A Soros-szervezetként is számontartott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászai szombaton nem, csak hétfőn kívánnak foglalkozni a szólás- és művészi szabadság kapcsán súlyos kérdéseket felvető, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég vezetője által a Megafilm Kft. ellen indított perről feltett kérdéseinkkel. A megszólított TASZ-os szakjogászok közül volt, aki azt mondta, hogy hétvége van és majd a sajtó úgyis foglalkozik a témával.
Az óriási közönségsikert aratott, a 2006-os véres események és a Gyurcsány-beszéd korába röpítő, vállaltan fiktív elemekkel dolgozó ElkXrtuk című film bíróságra citálása kapcsán a TASZ mellett az Amnesty International magyarországi szervezetét, illetve a Helsinki Bizottságot is megkerestük, amint válaszolnak levelünkre, közöljük.
A Magyar Nemzet szerette volna megtudni a baloldalon a szabadság- és emberi jogok élharcosaiként számontartott jogászoktól, hogy bíróság elé vihető-e vagy cenzúrázható-e egy vállaltan fikciós elemeket tartalmazó játékfilm. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy szerintük egy játékfilm esetleges betiltása, a gyártócég megbüntetése kimeríti-e a szólásszabadság, az alapvető alkotmányos és emberi jogok elleni súlyos támadást, illetve vállalnák-e a magyar jogban eddig példa nélküli perben az alperes jogi védelmét, támogatását.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, csütörtökön kezdődött meg az a személyiségi jogi per, amit Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég vezetője indított az ElkXrtuk című fimet jegyző Megafilm Kft. ellen. A perrel kapcsolatban Kálomista Gábor filmproducer a Mandiner című lapnak kifejtette: politikai thrillert, fikciós alkotást készített, akkor is, ha sok tekintetben törekedtek a valóságos összefüggések bemutatására. Úgy fogalmazott:
ebben a játékfilmben vállaltan fikciós elemek vannak. Nyilvánvaló, hogy nem lehettünk ott különböző hálószobákban, tárgyalókban, villákban. Mi a legjobb tudásunk szerint szedtük össze az információkat, amelyek alapján ez a film elkészült.
Rámutatott: „példaértékű, hogy egy fikciós játékfilmet úgy kezelnek, mintha egy újságcikk vagy oknyomozó dokumentumfilm lenne. Úgy látszik, a műfaji keveredéseket sem a bíróság, sem a felperes nem tudja tisztázni.” Hozzátette: tudomása szerint még soha senki nem perelt fikciós filmet személyiségi jogi sérelemért. A dolog annyira nonszensz, hogy sokáig úgy gondolta, per sem lesz Hann Endre kezdeményezéséből, de csalódnia kellett – hangsúlyozta. Kálomista Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a balliberális oldal szerint „a művészi szabadság sérül – márpedig itt a művészi szabadságot alapjaiban kérdőjelezik meg –, az egész balliberális oldal ordítva sikítozik, most viszont mindenki nagyon csendben van”.