A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által szervezett I. Arab–magyar Gazdasági Fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kasszar, az Egyesült Arab Kamara elnöke nyitott meg, 16 országból 200 arab és ugyanennyi magyar üzletember vett részt. A kétnapos rendezvény célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése volt. Közép-Európában arab befektetőkkel hasonló méretű csúcstalálkozóra még nem volt példa – ismerteti közleményében a HITA.
Dobos Erzsébet, a hivatal elnöke a panelbeszélgetések során hangsúlyozta: a HITA partner mind az üzletfejlesztés, mind a befektetésösztönzés területén. Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a tárca nyitott együttműködési megállapodások aláírására az arab országok képviselőivel, keretet biztosítva a konkrét üzleti együttműködéseknek.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn elmondta, hogy az arab–magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, „Magyarországon a kapu szélesre van tárva”.
Kapcsolatfejlesztés az arab államokkal
A kormány a keleti nyitás stratégiájának megvalósítása részeként erőteljesen fejleszti kapcsolatait az arab államokkal. Az elmúlt héten Orbán Viktor és Kövér László is tárgyalt Szaúd-Arábia tanácskozó gyűlésének elnökével. A megbeszélésen a miniszerelnök elmondta: Magyarország exportjának egy részét keleti piacokon kívánja elhelyezni. Abdalláh as-Sejk a házelnökkel folytatott tárgyalásán azt hangsúlyozta, hogy szorosabb lett a két ország közötti együttműködés, melyet tovább kell erősíteni.
Stratégiai együttműködés
Szijjártó Péter Kuvaitban tárgyalt a stratégiai együttműködés lehetőségéről a múlt héten. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: Kuvait és Magyarország igyekszik erősíteni a kétoldalú gazdasági és üzleti kapcsolatokat, bővíteni az együttműködést számos területen, és Magyarország szövetségeseket keres az arab országok között. Szóba került az autóipari beruházások mellett mezőgazdasági vegyes vállalatok alapítása, az egészségturizmus, valamint a gáz- és olajipari együttműködés is.
Mindkét fél jól járhat
Abdulrahman A. Al-Turvaidzsri, a szaúdi delegáció vezetője közölte: kormánya kiemelten támogatja a privát szektor üzleti törekvéseit.
Az Eximbank részéről aláhúzták, hogy az általuk kínált konstrukciók között belföldi és külföldi befektetési és exportfinanszírozási termékek is megtalálhatók, és képesek akár a külföldi importőrnek is finanszírozást biztosítani.
Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a napenergia terén tapasztalatcsere, együttműködés alakítható ki arab országokkal. Egyes energiaforrásokban szegényebb arab országok – mint például Jemen – a zöld mezőgazdaság elterjedését segítő technológiák, a vízgazdálkodási, víztisztítási tapasztalat és tudás átvételében érdekeltek, hívta fel a figyelmet Mohammed Abdo Szaeed, a Jemeni Kamarák Szövetségének elnöke.
A turizmus terén a magyar felek a kedvező szállodai beruházási lehetőségek mellett Budapestet, a termálvizeket, a divatot, a minőségi szolgáltatásokat, a vadászatot és a konferenciaturizmust, az arab partnerek pedig a több mint kétezer éves történelmi örökséget, a napsütést, a tengertől a sivatagig terjedő változatos környezetet emelték ki vonzerőként. A konferenciát a felek jó kezdetnek tartják, a továbblépést a marketing-erőfeszítések fokozásában, közös kulturális programokban, képzési együttműködésekben látják.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: Magyarország együttműködési lehetőségeket kínál a baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés, az erdőgazdálkodás (elsivatagosodás elleni technológiák), a víztechnológiák és az ezekhez kapcsolódó szakképzési és tudományos területen.
A 60 milliárd dollárt is meghaladhatja az arab államok importja
Hajtam Al-Dzsaffan, az Arab Élelmiszeripari Egyesülés elnöke hangsúlyozta, hogy az ágazat a világgazdasági válság idején is növekedett. Az arab országok importja 2020-ra az előrejelzések szerint eléri a 60 milliárd dollárt, jelentős keresletnövekedés várható, ami áremelkedéssel jár majd. Az elnök jó potenciált lát az arab–magyar élelmiszeripari együttműködésben, amely mindkét irányban erősen bővíthető.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az együttműködési lehetőségek közül a klinikai orvosi ellátás területét emelte ki, valamint a kórházi informatikai rendszerek fejlesztését, amelyben a meglévő magyar tudás és tapasztalatok iránt több arab ország is érdeklődést mutat.
Zubeir Chajeb, a tunéziai Advanced e-Technologies elnöke a magyar mérnöki tudást dicsérte, amelyre számos olyan know-how épül, amely sikerrel exportálható az arab országokba – ismerteti a a konferencia második napjának történéseit a HITA közleménye.
