– A kibertámadások folyamatosak, nagy számban érintik a különböző intézeteket – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén annak kapcsán, hogy kibertámadás érte a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ). A honvédelmi miniszter elmondása szerint a VBÜ rendszerét megtámadó szervezet a közelmúltban is számos rendszert tört fel, legutóbb a cseh beszerzési ügynökség hasonló adataihoz jutottak hozzá.
Mindent megtesznek az ilyen támadások kivédése érdekében, de olykor ez nem sikerül teljeskörűen – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a VBÜ gazdasági társaságként maga felel az informatikai rendszere biztonságáért, ez az informatikai rendszer nem volt összeköttetésben a Magyar Honvédségével, a Honvédelmi Minisztériuméval és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatéval sem. Ez a garancia arra, hogy semmilyen,
a katonai struktúrát, katonai műveleti képességet vagy a nemzetbiztonságot közvetlenül érintő adat nem került ki
– hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: jelenleg is vizsgálják, milyen adatokat szereztek meg a támadásban, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az interneten az adatszivárgásból közzétett, a beszerzésre vonatkozó adatok már korábban is nyilvánosak voltak. Mint mondta, a nagy beszerzésekre vonatkozó információk jelentős részét ő maga jelentette be. Leszögezte:
a kormány nem tárgyal bűnözőkkel és nem is fizet nekik, tart az ügyben a nemzetközi nyomozás.
Miniszterként azonnal vizsgálóbizottságot állított fel, és ennek a testületnek a megállapítása alapján jutott arra a következtetésre, hogy vezetőcserére van szükség a VBÜ-nél. A kinevezett Simon Attila vezérőrnagy különleges műveleti háttérrel rendelkezik, és korábban az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. igazgatóhelyettese volt.
A cél egy modern honvédség
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a meghallgatáson ezután a Magyar Honvédség idei eredményeiről beszélt. – A kormány célja, hogy magas műveltségi értékkel bíró, jól felszerelt, digitalizált, nemzeti érzelmű haderőt biztosítson a magyar emberek védelmére – jelentette ki. A honvédelmi miniszter meghallgatásán úgy fogalmazott,
„most jó lenni katonának!”
Kifejtette: olyan sok fontos változás történik jelenleg a honvédségnél, hogy a katonai pálya ismét visszakerült az emberek választási lehetőségei közé. Mint mondta, a hadfelszerelés tekintetében rendkívül nagy lépésekkel halad Magyarország előre, hiszen már előrelátóan 2015–2016 környékén megindult az a haderőfejlesztési program, amelynek „most érnek be folyamatosan a gyümölcsei”.
Erősödik a haderő
Megköttettek azok a szerződések, amelyek eredményeképpen Magyarországon immár Leopard harckocsik állnak hadrendben, megjelent a magyar Hiúz, megérkeztek a H225M helikopterek, az első KC 390-es katonai szállítórepülőgépünk, további négy Gripen, valamint a PzH2000-es önjáró lövegek is – sorolta a beszerzett hadeszközöket a tárcavezető.
Kitért a Digitális katona programra is, amelynek köszönhetően ma már nemcsak a különleges műveleti katonák, hanem az átlagos lövészkatona is személyi rádión keresztül, virtuális rendszerben képes a harcban részt venni, parancsokat kapni, adatokat gyűjteni, azokat továbbadni harcjárművével és magasabb szintű parancsnokságokkal kommunikálni.
Sikeres a területvédelmi rendszer
– Mi meghívót küldünk a magyar fiataloknak, nem behívót – méltatta a honvédség toborzását a miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megemlítette az Embert a vasra! című kampányt, amely szerinte az érintett harcoló alakulatokat még soha nem tapasztalt magas feltöltöttséghez juttatta. – Megszerveztük és kiegészítettük a területvédelmi tartalékos rendszerünket, amely a haderőnek most egy önálló komponense és a teljes országot lefedi a hét területvédelmi ezred – jelezte, majd kiemelte:
néhány hónap alatt 3500 magyar fiatal csatlakozott a területvédelmi erőkhöz, és folyamatos a kiképzésük.
Emlékeztetett: amióta Magyarország áttért az önkéntes területvédelmi rendszer szervezésére, azóta ilyen rövid idő alatt ennyien nem csatlakoztak a honvédséghez.
Kitért az elmúlt időszak hadgyakorlataira is, amelyekből az Addaptive Hussars 2023-at emelte ki. Mint mondta, ez a hadgyakorlat az elmúlt harminc évben egyedülálló módon nemcsak a teljes magyar honvédséget mozgatta meg, hiszen a civil adminisztrációi bevonásával kiderült, egy esetleges katonai konfliktus esetén miképpen működnek együtt a honvédséggel a közigazgatási szervek.
Rugalmasabb jogi környezet
Fontosnak nevezte a jogi környezet átalakítását is, ugyanis hatályba lépett a honvédek jogállásra vonatkozó kormányrendelet, amelynek köszönhetően rugalmasabban, sokkal könnyebben lehet döntéseket hozni. Elmondása szerint a rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy az adott állománynál illetékes parancsnok olyan helyzetbe kerül, hogy a szükséges döntéseket meg tudja önállóan is hozni. Példaként felhozta
az orosz–ukrán háborút, amelyben szerinte azt lehet tapasztalni, hogy az átláthatóság érdekében kis alegységekkel való manőverezés történik szinte mindenütt.
– Mindezzel csökkentettük a bürokráciát is, és természetesen növeltük a honvédség hatékonyságát – mutatott rá.
