Igaz volt a szabadságot és nemzeti önrendelkezést zászlajára tűző magyar forradalom, ezért vált megkerülhetetlenné – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető megköszönte Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség néhai elnökének, hogy az 1956-os forradalmi menet harmincadik alkalommal újra végigvonulhat az eredeti útvonalon, majd megjegyezte, hogy itt találkoznak minden évben 1956 még velünk élő tanúi az utánuk jövő nemzedékekkel. – Idén mondhatjuk el először, hogy már ugyanannyi ideje emlékezhetünk szabadon 1956-ra, mint amennyi ideig a kommunista diktatúra megkísérelte kiirtani, átfesteni és elhallgatni a forradalom emlékét – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte a Kárpátaljáról érkezett honfitársakat, illetve a velük együtt jött ukrán fiatalokat, akiknek a szülei frontszolgálatot teljesítenek hasonlóan ahhoz a kétszáz kárpátaljai magyarhoz, akik 66 év után ismét orosz fegyveres agresszió áldozatai lettek. Hangsúlyozta,
nem lenne ok a szolidaritásra Ukrajnával annak alapján, ahogy az elmúlt években a kárpátaljai magyarsághoz viszonyultak, de minden okunk megvan arra, hogy segítsünk egy olyan országnak, amely hősiesen harcol a saját szabadsága, a területi egysége és a szuverenitása védelmében.
Ezért szervezték meg az elmúlt hónapokban Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását és gondoskodnak minden menekültről, valamint ezért segítenek azoknak is nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, akik Ukrajnában maradtak.
Aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja
– indokolta a miniszter.
Úgy vélte, aki meg akarja érteni a magyar szabadság jelentését és azt, hogy miért kell időről időre megküzdeni érte, valamint hogyan kell megőrizni és megbecsülni, annak 1956-ra kell emlékeznie. Kifejtette, hogy a sorscsapások ellenére a magyarság soha nem mondott le a szabadságról, 1956 októberében remény lett a csüggedésből, tettvágy a haragból, egységes akarat a sokféle követelésből, nemzet a népből. Ez az akarat döntötte le a Sztálin-szobrot, szabadította ki börtönéből Mindszenty bíborost és tisztította meg a sarlótól és a kalapácstól a nemzeti lobogót – egészítette ki. Felidézte, hogy
a hazaáruló Kádár János néhány nap alatt több mint ezer forradalmárt gyilkolt meg, szétlőtte Budapestet, megsemmisítette a fegyveres ellenállást és vérbe fojtotta a forradalmat.
Úgy gondolta, hogy ha két szóval kell jellemezni 1956 forradalmának hőseit, akkor e két szó a hűség és hősiesség. A forradalmárok szabad hazát akartak örökül hagyni a jövőnek, az ötvenhatosok tanúságtétele bizonyítja, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet, és nem azért tartottak ki a forradalom mellett, mert reményük volt, hanem azért, meg igazuk – mutatott rá. Úgy vélekedett,
a magyar nemzet 1956-ban az igazság mellett állt, és egyedül maradt, azonban Magyarország napjainkban is megtapasztalja, hogy az igazság mögött nem mindig áll többség, mégis jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni.
Szerinte a nemzethez való hűség a nemzetet tartja meg, és nem azt, aki hű hozzá. Gulyás Gergely elmondta, hogy a magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak mindazok, akiknek lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe, és örökké fognak élni a hazájukat szerető magyarok szívében. Kiemelte, hogy példájukkal, áldozatukkal, keresztútjukkal ők jelenítik meg mindazt, amely a Föld egy határokkal körbezárt területét a hazánkká teszi, és amely nemzetté formálja a világban szétszóródott magyarságot. A miniszter megemlékezett név szerint több ’56-os hősről, említve többek között Pongrátz Gergelyt, Mansfeld Pétert és a nemrég elhunyt Wittner Máriát.
A magyar október
