Ez lesz a magyar űrhajós legfontosabb feladata + videó

Készen kell állnia arra, hogy sok információból gyorsan kiszűrje a lényeget, és a családjától is sokáig távol lesz Kapu Tibor. A következő magyar űrhajósnak bírnia kell a kemény fizikai kiképzést és jól kell tűrnie a stresszt is, de szintén elengedhetetlen a jó kommunikációs készség. Az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tesztelje a magyar fejlesztésű műszereket mikrogravitációs környezetben.

Hogyan zajlik az űrhajós kiválasztási folyamata?

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos lapunknak elmondta: az összes jelölt egy nagyon hosszú és komplex kiválasztási folyamatot vitt végig.

A kiválasztás és a tréning, vagyis a kiképzés is a válogatás része volt, a jelölteknél több mint ötven szempontot vizsgáltak. Ezek közé tartoztak a fizikai, az orvosi, a pszichológiai, a kommunikációs vagy a problémamegoldó készségek.

A folyamat soron következő állomása Kapu Tibor és Cserényi Gyula utazása lesz az Egyesült Államok Texas államában található Houstonba, ahol a magyar űrhajós és tartalékosa a NASA kiképzőivel folytatja a programot, társaságukban pedig a Hunor Teams is az Egyesült Államokba látogat. A négy főre szűkített keret másik két űrhajósjelöltje, Schlégl Ádám és Szakály András a földi támogató személyzet kiemelt munkatársaiként fognak tovább dolgozni a programban – tudatta Ferencz Orsolya.

Mi alapján választották ki a következő magyar űrhajóst?

A jelöltek komoly felkészítésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át nagyon komoly fizikai tesztekig és tudományos munkákig. Olyan elvárásokat fogalmaztak meg nekik, mint képesség arra, hogy stresszhelyzetben is jó ítélő- és döntési képességük legyen, tudjanak csapatban dolgozni. A találékonyság is fontos erénye a jó űrhajósnak, hiszen számtalan váratlan helyzet adódhat bármikor a világűrben.

Ezenkívül

készen kell állniuk arra, hogy családjuktól akár hosszabb időt távol töltsenek, de szükség van a nagy mennyiségű információból való gyors lényeglátásra is.

Mivel sok emberrel fognak találkozni és beszélgetni, jól kell érvelniük, és nagy nyilvánosság előtt magabiztosan kifejteni gondolataikat, ezért fontos, hogy el tudják viselni, amikor nagy figyelem hárul rájuk. Emellett a fizikai alkalmasság is elengedhetetlen kritérium, hiszen rendkívüli az a terhelés, ami érni fogja őket odakint.

A legfőbb célkitűzés a küldetés során az, hogy a magyar egyetemek, a tudományos kutatóműhelyek és a vállalkozások kísérleteit elvégezzék, illetve az, hogy teszteljék a hazai fejlesztésű műszereket mikrogravitációs környezetben.

Farkas Bertalan az űrben

A világűrben első magyarként Farkas Bertalan járt, így a magyarok lettek a hetedik nemzet, amelynek a képviselőjét felbocsátották. Mint azt a magyar űrtevékenység születésénél jelen levő Almár Iván csillagász a Magyar Nemzetnek adott interjúban felidézte, az Interkozmosz-tanács szervezte az első magyar űrhajós fellövését körülvevő tudományos programot, amelyben arra fókuszáltak, miként lehetne az űrrepülést arra használni, hogy készüljenek Magyarországról űrfelvételek. Eredetileg 1979 május végén bocsátották volna fel Farkas Bertalan első magyar űrhajóst, akinek a kiválasztása hosszadalmas folyamat volt, jóval bonyolultabb és tovább tartott, mint a mai űrhajósoké. Moszkvában azonban bejelentették a felbocsátásra összegyűlteknek, hogy technikai okokból az űrrepülés elmarad, egy év múlva lehet majd újra próbát tenni.

Ez a kimaradt év viszont jó volt arra, hogy megalapozza a későbbi magyar űrtevékenységet, amelyek közül a csillagász a sugárzásmérés fejlesztését nevezte a legfontosabbnak. Ennek az időszaknak a kutatásai ma visszaköszönnek a Hunor-programban.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. Farkas Bertalan óriási élményként írta le, amikor először látta Magyarországot a világűrből. Az űrhajósok végül 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén.

Borítókép: A magyar űrhajósokat szimulált körülmények között készítik fel az űrrepülésre (Forrás: Hunor)