25 ezer látogatót vonzott.

„Isten hozta önöket! Érezzék magukat otthon!” – ezzel fogad minket a nádasdladányi kastélyban Balaton Balázs létesítményvezető, és mi valóban otthon is érezzük magunkat abban a pár órában, amit ott tölthetünk. A Nádasdy család kastélya ugyanis szakít mindennel, ami gyermekként belém ivódott, amikor egy-egy ilyen impozáns kastélyban jártam. Ezekben a kordonok, a bordó kötelek mutatták a látogatói útvonalat, a képeket, műtárgyakat pedig tisztes távolságból lehetett megcsodálni, miközben leülni szinte sehol sem lehetett. A nádasdladányi kastélyban azonban úgy rendezték be a termeket, szalonokat, könyvtárszobát, télikertet, hogy az ember mindig talál egy-egy kényelmes fotelt, kanapét, amelyben nyugodtan megpihenhet, és közben gyönyörködhet, akár el is merenghet. Könyvek között bőrfotelben vagy a télikertben fonott karosszékben, a szalonban gyönyörűen kárpitozott kanapékon élvezheti az ember azt a csodát, amit Nádasdy Ferenc hozott létre.

Mesterek

A mai kastély helyén egy jóval kisebb, barokk stílusú kúria állt, amit Nádasdy Lipót 1851-ben vett meg Schmidegg Károlytól a hozzá tartozó területtel együtt. Amikor Nádasdy Ferenc megörökölte a vagyont, feleségével, Zichy Ilonával a kastély tudor stílusú átépítése mellett döntöttek. Az építkezést 1873-ban kezdték el Linzbauer István tervei alapján, de a belső terek kialakításáért már Hauszmann Alajos felelt. A famunkák Thék Endre asztalosmester, bútorgyáros műhelyében készültek.

A Parlamentben és az Operaházban is maradandót alkotó Thék Endre munkája a nádasdladányi kastélyban csodával határos módon szinte teljes egészében megmaradt. A kastély belső terein a kastély gondnoka, Hutvágner Pál vezet körbe minket. Azt mondja, a csatornák annak idején nem működtek, a kastély több helyen beázott, ami nem kímélte az Ősök Csarnokát sem. 

– 1982-től az épület a Néphadseregé, illetve a honvédségé volt, de valójában lakatlanul állt. A könnyező házigomba, ami mindent megtámad, a téglát és a betont is, elterjedt az épület több részén. A parazitát akkor irtották ki, amikor 1993-ban a kastély a műemlékvédelemhez került, és olyan alapvető fontosságú lépéseket tettek a megóvás érdekében, mint például a szellőzőrendszer felújítása. Ezek ugyan nem voltak látványos munkák, de talán ennek köszönhető, hogy az ősöket bemutató galéria faberakásai 95 százalékban megmaradtak – idézi fel idegenvezetőnk. A Nádasdykat bemutató hatalmas teremben több Benczúr Gyula-kép is látható, a mennyezetről súlyos, kéttonnás kovácsoltvas gyertyatartók ereszkednek alá, amelyeket az 1920-as évekig, a kastély villamosításáig használtak.

Tükörkép

A kastély kissé sötét csarnoka után a szalonba és az abból nyíló, kisebb lakás méretével vetekedő télikertbe lépünk, ahová szinte beárad a fény a hatalmas ablakokon és az üvegkupolán keresztül.

– A télikertet a 40-es években egy vékonyabb toronnyal és az üvegházzal együtt lebontották. Ennek nem ismerjük az okát, talán anyagi megfontolásból tették – mondja Hutvágner Pál, hozzátéve: a télikertet a felújítás alatt építették fel visszaadva az eredeti formáját az épületnek.

– Annak idején a vendégek a parkon keresztül, a tó mellett, kis hídon áthaladva érkeztek a kastélyhoz, illetve a télikerthez. A park eredetileg harminchektáros volt, jelenleg 26 hektár tartozik az épülethez mesterségesen kialakított tóval, vízeséssel, öntözőrendszerrel – mutatja be vezetőnk a környezetet. Elmondása szerint régen íratlan angol szabály volt, hogy a tó vizében tükröződnie kell a kastélynak. – Sajnos ma már nincs meg az istálló, a lovarda, a pálmaház, ami a háborúban felrobbant. A konyha – ami később filmraktár volt és leégett – húsz méterre volt a kastélytól, az ételeket a föld alatt egy kis nyomtávú vasúton szállították az épületbe, de az alagutat használták a tőzeg szállítására is, amivel fűtöttek. Az U alakú konyha épületénél volt a mészárszék is, valamint a szakács lakása, a személyzeti szobák. A hetvenes évekig az épület által körbefogott részben még jégverem is volt – sorolja az elmúlt kor emlékeit.

A tágas szalon is lenyűgöző, a felújítás varázslatos eredményt szült. – A 40-es évekből megmaradt képeken a szalonban csupaszok voltak már a falak, a tapéta is hiányzott, mindössze egy-két bútor állt a szobában – meséli vezetőnk. A szalon mellette található kis helyiség Zichy grófnőnek állított emléket, a grófnő ugyanis 23 évesen, miután Bécsben elkapta a kolerát, elhunyt a betegségben. 

Négy gyermekük volt, de Anna lányuk félévesen meghalt. A megözvegyült gróf Ilona halála után sosem nősült újra, a három gyermeket egyedül, illetve a hozzájuk költözött anyósa segítségével nevelte fel. – Az eredeti bútorokból mindössze két szék és egy íróasztal maradt meg, az itt látható tárgyak jobbára magántulajdonban vannak.

Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész például számtalan bútort, velencei tükröt, poharat adott a kastély berendezéséhez. 

– Az íróasztalt is a művész úrtól kaptuk, ami azért különleges, mert a nagyapja, aki Deák Ferenccel egy időben volt ország­gyűlési képviselő, az asztalt magától a haza bölcsétől kapta – tudjuk meg a gondnoktól.

Építészeti csodák

A kastélynak lenyűgöző a könyvtára is. Nem pusztán a kétszintes, fából készült, fénykorában 25 ezer kötetet befogadó polcrendszer varázsolja el az embert, hanem az építészeti megoldás is, ahogyan a helyiséget felújították. – Miután a kőműves végzett, átadta a terepet az asztalosnak, aki úgy dolgozott, hogy eközben a vitrineket nem rögzítették a falhoz, a szobán körbefutó rendszer saját magát tartotta meg. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor parkettáztak itt, hidraulikus emelőkkel az egész könyvtárat megemelték a munkák idejére, majd visszasüllyesztették az építményt – meséli a felfoghatatlannak tűnő megoldást.

Itt tudjuk meg azt is, hogy a kastélyban forgatták Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művéből készült filmet is Agárdi Gáborral és Avar Istvánnal a főszerepben, de a könyvtárban található díszzongorán játszott Drakula is egy angol filmben. – Akkor a kastély alatti pincealagút volt a Temze egyik sikátora.

 De Joséphine Baker is járt itt, a forgatáson tizenöten felmentünk a galériára, onnan kellett dobálni a könyveket, amiben keresték a dollárokat. A rendező mondta is, ezt a jelenetet csak egyszer fogja felvenni, úgy dobáljunk – idézi fel mosolyogva Hutvágner Pál.

Közös érték

Hutvágner Pál nem csak idegenvezető a kastélyban, egész életében kötődött az épülethez. Ide járt óvodába, az édesanyja itt röplabdázott, a biliárd­teremben az édesapja húzta át a villanyvezetéket, a nagynénje jegyszedő volt a mozivá átalakított szalonban, az egyik ismerőse pedig a mo­zigépet kezelte.

– A kápolnában, ami az óvoda mellett volt, vegyesbolt működött, ott ittuk a bambit. Vele szemben volt a rendőr irodája is. Itt lakott a postamester is, az egyik dolgozószobával szemben varroda volt, ott készültek az Ikarusz buszok üléshuzatai – idézi fel az 1945 utáni évtizedeket a gondnok. 

Talán ez lehetett az oka annak, hogy a Nádasdy-kastély a körülményekhez képest egész jó állapotban maradt. Kis túlzással ugyanis az egész falu itt dolgozott, a helyiek kötődtek a kastélyhoz, igyekeztek vigyázni rá. Az emeleten visszaköszön a családi tragédia, ami a kastély építésére árnyékot vetett. Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona ugyanis az akkori szokásokkal szembemenve közös hálószobát tervezett, de ennek elkészültét a hölgy nem élhette meg, mert fiatalon elhunyt. Ezen a szinten volt a gróf dolgozószobája, a gyerekszoba, valamint a nevelőnő szobája is.

A kastély egyik csodája az a csigalépcső, amelyen a cselédek közlekedtek a padlástól a pincéig, több emeleten át. A padláson található az a hatalmas tartály, amelyben a vizet tárolták. – Felszivattyúzták a vizet a harminc köbméteres tartályba, így hideg és meleg folyóvíz is volt a kastélyban – mondta Pali bácsi. Kivételesen felmehettünk a toronyba is, ahová a téli nyitvatartás alatt kizárólag szép időben engednek vendégeket. A sűrű köd ellenére is páratlan látvány tárult elénk. Ámulatba ejtő a kastély pincéje is. A kastély két végét összekötő föld alatti folyosón volt a szőnyegkamra, a pohárkamra, az ezüstkamra, a borospince az egyéb tárolóhelyekkel együtt. Ma is látni azt az alagutat, amely innen a konyhához vezetett, de a sínek belevesznek a sötétségbe.

Pezsgő és koncert

A páratlan szépségű kastély felújítása három évig tartott, a kirándulók előtt augusztus óta áll nyitva. Balaton Balázs úgy fogalmaz, a nyitás hónapjában 25 ezer látogatójuk volt, ami egyértelmű elismerése a renoválásnak.

Persze sok kiaknázatlan lehetőséget rejt még a műemlék együttes, reményeik szerint a család kápolnájának helyreállítását is elvégezhetik majd, amely helyszíne lehet akár esküvőknek is. 

– Addig is számtalan olyan szolgáltatást nyújtunk, ami a vendégeinket maradásra bírja. Tavasztól pezsgővel, süteményekkel, finomságokkal megpakolt piknikkosarakat lehet bérelni tollasütővel és pokróccal együtt. Ezekkel a parkba tervezett rendezvényekre is ki lehet telepedni, azokra a koncertekre, kulturális eseményekre, rendezvényekre és fényjátékokra, amelyekkel a nyári szezonra készülnek – emeli ki Balaton Balázs.

(A Nemzeti kastély- és nemzeti várprogramba bevont harminc műemlék bemutatásáról szóló sorozatunk következő részében a majki Kamalduliak kolostorát mutatjuk be.)

Borítókép: Nádasdladány, Nádasdy Kastély (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)

Kastélyriportok

Padányi Biró Márton és a néma prédikáció

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.