Új fejezetéhez érkezett nemrégiben az a műtrágyaügy, amelyben rekordösszegű bírságot szabott ki 2021-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság akkor arra jutott, hogy a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport, más piaci szereplőkkel együtt, éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. Bige érdekeltségeit 11 milliárd forintos bírsággal sújtották. A műtrágyakirályként emlegetett baloldali milliárdos azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és pert indított. Az ügy előbb a Fővárosi Törvényszékre, majd a táblabíróság érintésével a Kúriára is eljutott. Bige László saját értékelése szerint cége nyerte meg a jogvitát, a GVH viszont másként látja a helyzetet. Ami biztos, hogy a versenyhatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
A hivatalnál arról érdeklődtünk, mit vizsgálnak most pontosan és hol tart a folyamat.
Visszautasítják Bige szavait
A GVH kommunikációs vezetője, Horváth Bálint azzal kezdte: a cégcsoport tulajdonosának állításai valótlanok, félrevezetik a közvéleményt, ugyanis sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Kúria nem adott teljeskörűen igazat a Nitrogénművek Zrt.-nek, kizárólag az ügy egyes részleteit ítélték meg a cég szempontjából kedvezően. A GVH emellett visszautasítja a cégtulajdonos hivatalt, illetve annak munkatársait minősítő kijelentéseit.
Az ügy kapcsán Horváth Bálint arról beszélt, hogy az árak rögzítése, a piac felosztását célzó tiltott megállapodás, vagyis a kartell a legsúlyosabb versenykorlátozás, mivel jelentős társadalmi károkat okozhat. Hozzátette: a műtrágyakartell miatt – a jogsértés ideje alatt – a mezőgazdaság szereplői magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a GVH szerint a cég milliárdokban mérhető kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban meghatározó, a jogsértések növelhették a termelők költségeit, a drágulás pedig tovább gyűrűzhetett az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a fogyasztókat, a magyar családokat is.