Erősen kezdett a magyar szuverenitást védő hivatal

Hazánk önrendelkezésének megerősítéséhez kell hozzájárulnia az idén februárban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. A titkosszolgálatokkal és a rendőrséggel is együttműködő, Lánczi Tamás vezette szervezet eddigi tevékenységéből kiemelhető, hogy újabb részleteket tárt fel a 2022-es választást külföldről befolyásolni próbáló hálózat működéséről. Emellett a hazánkat érintő újabb nemzetbiztonsági kockázatokra is felhívta a figyelmet, például arra: az európai politikai elit tovább fokozza Magyarországra a nyomást annak érdekében, hogy destabilizálja hazánk belpolitikáját.

Kati Marton és az amerikai demokraták ikonikus alakja, Hillray Clinton. Fotó: Saul Loeb Forrás: AFP/POOL

Miután a 2022-es választás előtt súlyos külföldi beavatkozási kísérlet történt a magyar belpolitikai folyamatok alakítására, a kormány arról döntött, hogy külön intézményt hoz létre hazánk önrendelkezésének megerősítésére. A február elseje óta működő Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptörvényben rögzített feladata egyebek mellett, hogy feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére. Ezzel párhuzamosan a parlament módosította a büntetőtörvénykönyvet, amelybe bekerült a választói akarat tiltott befolyásolásának tényállása.

Újabb morzsák 2022-ből

Noha a Lánczi Tamás vezette hivatal maga nem folytat nyomozást, információkat kérhet a különböző állami szervezetektől, köztük a titkosszolgálatoktól, a rendőrségtől és az ügyészségtől. Az ezek alapján készített dokumentumokat pedig közreadják.

A hivatal májusban közzétett első jelentésében újabb részleteket tárt fel a 2022-es választást külföldről befolyásolni próbáló hálózat működéséről. A hivatal annak kapcsán kezdett vizsgálódni, hogy az év elején több olyan videó került ki az X-re, amelyeken az Action for Democracy (A4D) kulcsfigurái – köztük Korányi Dávid, a szervezet ügyvezetője, valamint a tanácsadói testületében ülő Kati Marton és Wesley Clark tábornok – nyíltan beszéltek arról, hogy a nemzeti-konzervatív kormányok megbuktatását igyekeznek elérni hazánkban és más államokban, például Lengyelországban. 

A Nemzeti Információs Központ titkosítás alól részben feloldott korábbi jelentése megállapította, hogy elsősorban az A4D beiktatásával támogatták külföldi pénzekkel a baloldalt a 2022-es választási kampányát. A szervezeten keresztül több mint hárommilliárd forint érkezett, amelyből 1,8 milliárd forintot a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz utaltak, de jelentős summa került a baloldali lejáratóportálokat működtető Oraculum 2020 Kft.-hez, valamint a Bajnai Gordon-féle DatAdathoz is. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kiderítette, hogy a cégháló Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányát is segítette profilozással. Mint megállapították, a felkínált szolgáltatás az emberi méltóságot sértő, előítéletes kategorizálást alkalmazott a választók csoportosítása során, és a számukra eljuttatandó üzenetek meghatározásánál. 

A forrás: Soros György

Az X-en, a MagaBabe profilon közzétett videókból – amelyek valódiságát a Szuverenitásvédelmi Hivatal is megerősítette –, valamint az A4D 2022-es pénzügyi beszámolójából az is bebizonyosodott, hogy szinte teljes egészében Soros Györgytől származtak a magyar választás befolyásolására szánt, külföldi eredetű milliárdok. 

Azt már az A4D említett prominensei is elismerték a beszélgetéseken, hogy szó sem volt mikroadományokról, s hogy az összegek jelentős része Soros Györgytől folyt be. 

A szervezet 2022-es pénzügyi beszámolójában pedig az áll, hogy a mintegy négymilliárd forintos éves költségvetésük kilencven százaléka egyetlen, magyar állampolgárságú magánszemélytől származott. 

Nem is annyira transzparens?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal átfogó vizsgálatot indított a részben a Soros-hálózat által támogatott Transparency International Magyarország Alapítvány kapcsán is. 

Az októberben közzétett jelentésében a hivatal megállapította, hogy a több mint nyolcvan százalékban külföldi forrásokból működő jogvédő szervezet a nagyhatalmi érdekek mentén végez a hazánkra nézve káros, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet.

Mint kifejtették: a magyar Trasparency mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált „átláthatóság”, „korrupcióellenesség” fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei. 

Átlátszó befolyásolás

A Lánczi Tamás vezette hivatal ugyancsak vizsgálta a magát oknyomozó portálként definiáló Átlátszó tevékenységét, és azt állapította meg, hogy a portál – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat és Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz.

Példaként említették, hogy a hazánkat elmarasztaló Sargenti-jelentéshez az Európai Unió által is pénzzel támogatott politikai nyomásgyakorló csoportok – köztük az Átlátszó – részjelentései szolgáltatták az alapot. Felhívták a figyelmet, hogy hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezetként működő portál szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig ugyanis több mint kilencezer dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, amivel ugyancsak eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. 

Weberék akcióban

Mindemellett a Szuverenitásvédelmi Hivatal több más olyan kihívásra is figyelmeztetett, amelyek veszélyeztetik a hazánk szuverenitását. Így például azt is jelezték, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, valamint az Európai Néppártot elnöklő Manfred Weber vezetésével akcióba léptek a brüsszeli magyarellenes politikai körök, s hogy az európai politikai elit tovább fogja fokozni Magyarországra a nyomást annak érdekében, hogy destabilizálja hazánk belpolitikáját. 

A hivatal a hazánkat érintő soktényezős, hosszabb távú ügyekben szintén igyekszik felmérni a nemzetbiztonsági kockázatokat, így például arról is készítettek előrejelzést, hogy az ukrajnai háború lezárultát követően milyen kihívásokkal kell Magyarországnak szembenéznie ezen a területen. 

A hivatal munkájának elősegítésére szeptemberben létrehozták a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet, amelynek a vezetésével Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot bízták meg.