Mint azt lapunk is megírta, a mai napon választ államfőt az Országgyűlés. Áder János utódja minden bizonnyal a Fidesz–KDNP jelöltje, Novák Katalin volt családügyi miniszter lesz, akit mind a 132 kormánypárti képviselő a támogatásáról biztosított.
Az eseményen tizenöt perces beszédet mondhat Róna Péter is, aki hosszas castingolás után lett végül a baloldal államfőjelöltje. A közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató megítélése meglehetősen ellentmondásos, többek között azért, mert korábbi nyilatkozataiban Amerikához, nem mellesleg a CIA-hez való viszonyáról is többször beszélt.
Talán kevesen tudják, de a magyar demokrácia történetében egyáltalán nem evidens, hogy minden köztársaságielnök-jelölt szót kapjon a választásról szóló parlamenti ülésnapon.
Nem volt ilyen beszéd 1995-ben a Göncz Árpád és Mádl Ferenc párharca idején, de Szili Katalin és Sólyom László esetében sem.
A gyakorlat a polgári kormány hatalomra jutása óta él, vagyis először Áder János és Majtényi László párharca idején került rá sor.
Ez a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy amikor a baloldal van hatalmon, nincs joga szólni az ellenzéknek, a polgári kormány ideje alatt azonban van helye a szólás szabadságának.
Ők voltak hazánk államfői a rendszerváltoztatás óta
Az Index részletes cikkben vette sorra a magyar államfők történetét. Mint írják, Magyarország első, ideiglenes köztársasági elnöke Szűrös Mátyás volt, aki a magyar köztársaság kikiáltásának napjától, 1989. október 23-ától a magyar Országgyűlés elnökeként töltötte be a posztot 1990. május 2-ig.
1990 tavaszán a választás a jobboldal győzelmét hozta, a kormányzásra készülő MDF a legerősebb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel 1990. április végén megkötött paktumban abban is megállapodott, hogy a parlament válassza meg az államfőt, és megegyeztek a leendő államfő személyében is. Antall József javaslatára az SZDSZ-es író, műfordító Göncz Árpád lett az államfőjelölt.
1995 májusában járt le Göncz Árpád elnöki mandátuma, és az akkor kormányzó MSZP–SZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek, míg az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét javasolta államfőnek.
A június 19-én megtartott titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke. Göncz Árpád először ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget.
2000-ben Göncz Árpádot – a törvényi szabályozás miatt – már nem lehetett újra jelölni, a Fidesz–FKGP–MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek. Az akkori baloldali ellenzék nem állított jelöltet. Mádl Ferenc a 2000. június 5-i első, majd a június 6-i második fordulójában sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.
Végül június 6-án, a harmadik fordulóban, amikor a törvény szerint már egyszerű többség is elegendő volt, 243 igen szavazat mellett, 96 ellenében választották meg államfőnek. Mádl Ferenc 2000. augusztus 4. és 2005. augusztus 4. között volt Magyarország köztársasági elnöke.
2005-ben az MSZP Szili Katalint, az Országgyűlés akkori elnökét jelölte államfőnek. Azonban az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem támogatta Szili Katalin jelölését, mégpedig azért, mert ellenezte, hogy pártpolitikust jelöljenek a posztra. Az SZDSZ ugyanakkor önállóan nem tudott elnökjelöltet állítani, mégpedig azért, mert ehhez nem volt elég képviselője a parlamentben A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére 2005 februárjában több mint száz közéleti személyiség nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válasszák meg köztársasági elnöknek.
A június 7-én megtartott harmadik fordulóban Sólyom Lászlóra 185, Szili Katalinra 182 képviselő szavazott (mivel az SZDSZ frakció többsége távol maradt a voksolástól). Így csekély többséggel Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek. Sólyom László 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között volt Magyarország államfője.
Az ötödik államfőválasztás 2010 júniusában volt. Az MSZP Balogh András történészt jelölte, a Fidesz–KDNP frakció Schmitt Pál akkori házelnököt, míg a Lehet Más a Politika (LMP) pedig Sólyom László újabb államfőjelöltségét támogatta.
Az Országgyűlés június 29-én választotta meg Schmitt Pált köztársasági elnöknek. Schmitt Pál 263 szavazatot kapott, míg Balogh Andrásra 59-en voksoltak.
Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között töltötte be a tisztséget. Köztársasági elnöki megbízatása a lemondásával ért véget. Schmitt Pál döntését azzal indokolta az Országgyűlésnek, hogy a kisdoktori értekezésével kapcsolatos plágiumügye megosztja a nemzetet. 2012. április 2-ától május 9-ig a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként Kövér László látta el az államfői feladatokat.
Őt Áder János követte, akit 2012. május 2-án kétharmados többséggel, az akkor még 386 tagú Országgyűlés 262 szavazattal választotta meg negyven szavazat ellenében köztársasági elnöknek. Az ellenzék nem állított jelöltet, a Jobbik képviselői részt vettek a választáson, és nemmel voksoltak, az MSZP és az LMP viszont sem a jelölési folyamatban, sem az államfőválasztásban nem vett részt. Áder Jánost 2012. május 10-én iktatták be hivatalába.
Öt évvel később, 2017. március 13-án a már 199 tagú Országgyűlés 131 szavazattal választotta meg újra államfőnek. A baloldali pártok elnökjelöltje Majtényi László jogtudós, korábbi adatvédelmi biztos volt, aki 39 szavazatot kapott.
Áder János államfői megbízatása május 10-én jár le.
Borítókép: Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Államfőválasztás
