A jegybank elnöke a Portfólió.hu-n csütörtökön megjelent interjújában fejtette ki véleményét, miután szerdán megjelent a monetáris tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyve, amelyen úgy döntöttek a kamat csökkentése mellett, hogy azt Simor András és alelnökei is ellenezték. A jegybankelnök elmondta azt is, hogy szerinte ha a jegybank – az Európai Központi Bank (EKB) példájára – elkezdene állampapírt vásárolni, az nem hitelességet erősítene, hanem hitelességet gyengítene. Ezért a felárak csökkenése helyett azok emelkedése következne be.
Hitelesség
Üdvözölték a lépést
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa augusztus 28-án 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét 7 százalékról. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MNO-nak elmondta: benne volt a pakliban a kamatvágás. Gabler kiemelte: az, hogy a jegybank tudta csökkenteni az alapkamatot, annak az eredménye, hogy sokat javult hazánk piaci megítélése. Úgy látja, egy esetleges sikeres IMF-megállapodás „jó alapot adna az újabb kamatcsökkentésekre, s akár 6-6,25 százalékig is mérséklődhet a kamat”.
A Költségvetési Tanács elnöke úgy értékelte: vitathatatlan az alapkamat-csökkentés helyessége. Kovács Árpád a Hír Televízió Rájátszás című műsorában úgy fogalmazott: a piac be fogja árazni a jegybank lépését.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is üdvözölte a jegybanki alapkamat csökkentését.
Kiemelte, hogy az EKB kötvényprogramja mellett sem szakít az inflációs célkövetéssel. Szerinte az Európai Központi Bank programjához sok pénz, hitelesség, hitelképesség szükséges. „Ezt az európai jegybank mögött álló északi eurózónatagok garantálják. Egyszerűbben fogalmazva: az EKB mögött ott áll a német állam” – mondta, utalva arra, hogy az MNB mögött viszont a magyar állam áll. Kérdésre válaszolva közölte, hogy ebben az ügyben a kormány még nem kereste meg a jegybankot.
Kockázat és infláció
A jegybankelnök emlékeztetett arra, hogy júniusi és júliusi kamattartó döntéskor a tanács túlnyomó többsége azt állapította meg, hogy kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kockázati felárak érdemi és tartós csökkenése következik be, valamint az inflációs kilátások javulnak. Azonban a júniusi inflációs riport megjelenése óta az inflációs adatok rendre kellemetlen meglepetést okoztak, illetve a legutóbbi döntés időpontjában még nem ismert augusztusi infláció is nagyobb lett a várakozásuknál – mondta. A nyomott belső kereslet inflációt leszorító hatása kisebb, mint amire számítottunk – tette hozzá. Simor szerint „nagy valószínűséggel idén és jövőre is számottevően meghaladjuk az inflációs célt”.
Nem akadály?
Az augusztusi inflációs adatok kapcsán londoni elemzők egyébként úgy vélekedtek: külső élelmiszerársokkok miatt gyorsul a következő hónapokban a magyarországi infláció, de ez nem lesz akadálya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentéseinek. Magyar banki elemzők szerint év végére mérséklődhet az infláció.
Nem egyértelmű hatás
Simor a legrosszabbak között
Hat jegybankárnak adott kiváló minősítést a Global Finance magazin abban az éves összesítésben, amelyet a napokban közölt a jegybanki vezetők elmúlt évi munkáját értékelve – írja a Portfólió.hu. Simor András, az MNB elnöke tavalyhoz hasonlóan ezúttal is egy közepest, C osztályzatot kapott a magazintól, mely A-tól F-ig értékeli a jegybankelnökök munkáját. Simorhoz hasonlóan fehérorosz kollégájának, Nadezhda Ermakovának a munkáját is C-re osztályozta a magazin. Európában náluk rosszabb „jegyet” senki sem kapott.
A gazdaságélénkítés és az alapkamat kapcsolatával összefüggésben kifejtette: „a kamatcsökkentés tankönyvi esetben ugyan élénkítést jelent, ám nálunk ez a hatás nem egyértelmű. A kamatcsökkentéssel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetési mérleg többletünk már így is egyedülálló a régióban. Ráadásul a forint gyengülése a devizahitelesek törlesztőrészleteinek emelkedésével jár, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti. Ez még akkor is igaz, ha a kormány amúgy már jelentős intézkedéseket tett a devizahitelesek megsegítése érdekében. Ehhez tegyük hozzá, hogy az egyébként is magas államadósságunk közel fele devizában van, ami egy esetleges forintgyengülés során tovább emelkedne. Vagyis a kamatpolitikával az árfolyamcsatornán keresztül legfeljebb minimálisan tudnánk élénkíteni a keresletet.” Simor szerint a kamatcsökkentés nem segíthet a befagyott hitelezés fellendítésében sem, mert azt a bankok alacsony hitelezési hajlandósága és nem a hitelkereslet szűk volta okozza.
Arra a kérdésre, hogy a tanács legutóbbi kamatcsökkentő döntése egy intenzív kamatcsökkentési ciklus kezdete-e, a jegybankelnök úgy válaszolt, hogy ezt nem tudja megmondani. Ugyanakkor megismételte, hogy saját döntését továbbra is az inflációs cél követése keretei között hozza majd meg.
Elég magas a tartalék
Korábban a Magyar Nemzet arról írt: elég magas a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka ahhoz, hogy fokozatosan csökkenthető legyen az alapkamat. A jegybanknál tárolt mintegy 36 milliárd euró szakértők szerint megfelelő támaszt jelent a gazdaság beindításához szükséges lépéshez.
