Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.
Elemezők további monetáris enyhítést várnak az MNB-től, és arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg – vélekednek a keddi kamatdöntésről az elemzők.
Gyengült a forint a kamatvágásra
Jelentősen esett a forint árfolyama a várakozásokat meghaladó mértékű jegybanki kamatvágást követően.
A forint a kamatdöntés bejelentése előtt erősödött, az euró árfolyama délután 14 óra előtt 308,00 forinton állt, majd a a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött fel. A svájci frank árfolyama 252,10 forintról 253,80 forintra, a dolláré 224,55 forintról 226 forintra, a japán jené pedig 2,1902 forintról 2,2040 forintra emelkedett.
Horváth Ákos, az Equilor elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerősíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemző kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
A Nézőpont Intézet szerint a keddi döntést célszerű technikai és stratégiai szempontból is vizsgálni. Technikai szempontból három tényező fontos: az inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitás és a nemzetközi pénzpiaci folyamatok. A tényezőket erősödő kockázatok jellemezték az utóbbi időben. A jegybank monetáris tanácsa valószínűleg – a törvényi célhierarchiának megfelelően – az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a jegybanki alapkamat 15 bázispontos kamatmérséklése mellett.