A mártírsorsú felvidéki politikusra emlékeztek az Országházban

Esterházy János élete példa; példája az európai keresztény értékek melletti, félelem nélküli bátor kiállásnak és kitartásnak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Esterházy Jánosra, a mártírsorsú felvidéki politikusra emlékeztek, élete és mnkássága előtt tisztelegtek a díjátadóval egybekötött ünnepségen az Országházban. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond Esterházy János, a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2026. március 8-án Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Esterházy János élete példa; példája az európai keresztény értékek melletti, félelem nélküli bátor kiállásnak és kitartásnak – mondta az eseményen elhangzott beszédében Gulyás Gergely.  A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: 

Esterházy Jánost mindössze 56 évig tartó földi útja a 20. század legnagyobb magyarjainak sorába emelte.

Úgy fogalmazott: a kereszténység ősi törvénye, hogy a vértanúság a legnagyobb, legönzetlenebb, legértékesebb cselekedetek egyike. Rendkívüli hitre van szükség ahhoz, hogy az igaz úton mindvégig kitartó ember a földi életét feláldozza saját meggyőződéséért és másokért – hangsúlyozta.

Március 8-án gróf Esterházy János mártírhalálának 69. évfordulóján találkozunk. Jó okunk van évről évre megtenni ezt, hiszen éppen Esterházy Jánostól tudjuk: csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága

– mondta.

Kiemelte: az első világháborút követően magyarnak maradni az elcsatolt területeken, a magyarok jogaiért küzdeni az utódállamokban, egyedüliként nemmel szavazni a szlovák parlamentben a zsidóság deportálására, majd üldözöttek százait menteni saját birtokon, végül a lélek megtöretése nélkül viselni 12 évnyi kommunista kényszermunkát és börtönt csak sziklaszilárd jelemmel, a keresztény hit e világon túli igazságába vetett meggyőződéssel lehet.

Mint mondta, a közép-európai népek egymásrautaltságára naponta találhatók példák a valaha volt vasfüggöny mentén, immár a társadalmak értékvilága szempontjából kettéosztott Európában. Ezért is fájó, hogy Esterházy János rehabilitációja még mindig várat magára – fűzte hozzá. 

„Esterházy rehabilitációjának elmaradása mindmáig nem az életáldozatot hozó gróf, hanem a cseh és szlovák állam becsületén éktelenkedő vérfolt”

– fogalmazott.

Hozzátette: ezt már érthetővé teszi, de csak súlyosbítja, hogy a Benes-dekrétumok nemzetiségekre vonatkozó rendelkezéseinek kiiktatása a cseh és szlovák jogrendből eddig elmaradt; ez azt jelenti, hogy a faji alapú hátrányos megkülönböztetés a mai napig hatályos az Európai Unió két tagállamában. 

Amíg ez így van, addig Európában emberi méltóságról, kisebbségvédelemről, jogállamról hitelesen beszélni lehetetlen úgy, hogy ezt szóvá ne tegyük

– mondta a kancellériaminiszter.

Megemlékezett arról is, hogy tavaly elhunyt Esterházy János lánya, Esterházy Malfatti Alice, aki az életét arra tette fel, hogy édesapja életművét másokkal is megismertesse.

Átadták az Esterházy János-díjat

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden év márciusában Esterházy János életművére emlékezik és Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik, illetve amelyek az ő szellemében, a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki.

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díját Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Szilágyi Zoltán, a szervezet alelnöke adta át. A miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, hogy újra és újra emlékeztet Esterházy Jánosra. Hangsúlyozta: egy kitüntetést nemcsak a névadó minősít, hanem a kitüntetettek is. 

Idén újra két, a magyar nemzet szolgálatában érdemeket szerzett személyiség veheti át az Esterházy János-díjat – mondta, méltatva 

a két díjazott, Fónagy János politikus, gazdasági és közlekedési szakember, valamint Orosch János nagyszombati érsek munkásságát.

Az elismerést Fónagy János közéleti és szakmai teljesítményéért, a Rákóczi Szövetség ügyének elkötelezett támogatásáért vehette át, valamint mindazért, amit a magyarországi zsidó közösségek képviseletéért tett és tesz. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Fónagy János életútját felidézve méltatta a díjazottat. Mellette Szabó György, a MAZSÖK elnöke is méltatta munkásságát, kiemelve, hogy élete elválaszthatatlan a holokauszt tragédiájától. Mint mondta, pályafutása arra tanít minket, hogy a legmélyebb történelmi traumákból is fakadhat építő akarat és a nemzet iránti rendíthetetlen hűség.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Esterházy János, a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2026. március 8-án. Mögöttük Orosch János nagyszombati római katolikus érsek (b2) és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (j) (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Fónagy János a Kárpát-medencében való együttélésről szólva a saját családja történetéről beszélt. Mint mondta, a Kárpát-medencei kaleidoszkóp színes képet ad, és ez lehetőség számunkra. 

Ezért nem szabad innen elmenni, mert ennél színesebb, szebb világ nincs

– fogalmazott.

Orosch János azért kapott elismerést, amit Esterházy János kultuszáért, valamint a szlovákiai magyar katolikusok és a kereszténység szolgálatáért tett és tesz. A díjazottat Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke méltatta, köszönetet mondva többek között azért, hogy a béke, az igazság embere.

„Esterházy János nem csupán bátor politikus volt, hanem modern hitvalló, Krisztus hűséges, élő tanúja” – mondta Orosch János. 

Áldozata kötelez bennünket, kötelez a törhetetlen hűségre, az igazság melletti bátor kiállásra és a szeretet tanúságára a mai bonyolult világban

– tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: szövetséget kell építeni Esterházy János szellemiségének érvényesítésére és védelmére, annak érdekében, hogy az ő szellemisége legyen nemzetpolitikánk és külpolitikánk vezércsillaga.

Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a gulágra küldték. A szlovák nemzeti bíróság 1947-ben halálra ítélte „a fasisztákkal való együttműködésért”. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt év börtönbüntetésre módosították.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond Esterházy János, a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2026. március 8-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

További játékainkhoz kattintson ide!