A polgári kormány alatt vált szokássá az államfőjelölti beszéd

Ma választ államfőt az Országgyűlés. Az ülésen mind a kormánypártok, mind az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje szót kap. Ez a gyakorlat azonban egyáltalán nem megszokott a magyar demokrácia történetében.

Budapest, 2021. november 16. Áder János köztársasági elnök a Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármesterrel, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével tartott sajtótájékoztatón, megbeszélésüket követően a Sándor-palotában 2021. november 16-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A június 19-én megtartott titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke. Göncz Árpád először ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget.                                                                                                                                                                                                                                  

Schmitt Pál, volt köztársasági elnök. Fotó: Nemzeti Sport, Tumbász Hédi

2000-ben Göncz Árpádot – a törvényi szabályozás miatt – már nem lehetett újra jelölni, a Fidesz–FKGP–MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek. Az akkori baloldali ellenzék nem állított jelöltet. Mádl Ferenc a 2000. június 5-i első, majd a június 6-i második fordulójában sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. 

Végül június 6-án, a harmadik fordulóban, amikor a törvény szerint már egyszerű többség is elegendő volt, 243 igen szavazat mellett, 96 ellenében választották meg államfőnek. Mádl Ferenc 2000. augusztus 4. és 2005. augusztus 4. között volt Magyarország köztársasági elnöke.

2005-ben az MSZP Szili Katalint, az Országgyűlés akkori elnökét jelölte államfőnek. Azonban az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem támogatta Szili Katalin jelölését, mégpedig azért, mert ellenezte, hogy pártpolitikust jelöljenek a posztra. Az SZDSZ ugyanakkor önállóan nem tudott elnökjelöltet állítani, mégpedig azért, mert ehhez nem volt elég képviselője a parlamentben A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére 2005 februárjában több mint száz közéleti személyiség nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válasszák meg köztársasági elnöknek.

Szili Katalin. Fotó: Mónus Márton

A június 7-én megtartott harmadik fordulóban Sólyom Lászlóra 185, Szili Katalinra 182 képviselő szavazott (mivel az SZDSZ frakció többsége távol maradt a voksolástól). Így csekély többséggel Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek. Sólyom László 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között volt Magyarország államfője.

Az ötödik államfőválasztás 2010 júniusában volt. Az MSZP Balogh András történészt jelölte, a Fidesz–KDNP frakció Schmitt Pál akkori házelnököt, míg a Lehet Más a Politika (LMP) pedig Sólyom László újabb államfőjelöltségét támogatta. 

Az Országgyűlés június 29-én választotta meg Schmitt Pált köztársasági elnöknek. Schmitt Pál 263 szavazatot kapott, míg Balogh Andrásra 59-en voksoltak.

Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között töltötte be a tisztséget. Köztársasági elnöki megbízatása a lemondásával ért véget. Schmitt Pál döntését azzal indokolta az Országgyűlésnek, hogy a kisdoktori értekezésével kapcsolatos plágiumügye megosztja a nemzetet. 2012. április 2-ától május 9-ig a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként Kövér László látta el az államfői feladatokat.

Őt Áder János követte, akit 2012. május 2-án kétharmados többséggel, az akkor még 386 tagú Országgyűlés 262 szavazattal választotta meg negyven szavazat ellenében köztársasági elnöknek. Az ellenzék nem állított jelöltet, a Jobbik képviselői részt vettek a választáson, és nemmel voksoltak, az MSZP és az LMP viszont sem a jelölési folyamatban, sem az államfőválasztásban nem vett részt. Áder Jánost 2012. május 10-én iktatták be hivatalába.

Öt évvel később, 2017. március 13-án a már 199 tagú Országgyűlés 131 szavazattal választotta meg újra államfőnek. A baloldali pártok elnökjelöltje Majtényi László jogtudós, korábbi adatvédelmi biztos volt, aki 39 szavazatot kapott.

Áder János államfői megbízatása május 10-én jár le.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Bruzák Noémi