A DK és a kultúraváltás
Dobrev Klára az eseményen elmondott beszédében kiemelte: szabad kultúra nélkül nem létezik polgári Magyarország sem. – Egy sikeres, békés és kiegyensúlyozott európai Magyarországhoz kell az is, hogy a lassan másfél évtizede tartó kultúrharc helyett egy sokszínű, mindenki számára elérhető és megfizethető, sokszínű kulturális életünk legyen – fogalmazott, hozzátéve: kultúra nélkül szegényebb lenne az életünk, kevésbé lennénk képesek megérteni egymást. A DK politikusa arról is beszélt, hogy a kultúrában két kormányzati feladat van: a szabadság biztosítása és a független szabad kultúra támogatása.
A kultúra szabad, mert ha nem szabad, akkor az már nem is kultúra
– vélekedett az árnyékkormányfő. Ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a baloldal legerősebb pártja, a DK hogyan képzeli el az általa függetlennek és szabadnak nevezett kultúra támogatását, érdemes felidézni néhány történést az elmúlt évekből. Emlékezetes, 2021 novemberében elemi felháborodás söpört végig az országon, miután megszervezték az első magyar LMBTQ-néptáncfoglalkozást Budapesten. A szervezők a DK-s László Imre által vezetett Újbuda önkormányzatának Újbuda-Mecénás ösztöndíjprogram támogatását is felhasználták.
A Baranyi Krisztina által vezetett ferencvárosi önkormányzat pedig az LMBTQ-emberek történetét feldolgozó, Sokszínű Ferencváros című kiállítás megrendezését támogatta idén a IX. kerületben. Szűcs Balázs, Erzsébetváros alpolgármestere a hétfői eseményen mondott beszédében kifejtette: a szociáldemokrata árnyékkormány célja, hogy a magyar kultúra végre az ország egészéről és mindenkinek szóljon.
Ennek érdekében az árnyékkormány többek között újjászervezné a közszolgálati médiát.
Ezzel összefüggésben érdemes felidézni a lengyelországi kormányváltást követő eseményeket a közmédiánál: az européernek nem nevezhető módon lezajlott tisztogatások után pusztán néhány hetet kellett várni, hogy LMBTQ-tartalmat sugározzanak Lengyelországban.
A DK emellett felülvizsgálná a Magyar Művészeti Akadémia működését, feladatellátását, megszüntetné különleges jogköreit, miközben helyzetbe hozná a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.
A rendezvényt Barkóczi Balázs azzal zárta le: a kultúra mindenkié, senkit nem lehet kizárni belőle.
