Paksi bővítés: jövő héten tárgyal a kormány a szerződésről

Mindenki megismerheti az atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást – jelentette be Lázár János.

A Roszatom kifejezetten jó áron épít új atomerőműblokkokat Pakson – hangzott el szintén a sajtótájékoztatón. Ezzel kapcsolatban Lázár kiemelte, ha a cég megkezdi az új reaktorok építését, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését. A program megvalósítása során minden hatályos magyar és európai jogszabálynak meg kell felelni – hangsúlyozta az államtitkár.

A bővítésről szóló nemzetközi megállapodást Lázár ismertetése szerint jövő szerdán tárgyalja a kormány. Majd ezt követően az utána lévő héten az Országgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra. Az elkövetkező évtizedekben is a paksi erőművel érhető el a legolcsóbb áram – hangsúlyozta Lázár. Hozzátette: a bővítéssel Magyarország növelni fogja energiafüggetlenségét, mivel az áram 55-60 százaléka Paksról, a maradék pedig megújuló energiaforrásokból származik majd, legalábbis Lázár reményei szerint.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kiemelte: nem egy üzleti projektről, hanem két állam megállapodásáról van szó, ami egyébként egy ötven éve tartó együttműködést hosszabbít meg. Sem működtetési, sem biztonsági aggályok nem merültek fel Pakssal kapcsolatban, így a kormány semmi okát nem látta a sikeres kooperáció megszüntetésének. Ezért nem írtak ki tendert, ahogyan más országokban sem tendereztetés útján építenek atomerőműveket.

Tendereztetni majd a kivitelező Roszatom fog, így fogja kiválasztani az alvállalkozókat. A kormány törekvései szerint ezek 40 százaléka magyar lesz, erről elvi megállapodás már született, de ezt még tartalommal kell feltölteni. A cégről az államtitkár azt is elmondta, hogy Finnországban például drágábban épített erőművet, mint nálunk. Az orosz féltől kapunk majd fűtőanyagot is, de ezt csak addig veszi át a magyar fél, amíg el is szállítják az elhasználtat.

A Roszatom a lehető legbiztonságosabb reaktorokkal kecsegtet, az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, és a klíma szempontjából is előnyös döntés Paks bővítése. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szénből és a gázból előállított energiánál az atomerőmű valamivel olcsóbban tud energiát előállítani. Mivel nemzetközi trend, hogy visszaszorítsák a szén-dioxid-kibocsátást, ezért az atomenergia versenyelőnyhöz juttathat egy országot, így hazánkat is, amely így olcsó árammal láthatja el a hazai ipart.  A kormány a parlament felhatalmazása alapján egyébként négy éve vizsgálja Magyarország nukleárisenergia-felhasználásának lehetőségeit.

A paksi erőmű korszerűsítésének, kapacitásnövelésének kérdése nem új dolog – annak ellenére, hogy baloldal most hevesen kampányol ez ellen –, 2009-ben az MSZP képviselői, köztük Mesterházy Attila is megszavazta a  felújítás előkészítésére felhatalmazást adó országgyűlési határozatot. De ott van Bajnai Gordon is, aki rá egy évvel azt mondta: Paks megújítása továbbvisz az energiabiztonság megerősítéséhez. Bővebben>>>

2009-ben a Fidesz is igent mondott a paksi erőmű megújításáról szóló határozatra, amely megadta a felhatalmazást az ezzel kapcsolatos tárgyalásokra a mindenkori kabinetnek. Bajnai és Mesterházy többször méltatta is a széles körű politikai egyetértést az atomreaktor bővítésével kapcsolatban; azaz elismerően nyilatkoztak arról, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem gördített akadályt a megegyezés elé. A kormány tehát nem tesz mást, mint kiáll az akkori álláspontja mellett, ellentétben Bajnai Gordonnal, aki a Fidesz szerint „homlokegyenest” más állásponton van, mint pár éve.

Kirajzolódik, hogy totális ellentmondás a mostani baloldali hadjárat a kabinet ellen. Miközben Bajnaiék népszavazásért, az MSZP és a DK pedig a parlament összehívásáért gründolnak, mondván, a kormánynak nem volt felhatalmazása az államközi szerződés aláírására, elfelejtik azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin kiemelten fontos találkozója előtt 2013 decemberében Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Pál energiaügyi államtitkár részletekre bontva, tüzetesen ismertette a parlament gazdasági bizottságában a megbeszélések állását.

Az ominózus december 17-i, hétfői gazdasági bizottsági ülésen, ahol Lázár részletesen ismertette a terveket, egyetlen ellenzéki képviselő sem jelent meg, pedig az ülésre szóló meghívót minden tag megkapta és a parlament honlapján is közzétették. Név szerint nem volt ott: Baja Ferenc (MSZP), Burány Sándor (MSZP), Kovács Tibor (MSZP), Tukacs István (MSZP), Hegedüs Tamás (Jobbik), Schön Péter (Jobbik), Volner János (Jobbik), Vágó Gábor (LMP), Lenhardt Balázs (független) és Scheiring Gábor bajnaista képviselő. Miután megkapták a jegyzőkönyvet nem reagáltak semmit az ülésen elhangzottakra, csak a szerződés aláírását követően.

A Magyarország és az Oroszországi Föderáció közötti, nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást kedden írták alá a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián a két ország képviselői. Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Lázár újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Nógrádi György úgy véli: Oroszországgal a kapcsolatokat nem lazítani kell, hanem szorosabbra fűzni. A biztonságpolitikai szakértő szerint semmi szégyenkeznivalónk nincs amiatt, hogy az oroszokkal újíttatnánk fel Paksot. Paksot annak idején az oroszokkal építettük, így valami elképesztő tragédiának kellene történni ahhoz, hogy ne velük újíttassuk föl – jelentette ki Nógrádi. Ha Németország nyíltan vállalja, hogy az Európai Unió kivitelének 50 százaléka Kínába megy, Oroszország legfontosabb partnere Németország, akkor nekünk szégyenkeznivalónk nincs – szögezte le az M1 Ma reggel című műsorában.

Mint az a Hirado.hun olvasható, a szakértő szerint látni kell, hogy az Európai Unió és a NATO keresi a helyét, vagyis válságban van, ebben a helyzetben pedig Magyarországnak stratégiai kitörési pontokat kell keresni, ezek Oroszország, Kína, az arab világ, Balkán, Ukrajna. A NATO-nak és az EU-nak megvolt a lehetősége, hogy megkösse a politikai-gazdasági szerződéseket Ukrajnával, ám erre nem volt képes, és hasonló stratégiai hibákat követett el, mint annak idején Grúzia esetében – vélekedett a szakértő.

Hangsúlyozta: Magyarország számára stratégiai kérdés, hogy az élelmiszerét el tudja adni. Itt az orosz piac, ami korlátlan felvevőpiac, ahogy a kínai is. Oroszország ma virágzik, vissza akarja szerezni a korábbi szovjet pozíciók egy részét, megpróbál egy gazdasági teret kialakítani, az orosz hadiipar megint világszínvonalú, és arra törekszik, hogy a világ kulcskérdéseit ne lehessen nélküle rendezni. Egy ilyen helyzetben szembemenni vele Paks, vagy bármi kapcsán szörnyű lenne – érvelt Nógrádi György.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, a paksi bővítés akár 8-9 ezer embernek is munkát adhat. Hozzátette, az orosz fél a fejlesztés 40 százalékával köteles lesz magyar vállalkozásokat megbízni, a beruházás így a gazdaság teljesítményét körülbelül egy százalékkal növeli. A miniszter kitért arra is, hogy a bővítés nem jelenti azt, hogy a megújuló vagy a fosszilis energiaforrások eltűnnek a magyar energiaszerkezetből, ugyanis az erőmű az új blokkokkal is csak az ország szükségleteinek 50-60 százalékát fedezi majd.

A Híradó értesülései szerint a paksiak többsége a bővítéstől új munkahelyekre számít a városban. Az atomerőmű a térség legnagyobb foglalkoztatója: több mint 2500 munkavállalója van, a beszállítóival együtt pedig több tízezer embernek ad megélhetést. (Forrás: Hirado.hu)