Tévhiteket és méltatlan támadásokat fogalmazott meg az EP-delegáció

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint sajtóértesülésekre hagyatkozva formál véleményt Magyarországgal szemben az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának delegációja, amely kedden folytatott tárgyalást az országgyűlési bizottságok képviselőivel.

Budapest, 2023. május 16. Juhász Hajnalka, az európai ügyek bizottságának KDNP-s tagja, Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának vezetője, Petri Sarvamaa és Lara Wolters, a delegáció tagjai (b-j), valamint Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője (j2) az országgyűlési bizottságok képviselőivel folytatott tárgyalás megkezdése előtt az Országházban 2023. május 16-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– A másik tévedés a közbeszerzések átláthatósága kapcsán merült fel – jelezte Bánki Erik, aki felvetette az EP-küldöttség vezetőjének, hogy amennyiben ez volt az egyik legfontosabb kérdéskör, akkor miért nem találkoztak a Közbeszerzési Hatóság elnökével, ami a parlamenttől és a kormánytól függetlenül működő szerv.

A rezsicsökkentést is sérelmezte az EP-delegáció

– A bizottság finn alelnöke vetette fel, hogy Magyarország számos kérdésben olyan döntéseket hoz, ami a szabad piacot korlátozza. Érezhetően a rezsicsökkentés az egyik legfájdalmasabb pont az EP baloldali pártjainak – húzta alá a Fidesz politikusa. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz az egyezséghez, amit a magyar választókkal kötött és a nemzeti konzultáción az emberek 90 százaléka támogatott, e szerint a külső nehéz körülmények ellenére a rezsiköltségek nem emelkedtek az elmúlt időszakban. 

– Amíg 2010-ben Európában a legmagasabb, addig 2023-ban a legalacsonyabb rezsit kellett fizetniük a magyaroknak

– nyomatékosította.

Az EU-s források kapcsán Bánki Erik jelezte, hogy a 2014 és 2020 közötti ciklusban Magyarország 85,5 százalékban használta fel a neki járó pénzeket, amivel hazánk Európa élmezőnyébe tartozik, mivel az uniós átlag alig éri el a 78 százalékot.

– Annak ellenére, hogy politikai okok miatt felfüggesztették a támogatások egy részének a lehívhatóságát – ami nem jelent forrásvesztést, hiszen ezek a pénzek járnak Magyarországnak –, a kormány saját forrásból, közel hétmilliárd euró értékben finanszírozza a pályázatokat, mivel az Európai Bizottság politikai döntése miatt a magyar választókat nem érheti hátrány – közölte. A politikus elmondta, hogy a kormány már több tízezer pályázóval kötött támogatási szerződést.

– Nagyon reméljük, hogy rövidesen lezárulnak az egyeztetések, és politikai helyett szakmai döntés születik az Európai Parlament és az Európai Bizottság részéről 

– fogalmazott Bánki Erik.

A politikus furcsának nevezte, hogy 2010 óta már harmadszor vizsgálódnak Magyarországon, míg 2010 előtt egyszer sem jöttek hazánkba vizsgálódni, miközben 2006-ban Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este, és a baloldal miniszterelnöke elismerte, hogy meghamisították a költségvetési számokat.

– Ennél határozottabb felhívás egy költségvetési ellenőrző bizottság részére nem lehet

– tette hozzá.

Méltatlan támadások a küldöttségtől

Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke kiemelte, hogy a tárgyaláson az Európai Parlament delegációja számára egyértelműen bebizonyították, hogy Magyarország egy modern, demokratikus jogállam, ahol független intézmények működnek. Ugyanakkor rendkívül méltatlan támadást kaptak a delegációtól, először a miniszterelnök, majd saját személyüket érintően is, amelyet határozottan visszautasítottak.

A KDNP politikusa szerint azzal kapcsolatban is kaptak támadásokat, hogy a sajtó milyen kérdéseket tesz fel az Európai Parlament képviselőinek, illetve a delegáció azt is megkérdőjelezte, hogy működött-e az Országgyűlés az elmúlt időszakban vagy helyette a kormány hozta meg különböző rendeletekkel a vonatkozó törvényeket.

– Az uniós források ügyében a kormány már 2022 novemberében eleget tett a 17 pontos európai bizottsági igénynek, de a bizottság újabb 27 pontos listával állt elő. Nem a magyar kormányon múlik az ügy lezárása 

– szögezte le.

Juhász Hajnalka, az európai ügyek bizottságának KDNP-s tagja azt mondta, hogy a tárgyaláson a delegáció egyes tagjai olyan kritikai hangnemet ütöttek meg, ami a költségvetési ellenőrző bizottság semlegességét is megkérdőjelezi. Hozzátette: csak kritikákat kaptak a bizottság részéről, megfogalmazott kérdéseik nagy része pedig elsődlegesen politikai indíttatású volt.

– A magyar kormány és az Európai Bizottság között rendkívül jó az együttműködés, a kormány az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan dolgozott, és nem szeretnék, ha ezt a konstruktív párbeszédet az Európai Parlament ideológiai és politikai nyomásgyakorlással megtörné. Feladatunk az elkövetkező időszakban is az, hogy konstruktív párbeszédet folytassunk, még akkor is, ha azt érezzük, hogy van egyfajta előítélet irányunkban – mondta.

Borítókép: Juhász Hajnalka, az európai ügyek bizottságának KDNP-s tagja, Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának vezetője, Petri Sarvamaa és Lara Wolters, a delegáció tagjai, valamint Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője az országgyűlési bizottságok képviselőivel folytatott tárgyalás megkezdése előt (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)