Az elmúlt években a valutaalap és az Európai Bizottság is szkeptikus volt a kormány intézkedéseit illetően mondta Csaba László közgazdász. A jövő héten pont kerülhet az IMF-történet végére. A miniszterelnök – lapértesülés szerint – a Fidesz–KDNP gyulai tanácskozásán terjeszthet elő javaslatot a hiteltárgyalások lezárásáról. A kérdés egyelőre még nyitott, bár Orbán Viktor a héten már utalt a tárgyalások esetleges befejezésére. Szakértők véleménye viszont megoszlik arról, hogy ez a lépés segítene-e a magyar gazdaság gondjain.
„Az elmúlt 25 évben először fordult elő, hogy mind a hiány, mind az adósságrátára vonatkozó célt az ország teljesíteni tudta, így – különösen az adott európai összefüggésben – sikertörténetről beszélhetünk – mondta Csaba. Hozzátette: a gazdasági növekedésre várni kell; alig kimutatható növekedés várható az idei és a jövő évben. „Abból sok munkahely nem teremtődik, az intézményeknek nincs pénze, mindenhol elvonások vannak, tehát a növekedésre kell helyezni a hangsúlyt” – fejtette ki.
Ez nagyban növelné a hitelességet
Az IMF-jelentéssel kapcsolatban Csaba azt mondta: nem az a baj, hogy szigorú a költségvetési politika, mivel a növekedés nem ettől állt meg. Ennek szerinte szerkezeti és nemzetközi okai vannak. Szerinte a szigorú költségvetési politika mellett egy kiszámítható, áttekinthető gazdasági környezettel, előremutató tervekkel és az euró belátható időn belüli bevezetésének meghirdetésével lehetne egy olyan bizalmat ébreszteni, amely a meglévő eredmények alapján elérné a gazdasági növekedés elindulását.
Stagnáló gazdaságban mindig nehéz fenntartani a hiányt. Azért van szükség unortodox lépésekre, mert mindig kiderül, hogy mindig kevesebből kell ugyanannyi százaléknyi hiányt létrehozni – tette hozzá. Nagyon megnövelné az ország hitelességét, és csökkentené a finanszírozás költségeit, ha kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól. Nem a szigorú költségvetési politika miatt lassú a növekedés, hanem az alacsony beruházások, a bizalom hiánya miatt, vagy azért, mert a gazdaságpolitikánknak „nincsen egy zsánere” – fogalmazott Csaba. Ha lenne egy középtávú jövőkép – például az euróval –, ez biztosan erősítené a bizalmat és hozná azt a bizonyos többletet – emelte ki a közgazdász.
Nincs olyan helyzet
Az elmúlt három évben a valutaalap és az Európai Bizottság is szkeptikus volt a kormány intézkedéseit illetően. Most el kellene ismerni, hogy 3 éven keresztül ebben tévedtek – húzta alá. Csaba elmondta: a piac figyelemmel kíséri, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kiemelte: van egy olyan félelem, hogy mivel egyesek szerint az MNB-nek nagyobb mértékben kell a gazdasági növekedést támogatni, ezért ez azt is jelentheti, hogy a korábbinál lazább, fegyelmezetlenebb pénzpolitikát folytatnánk. Egy olyan ország, ahol a tavalyi évben az inflációs cél majdnem duplája volt a tényleges infláció, nincs olyan helyzetben, hogy jelentős monetáris lazításokat hajtson végre – emelte ki a közgazdász.
Ha az MNB elnöki posztjára egy olyan személyt találnának, akinek jelentős az elfogadottsága a pénzügyi életben, vezetett már bankot, nagyobb hitele van az első hónapokban, mint ha például egy nagy politikus vagy egy közgazdász kerülne a Magyar Nemzeti Bank élére – húzta alá Csaba. A jegybanki alapkamattal kapcsolatban a közgazdász úgy fogalmazott: ha hitelt lehet adni az MNB inflációs prognózisának, akkor az idei évben az infláció jelentős csökkenése várható. Mint mondta, minden rosszban van valami jó; ha nincs belső piac, nem tudják eladni a termékeket, szolgáltatásokat, ezért csökkennek az árak, így az infláció is. Ha ez így van, akkor annak utána lehet menni a kamattal.
A kamatcsökkentés ellenére a forint nem gyengült, ez pedig azt mutatja, hogy a monetáris tanács jól érzékeli a piaci hangulatot – fejtette ki, hozzátéve: Magyarország még mindig vonzó célpont a befektetéseket illetően. „Ez egy játék a piac és a bank között, hogy meddig lehet elmenni a kamatcsökkentéssel. Van még lehetőség, de már csak kicsi, és óvatosan kell vele élni” – fogalmazott Csaba.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
