Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában 7 százalékról enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. Pénzügyi elemzők azzal számoltak, hogy az MNB tovább lassítja a monetáris enyhítési ütemet, és óvatosabb hangvételre vált piaci kommunikációjában.
Elemezők további monetáris enyhítést várnak az MNB-től, és arra számítanak, hogy a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget; a kamatcsökkentés 2,5 százalékos alapkamatnál állhat meg – vélekednek a keddi kamatdöntésről az elemzők.
Gyengült a forint a kamatvágásra
Jelentősen esett a forint árfolyama a várakozásokat meghaladó mértékű jegybanki kamatvágást követően.
A forint a kamatdöntés bejelentése előtt erősödött, az euró árfolyama délután 14 óra előtt 308,00 forinton állt, majd a a bejelentést követően perceken belül 310 forint fölé szökött fel. A svájci frank árfolyama 252,10 forintról 253,80 forintra, a dolláré 224,55 forintról 226 forintra, a japán jené pedig 2,1902 forintról 2,2040 forintra emelkedett.
Horváth Ákos, az Equilor elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a globális piacokon kibontakozó optimizmus és a vártnál kedvezőbb hazai GDP-adat láttán megnyugodni látszott a forint kurzusa, de a nyugalmi állapot tartós fennmaradása továbbra is kérdéses. Véleménye szerint a kamatvágási ciklusnak a külpiaci hangulat romlása, vagy a forint hirtelen és tartós gyengülése vethet véget.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybanki közlemény megerősíti a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat. Az elemző kommentárjában azt írta: 2,5 százalékon lehet a kamatcsökkentések alja, és idén várhatóan ezen a szinten marad.
A Nézőpont Intézet szerint a keddi döntést célszerű technikai és stratégiai szempontból is vizsgálni. Technikai szempontból három tényező fontos: az inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitás és a nemzetközi pénzpiaci folyamatok. A tényezőket erősödő kockázatok jellemezték az utóbbi időben. A jegybank monetáris tanácsa valószínűleg – a törvényi célhierarchiának megfelelően – az alacsony inflációs környezet és a gazdasági növekedés támogatása miatt döntött a jegybanki alapkamat 15 bázispontos kamatmérséklése mellett.
Stratégiai szempontból a kamatcsökkentési ciklus folytatása és a kamatvágás mértéke azonban szimbolikus jelentőségű is. Fontos tényező a geopolitikai helyzet megváltozása, ami a globális pénzügyi folyamatokban is látható. Már nemcsak a nagy globális centrumok (USA, Kína, EU) játszanak kizárólagos szerepet, hanem jelen vannak új szereplők, akiknek önálló tőkevonzó képességük van. A Kelet-Közép-Európai térség – ezen belül a V4 – is egy ilyen új regionális szerepbe került. A térséget emiatt nem lehet kizárólag a kamatprémiumok alapján megítélni, hiszen a térség növekedési potenciálja jelentős, a belső piac erősödik, amihez globális szereplők (Oroszország, Kína) is hozzájárulnak.
A jegybank monetáris tanácsának keddi döntése ezért egyúttal a piacok meggyőzését is szolgálja a térség új fejlődési pályáról. A térség jegybankjainak gazdaságpolitikai felfogása hasonló, kerülik az olyan intézkedéseket, amik gyengítik a növekedés lehetőségeit. Fentieket figyelembe véve egy további óvatos, de szimbolikus, a korábbinál alacsonyabb mértékű, 5 vagy 10 bázispontos kamatvágás elképzelhető az áprilisi országgyűlési választások előtt. Utána viszont a kamatcsökkentési ciklus hamarosan véget ér és a kialakított alacsony kamatszint tartós fenntartása a fő szempont – írja gyorselemzésében a Nézőpont Intézet.
A január 21-i ülésen 15 bázisponttal csökkentette az MNB az újabb történelmi mélypontra, 2,85 százalékra a jegybanki alapkamatot, noha az elemzők többsége már januárban is ennél visszafogottabb, 10 bázispontos vágásra számított. Akkor a monetáris tanács hét tagja szavazta meg a 15 bázispontos kamatcsökkentést, egyedül Cinkotai János szavazott 10 bázispontos vágásra.
Az ülést követően kiadott közleményében a monetáris tanács jelezte: az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése.
