Varga Mihály kiemelte, a 2013-as költségvetés elfogadása után az egyeztetések intenzívebbé válhatnak. A fórum résztvevőinek kérdéseire elmondta: az Eximbank kötvénykibocsátása igen sikeresnek mondható, az Államadósság Kezelő Központ a jövő év első negyedévében teszteli a piacot, aminek „konkrét eredménye” is lehet.
A kormány legfőbb prioritásai
Varga Mihály úgy véli – utalva az OECD legutóbbi jelentésére –, hogy a magyar gazdaság túljutott a holtponton a 2010-ben megkezdett pénzügyi konszolidációt követően. Kiemelte: ennek a kormánynak az államháztartási deficit alacsony szinten tartása, illetve az államadósság csökkentése mellett a foglalkoztatás bővítése jelenti a legfőbb prioritásokat. Hozzátette, a foglalkoztatás bővítése a kabinet egyik legfőbb feladata marad a jövőben is, mert például a régiós versenytársnak számító, Magyarországhoz hasonló lélekszámú Csehországban 1,1 millióval többen dolgoznak napjainkban.
A miniszter az idei évet értékelve elmondta: a piac az év elején még bizonytalan volt, a magyar cds, azaz a csődkockázati felár még 700 bázispont felett járt, mostanra 300 bázispont körüli szintre esett vissza. A piac akkor még nehezen hitte el, hogy a magyar államháztartás működőképessége megmarad, napjainkra azonban javult az ország megítélése, az egyik rangos hitelminősítő legutóbbi, az országot érintő lépése ellenére.
A vérfagyasztó számok után megnyugszik a piac
Kiemelte, hogy 2012 végén már az Európai Unió vezető testületei is úgy vélik, jövőre a GDP-hez mérten 3 százalék alatt marad a magyar államháztartás hiánya. Varga Mihály szerint a jövőben el kellene érni, hogy az államháztartási hiány éven belüli lefutása egyenletesebbé váljon, mert szinte minden év elején „vérfagyasztó” számok kerülnek napvilágra az államháztartási deficit alakulásáról, és ez sokkolja a piacot, majd az év további szakaszában már javulnak a mutatók.
Végezetül elmondta: a kormány jövőre már szerény növekedéssel számol. A jövő évi költségvetést, amelynek zárószavazása kedden van a parlamentben, úgy állította össze a kormány, hogy 2013-ban 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kabinet prognózisa szerint az export 6,2 százalékkal, az import 4,5 százalékkal bővül, az éves infláció 5,2 százalék lesz 2013-ban.
Ivaschenko: Egyeztetés lesz
Magyarországon lesz január 16. és 28. között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének elkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt érkeznek – közölte kedd délután az IMF budapesti irodájának vezetője. Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerződésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.
Az IMF nem jótékonysági szervezet
Hogy mikor és milyen formában lesz megállapodás, arra az MNO tárgyalásokat jól ismerő forrása világított rá nemrég. Szerinte a valutaalap nem érdekelt a megállapodásban, mivel semmilyen haszna nem származna belőle. Ennek legfőbb oka a profit, mivel az IMF alapvetően nem jótékonysági intézmény, vezetői bankárok, akik számára a haszon elsődleges szempont. Egy évvel ezelőtt még jó üzletnek tűnt a szervezet számára a Magyarországgal való megállapodás, mivel egy készenléti hitel kamatait mindenképpen fizetni kellett volna, akkor is, ha az összegből nem hívunk le.
Hazánk megítélésnek javulásával, valamint a forint erősödése miatt a kormány jelenleg úgynevezett rendelkezésre álló hitelt, biztonsági hálót szeretne. Ha a valutaalap ezt megadná, akkor még nagyobb mértékben javulna a hazai eszközök megítélése, amiből természetesen Magyarország, és nem a szervezet profitálna. Mivel az IMF részéről ilyen megállapodás megkötésétől semmilyen haszon nem várható, nem áll érdekében az egyezség.
A növekedés beindítása a téma
A magyar hatóságok, illetve az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap között jelenleg nincsenek hivatalos tárgyalások, egyeztetések vannak, és ezeken az egyeztetéseken a növekedés beindítása a legfontosabb kérdés – ezt Varga Mihály mondta egy rendezvényen.
A kormány történelmi sikere
A miniszterelnök szerint az EU országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Orbán Viktor azonban – mint azt november 16-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta – továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval.
Ismert, november 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
Eltelt egy év, és időközben nem a magyar álláspont vagy az IMF, hanem a külgazdasági környezet változott. Kedvező irányú fordulat következett be: újraindultak a pénznyomdák az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, a pénzügyi könnyítési programok hatása szinte azonnal érvényesült. Az Európai Központi Bank ugyan kivárta az utolsó pillanatot, de végül beadta a derekát, és elkezdte felvásárolni a bajba jutott euróövezeti országok állampapírjait. Így enyhült a Dél-Európára nehezedő nyomás, amely időt adott az átalakítási programok kidolgozására.
