Miután kitudódott, hogy a Tisza Párt brutális adóemelésre készül, Magyar Péter tűzoltásba kezdett, s azzal igyekszik csillapítani az országos méretűre duzzadt botrányt, hogy ennek ellenkezőjét hirdeti. Azonban már a rajtkőnél elhasalt: a cáfolatként posztolt, állítólagosan „igazi” adóztatási tervüket a Tisza körüli szakemberek és tanácsadók, sőt a párt prominensei is teljesen hiteltelenítik a nyilvánosan felvállalt álláspontjukkal. Ez ugyanis súlyos adóemelésről szól.

1. A kiszivárgott belső anyag
Elsőként annak a belsős anyag tartalmát kell felidézni, amit az Index szerzett meg és mutatott be. Eszerint a Tisza Párt háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére készülhet. A párt gazdasági kabinetjének írásos feljegyzése szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1,25 millió forint fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is.
Most jöjjenek azok a nyilatkozatok, amelyek – Magyar Péter újkeletű ígérgetésével ellentétben – azt teszik nyilvánvalóvá, hogy a Tiszában súlyos adóemelésre készülnek.
2. Dálnoki Áron, a gazdasági koordinátor
Itt van rögtön Dálnoki Áron, aki azt a gazdasági munkacsoportot koordinálja, amely az szja-emelést szorgalmazó dokumentumot jegyzi. A Tisza Párt gazdasági szakértője lapunknak nem cáfolta a párt adóemelési tervét, a Tisza egyik korábbi fórumán pedig egészen nyilvánvaló módon fejtette ki álláspontját. Etyeken ugyanis – ahol Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke társaságában vett részt – megszavaztatta a hallgatóságot arról, hogy ki akar egykulcsos és ki többkulcsos adórendszert. Dálnoki a többkulcsosnál emelte fel a kezét, és megelégedéssel – Tarr pedig somolygással – vette tudomásul, hogy a hallgatóság nyolcvan-kilencven százaléka is így tett.
3. Tarr Zoltán, az alelnök
Ugyanezen a fórumon Tarr Zoltán az adóemelés kontextusában lényegében arról beszélt, hogy a választásig mindent elhazudhatnak. Szó szerint így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. […] És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet.”