Selmeczi Gabriella közölte: a paksi fejlesztést mindenképpen el kell végezni, erre egy 2009-es parlamenti határozat is kötelezi a kabinetet. A kormánypárt szóvivője többször is hangsúlyozta, hogy az atomerőmű bővítése magával hozza a villamos energia árának hosszú távú csökkenését.
„Minden olyan népszavazás, amelynek megvannak a törvényi feltételei, létrejöhet Magyarországon” – mondta az ellenzék kezdeményezéséről Selmeczi. Hozzátette: az erőmű megújításáról szóló orosz-magyar szerződés a parlament elé kerül, ahol lehetőség lesz a megvitatására.
Az orosz-magyar megállapodás aláírásának időzítését firtató kérdésre a szóvivő azt válaszolta, hogy „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”.
Az Országgyűlés kezdete előtt demonstrációval szeretné felhívni magára a figyelmet az Együtt–PM Szövetség vezetője. Bajnai Gordon a paksi bővítés kapcsán tartana demonstrációt, hogy népszavazást kényszerítsen ki az ügyben.
Az ellenzéki megállapodás veszteseként aposztrofálható Bajnai külön utas aktivitása azért érdekes, mert homlokegyenest más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben, miniszterelnökként. Bajnai Gordon akkor arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez, évekre meghatározza az elérhető árú és biztonságos energiaellátást.
A Bajnai–Gyurcsány-lista vezetője, Mesterházy Attila is hangosan átkozza a paksi beruházást, ám korábban többször méltatta a széles körű politikai egyetértést az atomreaktor bővítésével kapcsolatban; azaz elismerően nyilatkozott arról, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem gördített akadályt a megegyezés elé, sőt a parlamentben 2009-ben meg is szavazta. Mesterházy 2010 februárjában munkahelyteremtésről is beszélt, és példaként hozta fel a paksi atomerőmű bővítését.
