Eltitkolt milliárdok: Az elmúlt évek legnagyobb vagyonnyilatkozati botrányai

Elfelejtett cégek, el nem számolt milliárdok: bemutatjuk a magyar politikai élet legnagyobb vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos bakijait.

Fotó: Kovács Tamás

Az elmúlt években számos, első vonalbeli politikusról derült ki, hogy vagyonnyilatkozatában nem a teljes vagyonát, pusztán annak egy szeletét mutatta be. Most összegyűjtöttük az elmúlt évek legnagyobb lebukásait. 

Karácsony pénzhordozó embere

Valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatokat adott be Perjés Gábor volt II. kerületi önkormányzati képviselő, Karácsony Gergely mozgalmának korábbi pénzhordozó embere. A politikus több millió forintnyi jövedelmet titkolhatott el. Perjés Gábor önkormányzati képviselő volt a II. kerületben, ezért évente vallania kellett vagyoni helyzetéről. Először megválasztása után, 2019 novemberében adta le vagyonnyilatkozatát. 

Ebben feltüntette, hogy az Országgyűlés Hivatalában a Párbeszéd párt rendezvényszervezőjeként havi bruttó 235 ezer forintot keresett az önkormányzati képviselői tiszteletdíján felül, de egyéb jövedelemről nem számolt be, pedig lett volna miről.

Perjés ugyanis 2016 és 2019 között a Trafó Kortárs Művészetek Háza felügyelőbizottsági tagjaként, afféle politikai delegáltként havi bruttó nyolcvanezer, tehát évente közel egymillió forintot keresett, de ez a tétel mégsem szerepelt első önkormányzati vagyonnyilatkozatában. A dokumentumot 2019. november 11-én adta le, ám a Trafóban még 2019. november 30-ig a felügyelőbizottság tagja maradt, vagyis számot kellett volna adnia jövedelméről.

A politikus ezután a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségét kapta meg 2019 végén, a cég az ezt követő évben megszűnt. Az ezzel összefüggő jövedelem és a pozíció szerepel a Perjés által leadott dokumentumban, ám a cég megnevezése érdekes módon nem.

Perjés Gábor ezután sem maradt extra kifizetések nélkül, ugyanis 2020 végétől a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagságát kapta meg. Ennek azonban nincs nyoma azóta leadott vagyonnyilatkozataiban (2021, 2022, 2023), ami azért problémás, mert ez szintén fizetett tisztség. A II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. 2021-es beszámolója szerint havi 65 ezer forintot kap Perjés Gábor, amely 2023-tól 85 ezer forintra emelkedett. Ez évi 780 ezer forintot jelentett 2021-ben és 2022-ben, idén pedig már több mint egymillió forintot.

Egy elveszett cég nyomában

A DK országgyűlési képviselője, Kálmán Olga élt az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, s rögtön kihagyta a vagyonnyilatkozatból a hírügynökségi cégét 

– hívta fel a figyelmet a Mandiner. A cikk kiemelte, hogy Kálmán Olga korábbi vagyonnyilatkozatában a szabályozásnak megfelelően minden gazdasági érdekeltségéről, így a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-ről is beszámolt, legfrissebb vagyonnyilatkozatából viszont – vélhetően az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel élve – a Gyurcsány-párt képviselője immár kihagyta hírügynökségi cégét. Kálmán Olga cége egyébként többek között hírügynökségi tevékenységgel, könyvkiadással, napilapkiadással, egyéb időszaki kiadványok kiadásával, világhálóportál-szolgáltatással, vezetési tanácsadással és kommunikációval foglalkozik. 

Ez a tevékenységi kör egyébként bizonyos esetekben a jelenlegi szabályozás szerint határterületnek is minősülhet, hiszen ha például politikai kommunikációs tanácsadást vagy közéleti, politikai tematikájú napilapot, könyvet, kiadványt ad ki a cég, az akár bele is eshet azon bevallani köteles gazdasági társaságok körébe, amelyek befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre

Kérdés volt az is, hogy ha a Gyurcsány-párt képviselője is él az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, mennyire hiteles a baloldali pártok és média eddigi narratívája, amely igencsak fanyalogva fogadta az új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.

Jakab Péter és a hitelmoratórium

Évekkel ezelőtt furcsa anomália tűnt fel Jakab Péter vagyonnyilatkozatában. A Jobbik frakcióvezetőjének alig csökkent a hiteltartozása egy év alatt, annak ellenére, hogy saját bevallása szerint nem élt a 2020 márciusában bevezetett hitelmoratórium lehetőségével. Ha ez így van, akkor valamilyen rejtélyes okból mégsem csökkent Jakab Péter tartozása. Jakab Péter a Jobbik képviselőcsoportjának vezetőjeként havi 2,206 millió forintot keresett. Milliós fizetésével tehát Jakab nem szorult volna rá a hitelmoratórium igénybevételére, amit elsősorban azért vezetett be a kormány, hogy segíteni tudják a bajba jutott és alacsonyabb keresetű embereket a koronavírus-járvány ideje alatt. A Jobbik frakcióvezetőjének vagyonbevallásai szerint így alakultak tartozásai az elmúlt években:

2018. május: 12 700 000

2018. december: 11 700 000

2019. december: 10 100 000

2020. december: 9 150 000

Az Origó akkori cikke szerint a számokból jól látszik, hogy amíg 2018-ban és 2019-ben milliós nagyságrendben törlesztett hiteltartozásából Jakab, addig 2020-ban ez az összeg már csak 950 ezer forint volt. A hitelmoratóriumot 2020 márciusában vezette be a kormány, ami magyarázat lehetne arra, hogy miért törlesztett kevesebbet az elmúlt évben a jobbikos képviselő. Azonban a Hír TV megkeresésére Jakab Péter cáfolta, hogy igénybe vette volna a hitelmoratóriumot.

Gyurcsány Ferenc csúsztatott a vagyonnyilatkozatában

A Demokratikus Koalíció elnöke még 2022-ben bevallásában meglepően nagyvonalúan– közel egymillió forinttal – kerekítette le egyik jövedelmét. Gyurcsány Ferenc 2020. január 28-i keltezésű (és a 2019. december 31-i állapotokat mutató) vagyonnyilatkozatában feltüntetett egy 238 334 942 forintos, az Altustól (Gyurcsány Ferenc saját cége) kapott eseti jövedelmet, amelyet ha éves lebontásban nézünk, 19 861 245,2 forintot kapunk. Ez olyan, mintha az érintett évben Gyurcsány Ferencnek havi 19 861 245,2 forintos, cégétől kapott jövedelme lett volna. Csakhogy a DK-vezér legfrissebb vagyonbevallásában ennél az összegnél 861 245,2 forinttal kevesebb jövedelmet, mindössze 19 millió forintot tüntetett fel. Pedig még a nyilatkozat kapcsolódó oldalán is világosan olvasható, hogy a „nyilatkozatban bevallott egyes tételekből származó, de nem rendszeresen kapott jövedelmet éves alapon kell kiszámítani, el kell osztani tizenkettővel, és be kell sorolni a fenti kategóriák egyikébe.

A titkolódzó korrupcióellenes harcos: Hadházy Ákos 

Hadházy Ákos 2023-ban is titkolta, hogy mekkora jövedelemre tett szert a saját állatklinikájából. A szélsőbaloldali politikus tavaly sem vallott be jövedelmet a klinikán. 2023-ban nem ment túl jól a mikroadományok gyűjtése Hadházynak: csupán 1,5 millió forintot „tarhált” össze, míg 2022-ben 16 milliót. Hadházy Ákos egyetlen ingatlant sem vásárolt 2023-ban, de míg 2020-ban semmilyen megtakarítása nem volt, addig 2021-ben már 6,3 millió forintja lett államkötvényben. 2022-re azonban minden megtakarítása eltűnt, és ez 2023-ban sem változott.

Míg 2022-ben összesen 20 milliós tartozása volt Hadházynak, addig ez 2023-ban 18,7 millió forintra csökkent.

Bevallása szerint állítólag 2023-ban 1,5 millió forintnyi „kisadomány” érkezett hozzá magánszemélyektől. Hadházy ügyvezetője a Hadházy-Vet Kft.-nek, amelyből a nyilatkozat szerint semmilyen jövedelme nem származott. Mindezek alapján Hadházy nagy valószínűséggel eltitkol valamilyen jövedelmet, mert a Hadházy-Vet Kft.-nek korábban elég nagy nyeresége volt. Az állatklinika hivatalos adatok szerint 70 milliós bevételt hozott.

Ingatlant vásárolt Bécsben, valamint több mint 16 millió forintos adományt kapott Hadházy Ákos 2022-ben, de nyereséges cégéből egyetlen forintot sem vett ki – mindez a független képviselő 2023-as vagyonnyilatkozatából derült ki. Hadházynak jelentősen nőttek a tartozásai, minden autójától megszabadult. A képviselő valamit nagyon titkolhatott, mert nem részletezte, hogy az általa ügyvezetett Hadházy-Vet Kft.-nek mekkora nyeresége is volt 2022-ben.

Lebukott a momentumos politikus, eltitkolta az MSZP-től érkező milliókat

Korábban nem vallotta be vagyonnyilatkozatában a kispesti önkormányzattól kapott milliókat az akkoriban LMP-s Kassai Dániel, aki 2018-as visszalépésével épp a XIX. kerületi polgármester párttársának, Kunhalmi Ágnesnek a győzelmét segítette elő. MSZP-s polgármestertől kapott pénzt, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes járt jól a váratlan visszalépésével, de a baloldali politikusok szerint nincs jelentősége annak, hogy Kassai Dániel milliókat zsebelhetett be a kispesti önkormányzattól, amit aztán be sem vallott vagyonnyilatkozatában – derült ki a Célpont adásából.

A riportban nyilatkozó szakértő szerint az egykori LMP-s képviselő okirat-hamisítást követhetett el.

A nyilvánosságra kerülő dokumentumok alapján Kassai Dániel 2018. március 7-én írt alá egy szerződést, amelynek értelmében április 1-jétől egy éven keresztül havonta bruttó 350 ezer forintot kapott a XIX. kerületi polgármesteri hivataltól. Feladatai közé tartozott a pályázatok felkutatásában és előkészítésében való közreműködés, valamint a külső szolgáltatókkal és felügyelő szervekkel való kapcsolattartás.

Kassai Dániel szűk két héttel a szerződés létrejöttét követően visszalépett a 15. egyéni választókerületben zajló versenytől, amivel minden felmérés szerint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes járt jól – a kispesti polgármester pedig éppenséggel Kunhalmi párttársa, Gajda Péter. Kassai Dánielt később kizárták az LMP-ből. Hadházy Ákos hű szövetségese, aki jelenleg momentumos képviselő, nem kívánt válaszolni a Hír TV kérdéseire. Gajda Péter megtette, ő azt mondta, Kassai Dánielt pályázati tanácsadóként ajánlották az önkormányzat figyelmébe, a munkájával elégedettek voltak, de arra nem tért ki, hogy kik ajánlották Kassai Dánielt, és ha jó munkát végzett, miért nem hosszabbították meg a szerződését.

Negyedmilliárd forinttal el nem számoló momentumos

Összesen több mint 242 millió forintot vett ki a cégéből Molnárka Gábor vízivárosi momentumos önkormányzati képviselő úgy, hogy vagyonnyilatkozataiban azt nem tüntette fel – mutatott rá az I. kerület városfejlesztési bizottságának elnöke. Varga Dániel szerint az ügy annak fényében még visszásabb, hogy a momentumos képviselő büszkén hirdeti, munkája nyomán javult a Budavári Önkormányzat átláthatósága. A bizottsági elnök szerint azonban a kerület történetében példátlan, hogy egy képviselő százmilliókat igyekszik eltitkolni a nyilvánosság elől, ezért vagyonnyilatkozati vizsgálatot kezdeményeztek ellene. 2024 májusában vagyonnyilatkozati vizsgálatot kezdeményeztek jobboldali képviselők Molnárka Gáborral, az I. kerület momentumos önkormányzati képviselőjével szemben. Varga Dániel fideszes képviselőjelölt szerint Molnárka negyedmilliárd forinttal nem számolt el. Varga Dániel, aki a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőjelöltjeként indul az I. kerületben, arról beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy

a Momentum politikusai rendre a korrupció elleni harc élharcosainak és az átláthatóságért küzdő politikusoknak hirdetik magukat, azonban a valóság egészen más képet mutat.

Kijelentése apropója, hogy az I. kerületben Molnárka Gábor vagyonnyilatkozatai „nagyon komoly hiányosságokat” mutatnak. Varga Dániel ismertetése szerint Molnárka Gábor 2019-ben csatlakozott az Átlátszó.hu által meghirdetett korrupcióellenes programhoz, és a honlapon 2020-ban azt hirdette, hogy munkája révén átláthatóbbá vált a Budavári Önkormányzat működése. Molnárka Gábor mindeközben évek óta hamis vagyonnyilatkozatokat ad le. Varga Dániel kifejtette: a momentumos képviselő száz százalékban tulajdonosa a Gammo Europe Kft.-nek, amelynek tevékenysége igencsak jövedelmező volt az elmúlt években. A cégből 2020 és 2022 között 242 millió forint osztalékot vett ki Molnárka Gábor, de ez a vagyonnyilatkozataiból hiányzik.

Molnárka Gábor képviselő ezt a negyedmilliárd forintot eltitkolta az I. kerületiek nyilvánossága elől

– fogalmazott. Varga Dániel szerint rengeteg példa van arra, hogy ha a baloldal pozícióhoz jut, semmit sem tesz a valódi átláthatóság megteremtéséért. Az I. kerületi önkormányzat életében példátlan az az eset, hogy egy képviselő több száz millió forintot titkoljon el a nyilvánosság elől – mondta. Szerinte V. Naszályi Márta (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP–Jobbik–Várunk Egyesület) polgármestersége alatt egy nagyon komoly korrupciós működés alakult ki, és e gyakorlat alól nem képeznek kivételt a képviselői sem.