Újabb részletek derültek ki a Tisza brutális megszorítócsomagjáról

A Tisza Párt gazdasági konvergencia programja megdöbbentő alapossággal taglalja a teljes magyar társadalom széles körű megadóztatását. A cél az, hogy az adóemelésekkel rengeteg pénzt vegyenek el az emberektől, amit aztán szabadon használhatnának fel, például brüsszeli utasításra Ukrajna támogatására. Az Ellenpont az adózási tervek között eddig nem ismert, új elemekre hívja fel a figyelmet.

Vállalati és gazdasági pluszterhek

A program a lakosság után a vállalati szektor terheit is jelentősen megnövelné. A jelenlegi kilencszázalékos fix kulcs helyett sávos adózás jönne (kkv-k: 13,5-18 százalék, multik: 25 százalék) – a fejlesztési adókedvezmény leírhatóságát is vállalatmérettől és és létszámnövekedéstől tennék függővé, lásd a lenti táblázatban.

A kétkulcsos társasági adózást 2017-ben számolta fel a kormány: az MNB számítása szerint a nagyvállalatok adómegtakarítása így 70, a középvállalatoknak 14 százalékosra tehető. A kapcsolódó nyilatkozatok alátámasztják a munkadokumentum javaslatait ebben a témakörben is: Raskó György, Surányi György és Bod Péter Ákos – mind Magyar Péterék tanácsadói – már többször is nyilvánosan szorgalmazták, hogy beavatkozás szükséges a vállalati nyereségadózásba.

A sportolókat, médiamunkásokat, kreatív dolgozókat érintő ekhoadózás teljesen megszűnne, a kiva jogosultsági körét radikálisan szűkítenék (csak mikrocégeknek maradna), a kata pedig csupán a diákok és nyugdíjasok számára maradna elérhető. Ikta (induló kisvállalkozások tételes adója) néven új adóformát vezetne be a vállalkozások első két évében, a mindenkori minimálbér egyharmada mértékében. Mindez nyugdíj- és egészségbiztosítást ugyanakkor nem fedezne, mivel ezek a magánszektor keretei közé kerülnének át.

Emellett a Tisza új járulékterheket vezetne be. A munkáltatói terheket a mostani, egyedüli szocho helyett több új járulékkal váltanák ki, mint például az egészségügyi (5 százalék), nyugdíj-szolidaritási (2,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék). A tervezet javaslatot tesz egy egyszázalékos bérgarancia-járulékra is német, osztrák és francia mintára. Itt is jártunk már 2010 előtt:

a baloldali MSZP–SZDSZ-kormányok alatt a progresszívnek csúfolt, de az extramagas szja-val, különadóval is agyonadóztatott bruttóbérekre még többféle, összesen 33,5 százalékos munkáltatói járulékterhek rakódtak a jelenlegi 13 százalékkal szemben.

Gyermekvédelmi hozzájárulás címszó alatt a nettó árbevétel 1,5 százalékát kellene befizetnie minden cégnek. de még a nem profitorientált szervezeteknek, egyesületeknek és egyházaknak is. Azt, hogy a leplezetlen pénzbeszedési szándékon túl milyen gyermekvédelmi célokat és hogyan szolgálná mindez, az eddig nyilvánosságra került részletekből nem ismert.

A Tisza szigorítaná az áfa-visszaigénylést is: a cégek év közben csak a beruházások után igényelhetnének vissza áfát, ami jelentősen rontaná a likviditást. Míg a harmadik országban tartott vagyonelemekre egyszeri, 6,5 százalékos különadót vetnének ki. Az adó tárgya lehet ingatlan, üzletrész vagy bármilyen pénzügyi befektetés. 

Luxusáfa, vagyonadó és egyéb különadók

Az általános forgalmi adót 32 százalékra emelnék önkényesen kijelölt kategóriákban. A büntetőáfa sújtaná az 1600 köbcenti fölötti autókat – beleértve az alkatrész- és szervizelési költségeket. A dohánytermékek és az alkohol is ebbe a kategóriába esne – utóbbiakra célzott különadók is rakódnának. Az általános kulcs 25 százalék lenne. Bizonyos élelmiszereket és a vendéglátást 18 százalék, az egészségesnek minősített élelmiszereket, közműszolgáltatásokat és a tűzifát öt százalék sújtana. Áfamentes lenne a gyógyszer, iskolaszerek, idősek számára alapvető termékek, bébiétel, pelenka, babaápolási termékek.

Minden ötszázmillió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, nyolcszázezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki.

 Mindez nem önbevallás alapján történne, a vagyonfelmérés az adóhatóság feladata lenne – ez számtalan további kérdést felvet. A dosszié szerint a luxuscikkek esében kötelező lenne feltüntetni az adóazonosítót, eltitkolt vagyon esetében pedig 400 százalékos mulasztási bírság sújtaná a renitenseket. A Tisza Párt korábban még ötmilliárdos vagyonról beszélt, ezt az értékhatárt csökkentették előbb egymilliárdra, a mostani tervezet tanúsága szerint pedig ötszázmillió forintra.

A koncepcióval szintén találkoztunk már 2010 előtt. A vagyonadót az akkori törvény értelmében a harmincmillió forint fölötti ingatlanokra, vízi és légi járművekre, valamint nagy teljesítményű személygépkocsik után vetették (volna) ki. Idő hiányában a törvényt végül nem sikerült bevezetni. Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök jótanácsként azt is hozzátette a tervezett ingatlanadóval kapcsolatban, hogy 

azt az ingatlant adott esetben el lehet adni, lehet kisebbe menni.

Bár a többi javaslathoz képest elhanyagolható tételnek tűnik, a háziállatok adója kavarta a közbeszédben a legnagyobb vihart. A dosszié alapján bevezetnék a kutya- és macskaadót, ami évi 18 ezer forintot jelentene háziállatonként. A kisállattermékeknél – mint az eledel vagy alom – az áfán felül további négyszázalékos büntetőadóra is javaslatot tesz a tervezet. A dokumentum szigorú szankciókat is kilátásba helyezett: a bejelentés elmulasztása esetén kétszázezer és egymillió forint közötti bírságra számíthat az állatorvos és a tenyésztő, a tulajdonos pedig száz- és ötszázezer forint közöttire.

Tőkejövedelmek: kisebb hangsúlyt kapott, de a dosszié alapján súlyos adóemelés érné a bérleti díjakon, ingatlaneladásokon, osztalékokon, részvényeken és az állampapírokon realizált nyereséget is. Ezzel 20, 30, illetve 40 százalékra nőnének az elkülönülten adózó jövedelmekre alkalmazott, progresszív adókulcsok.

Digitális munkavállalói kártya (DMK): a DMK-val a NAV venné át a munkavállalók bérszámfejtését valós idejű adatszolgáltatással, ettől a visszaélések (feketemunka) visszaszorítását reméli a tanulmány szerzője.

Tagadnak, de a Tisza-vezetők nyilatkozatai erre utalnak

A tervezet tehát kiszivárgott, a párt tagad és fenyegetőzik, az érintettek szintén. Ami tény, hogy a javaslatcsomag legtöbb megszorító elemét a Tisza-közeli tanácsadók maguk is többször nyilvánosan vették védelmükbe, sőt: a 2010 előtti kormányok a való életben is kitartóan alkalmazták. A többkulcsos, a középosztályt aránytalanul sújtó adótábla, a családi kedvezmények elvétele, a progresszív társasági adó, a 30 százalék fölötti munkáltatói járulékok – ezek már mind kipróbált és szerintük még mindig üdvös módszerek.

Bokros-csomag, Gyurcsány-féle reformok és Bajnai szakértői kormányzása. Sokan már nem emlékeznek rá, pedig volt itt minden a 90-es években és 2010 előtt: csúszó leértékelés, rekordinfláció, drasztikus életszínvonal-esés, a mainál jóval alacsonyabb gyermekvállalási kedv, devizahitelek, feketemunkások, kamu-minimálbéresek, közüzemi díjak brutális emelése. Lett ugye gázáremelés. Most újra itt vannak – köztük Bod Péter Ákos és Surányi György is, akik maguk is részesei voltak ezeknek az időknek, újra a régi módszereket dicsőítve

– jegyezte meg az Ellenpont cikke.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Máté Krisztián)