– Azért jöttünk össze, hogy kifejezzük tiszteletünket és fejet hajtsunk a forradalom hősei előtt – fogalmazott Orbán Viktor a Millenárison az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen. A miniszterelnök elmondta: az ünnep rendhagyó, mert jelen vannak azok is, akik egy hónapja megvédték Magyarországot a dunai árvíztől.
– Amit a vízügyesek, katasztrófavédelmisek, katonák, rendőrök és önkéntesek elvégeztek, emberfeletti munka volt. Mi egyetlen emberéletet sem veszítettünk el, a károkat pedig minimálisra szorítottuk – idézte fel, és köszönetet mondott az árvízi védekezésben helytállt embereknek.
Mint mondta, ha veszedelem közeledik, össze kell fogni, a magyar pedig büszke és nyakas nép, de az összefogás szabályát betartja, mert összefogás nélkül nincs szabadság. – Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk, kiforgatnának minket és adósrabszolgaságba kerülnénk – fogalmazott.
– A forradalmat sorscsapások előzték meg. 1956 januárjában földrengés rázta meg az országot, márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét. Felnőttek és gyermekek haltak meg. Több száz család vált hajléktalanná, és több ezer embert telepítettek ki – idézte fel a kormányfő. Hozzátette:
felhívó jel volt ez, ideje készülni az összefogást követelő nagy időkre.
Októberben a Duna után a történelem is kilépett a medréből – emlékeztetett Orbán Viktor. A megáradt történelem pedig nem fúj visszavonulót délutánra, végigmegy a maga útján. Ilyenkor születnek a hősök a miniszterelnök szerint.
– 1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást, a magyar ugyanis szabadságszerető nép. – A magyarokat soha, egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni.
A szovjet elnyomás nemzedékek munkájától fosztotta meg a magyar családokat. A nemzeti érdek helyett a birodalom szolgálatába akarta állítani. A pusztító világháború után bábkormányt ültettek a nyakunkba. Olyan bábkormányt, amelyben kollaboráns magyarok ültek – idézte fel a kormányfő.
A miniszterelnök szerint
a birodalmak szeretik elrejteni brutális arcvonásaikat, szeretik, ha valaki behívja őket, és mindent megtesznek, hogy legyen olyan magyar, aki behívja őket.
A miniszterelnök felidézte: amikor a magyarok dacoltak a szovjetekkel, választási csalással juttatták az elvtársaikat hatalomra.
– Hiába van a hatalom minden fegyvere a kezükben, hiába az erőfölény, a magyarok nem tűrik a megaláztatást. Megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát. Egy életre megtanítottuk nekik, hogy ne bántsd a magyart – jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte, hogy a szovjetek és az elvtársaik megértették ezt, így visszavettek az agarakból, majd harmincnégy évvel később kivonultak Magyarországról.
Nekünk csak Magyarországért szabad harcolnunk
– Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből. Az előttünk álló évben nem a vizet, hanem a történelmet kell a medrében tartani – fogalmazott a kormányfő. Az ukrajnai háborúról azt mondta, hogy a fronton százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott.
– Egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed, ha pedig szétterjed, ki tudja, hol áll meg. Az elmúlt hetven évben nem voltunk ilyen közel a világháborúhoz. A király meztelen: a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot – jegyezte meg.
– Az egész EU-t akarják betolni a háborúba. A győzelmi terv lényege a háború kiterjesztése, a terv szerint Ukrajna NATO-meghívást kap, a háborút orosz földre helyezik át. A terv szerint miután a keleti fronton megvan a győzelem, Ukrajna az amerikaiak helyett vállalja, hogy egész Európa biztonságát biztosítja saját megerősödött hadseregével. Vagyis mi, magyarok
egy napon arra ébredhetünk, hogy ismét keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén.
Mi ezt nem akarjuk – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: a brüsszeli nyomás egyre erősebb az országon és a kormányon is. – Nekünk, magyaroknak is el kell dönteni, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – mondta. Hozzátette: „a magyar szabadságért azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában”. A miniszterelnök szerint
ebbe a háborúba az egész európai gazdaság belerokkan, milliók mennek tönkre,
ha hagyjuk, hogy így menjen tovább. – Hát ne hagyjuk, barátaim – szögezte le a kormányfő.
