Mint azt lapunk is megírta, a mai napon választ államfőt az Országgyűlés. Áder János utódja minden bizonnyal a Fidesz–KDNP jelöltje, Novák Katalin volt családügyi miniszter lesz, akit mind a 132 kormánypárti képviselő a támogatásáról biztosított.
Az eseményen tizenöt perces beszédet mondhat Róna Péter is, aki hosszas castingolás után lett végül a baloldal államfőjelöltje. A közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató megítélése meglehetősen ellentmondásos, többek között azért, mert korábbi nyilatkozataiban Amerikához, nem mellesleg a CIA-hez való viszonyáról is többször beszélt.
Talán kevesen tudják, de a magyar demokrácia történetében egyáltalán nem evidens, hogy minden köztársaságielnök-jelölt szót kapjon a választásról szóló parlamenti ülésnapon.
Nem volt ilyen beszéd 1995-ben a Göncz Árpád és Mádl Ferenc párharca idején, de Szili Katalin és Sólyom László esetében sem.
A gyakorlat a polgári kormány hatalomra jutása óta él, vagyis először Áder János és Majtényi László párharca idején került rá sor.
Ez a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy amikor a baloldal van hatalmon, nincs joga szólni az ellenzéknek, a polgári kormány ideje alatt azonban van helye a szólás szabadságának.
Ők voltak hazánk államfői a rendszerváltoztatás óta
Az Index részletes cikkben vette sorra a magyar államfők történetét. Mint írják, Magyarország első, ideiglenes köztársasági elnöke Szűrös Mátyás volt, aki a magyar köztársaság kikiáltásának napjától, 1989. október 23-ától a magyar Országgyűlés elnökeként töltötte be a posztot 1990. május 2-ig.
1990 tavaszán a választás a jobboldal győzelmét hozta, a kormányzásra készülő MDF a legerősebb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel 1990. április végén megkötött paktumban abban is megállapodott, hogy a parlament válassza meg az államfőt, és megegyeztek a leendő államfő személyében is. Antall József javaslatára az SZDSZ-es író, műfordító Göncz Árpád lett az államfőjelölt.
1995 májusában járt le Göncz Árpád elnöki mandátuma, és az akkor kormányzó MSZP–SZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek, míg az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét javasolta államfőnek.