Mindemellett az oktatásban dolgozók zsebére is negatívan hatna a Tisza-adó. A Fejér vármegyei lap kiemelte, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresetéről szóló, 2025. első negyedévére vonatkozó adatok szerint Fejérben az oktatásban közfoglalkoztatottak nélküli havi bruttó átlagkereset 674 943 forint volt. A jelenlegi adókulccsal ebből az szja 101 241 forint, azonban a Tisza-adó által a munkavállalók terhei ebben a szektorban is növekednének.
Méghozzá nem is kevéssel, havonta 18 ezer forinttal csökkenne a fizetésük, éves szinten ez 216 ezer forintot jelent.
Hasonló helyzetbe kerülnének a szórakoztatóiparban és a művészeti világban dolgozó munkavállalók is. Átlagosan ugyanis bruttó 682 ezer forintot visznek haza havonta azok a munkavállalók, akik a szórakoztatóiparban és a művészeti világban dolgoznak Fejér megyében.
A szakmunkások is buknának a Tisza-adón
A KSH számos ágazatra vonatkozóan készítette el 2025. első negyedévére vonatkozóan azt a kimutatást, melyben megyékre bontva mutatja a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresetét. Az elemzésből nemcsak a bérek tudhatók meg, hanem kiszámolhatjuk a mostani 15 százalékos szja és a Tisza-adó háromkulcsos szja-levonásának különbségét, azaz megtudhatjuk, hogy ennek szja-levonása 102 ezer forint, míg a Tisza hatalomra kerülése esetén ez az összeg már 120 ezer forint fölé rúgna, tehát 18 ezer forinttal lenne több, évente pedig 220 ezerrel.
A Tisza-adóval a burkolók, kőművesek, ácsok és szobafestők se járnának jobban. A szakembereknek ugyanis 164–364 ezer forintot venne ki az új adózási rendszer a zsebéből, ami egy család teljes éves fűtési költségének is megfelelhet.
Az építőipar az elmúlt években újra erőre kapott. A burkolók, kőművesek, ácsok, szobafestők, villanyszerelők, gépészek és segédmunkások végre tisztességes bérhez jutottak, sokan közülük visszatértek külföldről is. Az adókalkulációk szerint egy átlagos építőipari munkás, aki bruttó 612 ezer forintot keres, ma nagyjából 407 ezret vihet haza. A Tisza-terv havi 13 689 forinttal csökkentené a nettót, ami évente 164 264 forintos veszteséget jelent. Ez egy átlagos család teljes éves fűtési költségének felel meg, vagy egyhavi étkezési kiadásnak. A jobban kereső szakik – például tapasztalt burkolók, villanyszerelők vagy ácsok – még nagyobb árat fizetnének.
A bruttó 850 ezres keresetből jelenleg 565 ezer forint marad, a tervezett adókulcsok mellett azonban csak 535 ezer. Ez havonta több mint 30 ezer, évente 364 ezer forint mínusz, ami egy komolyabb lakásfelújítás vagy egy családi nyaralás költsége. A különbség kézzelfogható: miközben az áfacsökkentés csupán pár száz forintot hagyna a kasszában, a szakik borítékjából minden hónapban tízezrek tűnnének el.
A következmények messze túlmutatnak a munkások fizetésén. Ha a burkolók, kőművesek, szobafestők, ácsok és más mesterek jövedelme tartósan csökken, sokan újra Ausztriában vagy Németországban keresnének megélhetést. Ez elmélyítené a szakemberhiányt: lelassulnának az építkezések, drágábbá válna minden felújítás, és hónapokat kellene várni egy egyszerű villanyszerelésre vagy tetőjavításra. Az adóemelés tehát nemcsak a szakik pénztárcáját érinti, hanem minden család életét.
Baloldali megszorítócsomag
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!