Dollármédia: így jött létre Soros György magyar blogja, a 444.hu

Külföldről pénzelték a Soros György érdekeltségébe tartozó szervezetek

Brüsszel, 2017. április 27. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet) Fotó: Olivier Hoslet

Nemrég kiderült, hogy a régi indexesek új blogja, a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Ez még inkább rávilágít arra az évtizedes trendre, hogy a dollárbaloldal mögött Magyarországon dollármédia áll, amelyet szintén külföldről finanszíroznak. A jelenség egyik első bizonyítéka a 444.hu Soros György általi finanszírozása volt.

Nagy hullámokat keltett a „Telex Akadémia”, melynek kapcsán felidézte a lap, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy a „független médiát” támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex „képzési programjának” hozzávetőleg 300 millió forintnyi dollárral, az amerikai adófizetők pénzéből való megtámogatása.

A Telex esete ugyanakkor nem példátlan. 

A 444.hu már régóta nagy összegű adományokat kap külföldről. 

A 2013 áprilisában elindult oldalt már korai fázisában külföldről finanszírozták.

Így például Soros György szervezetétől, a Nyílt Társadalom Alapítványtól „Civil újságírás” projektre a 2013. október 1-je és 2014. május 31-e közötti időszakra 49 500 dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több, mint 20 millió forintot kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója. A 444 egyébként arra kapta a pénzt, hogy „felügyelje” a kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben.

Sőt, a 444-ben tőkealapokon keresztül is jelentős közvetett befolyásra tett szert Soros György. Ugyanis 2014-ben fél millió dolláros tőkebevonással húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Jeti Zrt.-ben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap. Ez az alap az MDIF Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek közt a Soros György-féle Open Society Foundation: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valér Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült.

Bajnai Gordon és Soros György (Forrás: Origó.hu)

Később, ahogy azt a Kontra megírta, Uj Péterék 2018–2019-ben további 76 millió forintnyi pályázati pénzt nyertek el a Soros Alapítvány partnerszervezetének számító, svájci OAK Foundationtól. Mindemellett három alkalommal, három projekttel nyertek pénzt a Google Digital News Inititative Innovation pályázatán is.

A finanszírozóknak az sem okozott problémát, hogy

egészen elképesztő módon a 444 hat évig veszteséges volt, 2019-ben pedig csak kerekítve lett hárommillió forintos az adózott eredmény.

Időközben, a 2022-es választásokhoz közeledve aztán meglódult a 444 kiadója, amelynek a koronavírus-járvány ellenére a nettó árbevétele és az adózott eredménye egyaránt jócskán megszaladt.

Mindebben pedig Soros György mellett más támogatóktól érkező, adott esetben külföldi pénzeknek is kulcsszerepe lehetett. Ahogy arról az Adatradar beszámolt, 2021 decemberében, nem sokkal a választás előtt az Európai Bizottság azt állította, hogy Magyarországon torz a médiaszabályozás, a pálya a kormánypártok irányába lejt. Így aztán egy hónappal később támogatást ítéltek meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak. A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot” finanszírozott Brüsszel 12–15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést.

Így jött létre a Lakmusz, amely döntően kormánykritikus „tényellenőrzéseket” végez, egyértelműen balliberális kötődésű szerkesztőségi gárdával. A lap újságírói ugyanis korábban szinte kivétel nélkül Soros által fenntartott helyeken, a 444-nél, a Magyar Narancsnál, a Direkt 36-nál vagy éppen a Soros-egyetemen dolgoztak.

Sőt, ahogy azt pár hete a Magyar Nemzet megírta, a Lakmusz mellett egy tanácsadói testületet is felállítottak, ahol a Soros-hálózat jól ismert szereplői sorakoznak. Tagja például Kapronczay Stefánia, a szintén Soros-pénzelte Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke. Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.

Nemrég az is kiderült, hogy a Lakmuszt további 30 hónapig, azaz két és fél évig (!) finanszírozzák majd külföldről. 

Ahogy maguk megírták, „a második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.” 

Soros György mellett tehát most már – az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is kezd a 444 kiadójának állandó fenntartójává válni. Vélhetően ugyanakkor nem fognak összeveszni a Magyar Jeti Zrt. működtetésén, az Európai Bizottság ugyanis nem delegált tagokat Uj Péterék vállalkozásába, ellentétben a Soros-hálózattal. Utóbbi pedig ráadásul a Lakmusz fent felsorolt partnerei között is több szereplővel képviselteti magát.

Bajnai Gordon és Gansperger Gyula (Forrás: Origó.hu)

Emlékezetes, hogy Gansperger Gyula, a Wallis egykori vezére a Városháza-gate nyilvánosságra került felvételeinek egyikén arról beszélt, hogy például a 444.hu-nál közvetlenül érvényesül az amerikai tőzsdespekuláns befolyása. A portál főszerkesztőjéről úgy fogalmazott, hogy az Uj Péter „(…) Kiment az Indexből, tudod. (…) Ő a Sorosnál van, meg a Veres Tibinél, a Wallisosnál. (…) Támogatja, persze.” 

Gansperger persze másról is beszélt. Például arról, hogy a külföldi tőkés csoportok magyarországi embere nem más, mint Bajnai Gordon volt kormányfő. Ez már csak azért is érdekes, mert éppen az exminiszterelnök nevével fémjelzett DatAdat-cégcsoport bonyolította le a baloldal választási kampányát. Ma már az sem titok, hogy a szóban forgó vállalkozások főként Amerikából érkező adományokkal erősítették a baloldalt az áprilisi megméretésen.

A recept a következő volt, Bajnai Gordon egykori kormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy hatalmas összegeket utalt a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) és a DK-közeli Ezalényeg nevű álhírportált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek. Előbbi összesen több mint 1,8 milliárd, utóbbi hozzávetőlegesen egymilliárd forintnyi dollárt kapott. A összegek jelentős része azonban a DatAdat-csoportnál landolt. Az MMM 1,4, az Oraculum 324 millió forintot utalt a Bajnai Gordon-féle konglomerátumnak.

Az eredeti írás Dollármédia: így jött létre Soros György magyar blogja, a 444.hu címen olvasható az Origó.hu oldalon. 

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)