Az augusztus végén zárult program várható folytatását az indokolja, hogy a lehetséges összegeket nagyon hamar lekötötték a bankok, és a gazdaság szereplői részéről továbbra is fennáll az igény a kedvezményes hitelre. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a program folytatása a bankok közötti verseny megindulása miatt is kívánatos lenne.
A jegybank június elsején indult és augusztus végén zárult növekedési hitelprogramjában 750 milliárd forintot köthettek le a hazai pénzintézetek, elsődlegesen a korábbi hitelek kiváltására, illetve új beruházásokra. A jegybank nullaszázalékos kamat mellett folyósítja az összeget a bankoknak, amelyek a vállalkozóktól legfeljebb 2,5 százalékos kamatot kérhetnek.
Az előzetes várakozásoknál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdaság bővüléséhez a jegybank most lezárult növekedési hitelprogramja. Több pénzintézet is arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a vállalkozások fele-kétharmada új beruházásokhoz igényelt kedvezményes kölcsönt.
A K&H Bank 970 hitelszerződést kötött a jegybank növekedési hitelprogramja keretében, és csaknem 95 milliárd forint értékű hitelt nyújtott ügyfeleinek – mondta Huszár Róbert, a társaság vállalati szolgáltatási üzletágának vezetője sajtótájékoztatón szeptember 9-én Budapesten.
A Budapest Bank a megadott határidőre teljes egészében leszerződte az MNB által rendelkezésére bocsátott 44 milliárd forintos refinanszírozási keretösszeget, és összességében több mint 700 ügyletre kötött szerződést. A CIB Bank is teljes egészében leszerződte a jegybank növekedési hitelprogramjában igényelt és megkapott összeget.
A Monetáris Tanács 2013. április 4-ei ülésén döntött a MNB növekedési hitelprogramjának elindításáról, majd annak érdekében, hogy minél több kis- és középvállalkozás juthasson hitelhez a program keretében, május 28-ai ülésén 50 százalékkal megemelte a keretösszeget a korábban meghatározotthoz képest.
Alapvetően sikeresnek ítélte a jegybank hitelprogramját Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki lapunknak nyilatkozva kifejtette: a program folytatása a bankok közötti verseny megindulása miatt is kívánatos lenne. Az MKIK vezetője úgy látja, hogy a 750 milliárd forintos keretösszegben meghirdetett program felrázta a pénzintézetek hitelezését és csökkentette a kamatokat. A program folytatása esetén Parragh László szerint le kell vonni a tanulságokat az eddigi tapasztalatokból, és a korábbinál több időt kell hagyni arra, hogy a kis és közepes vállalatok tájékozódhassanak a részletekről, és megfelelő üzleti tervet tudjanak kidolgozni és benyújtani a bankoknak. Parragh László emlékeztetett arra, hogy a nemzeti bank programjának 43 százalékát hitelkiváltásra, a többit pedig új beruházásokra fordították.
– A növekedési hitelprogram meghirdetése óta azt tapasztaltuk, hogy az agrárium szereplői is folyamatosan jelentkeztek a pénzintézeteknél, hogy igénybe vegyék a kis- és közepes vállalkozások számára meghirdetett lehetőségeket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Mint mondta, minden érintett vállalkozásnak nagy segítség a kedvezményes hitel felvétele, hiszen az agráriumban is jelentős devizahitel-tartozás halmozódott fel, de a jövő évi tervezett beruházások finanszírozása céljából is keresett volt a termék. Kis Miklós Zsolt szerint a visszajelzésekből kiderül, hogy a vállalkozások nagyon pozitívan nyilatkoztak a kedvezményről annak ellenére, hogy viszonylag rövid határidő állt rendelkezésre a részvételre.
A teljes cikket a keddi Magyar Nemzetben olvashatja.
