Varga Mihály kiemelte: a kormány az utóbbi években jelentős lépéseket tett azért, hogy az exportélénkítés, exportcélú finanszírozás szélesebb legyen. Hangsúlyozta, hogy az Eximbank exportélénkítési hitelprogramja 2013-ban 0,8 százalékkal, 2014-ben pedig 1,1 százalékkal járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez, ezenkívül 80 ezer munkahely létrehozását és megtartását segíti elő.
A hitelkeret-megállapodáshoz csatlakozott a Budapest Bank, a CIB, a Commerzbank, az Erste, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MKB, az OTP, a Raiffeisen, a Sberbank Magyarország, a Takarékbank és az UniCredit, vagyis ezeken a hitelintézeteken keresztül érhető majd el az Eximbank konstrukciója.
Varga Mihály kifejtette: a kormány célja, hogy a minél több vállalkozás kapcsolódjon be a magyar exportba, és az ehhez a szükséges pénzügyi támogatás rendelkezésre álljon.
Nátrán Roland elmondta: az Eximbank exportélénkítési hitelprogramja keretében – a két éven túli export előfinanszírozási konstrukció mellett – bevezeti a rövid lejáratú, két éven belüli futamidejű hiteltermékét. A vállalkozások 1,13 és 4,1 százalékos eurókamat mellett érhetik el a hitelt, a kamat a teljes futamidő alatt fix – fűzte hozzá a vezérigazgató.
A paksi erőmű bővítése biztonságosabbá teheti a magyar gazdaság növekedési kilátásait, mivel az energiatermelő kapacitások bővülésével a hazai gazdasági szereplők olcsó, versenyképes áramhoz jutnak – mondta Varga a sajtótájékoztatón.
A miniszter kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az a feladata, hogy a partnerintézményekkel együtt olyan programot dolgozzon ki, amely például lehetővé teszi azt, hogy a megvalósuló többletkapacitások által előállított villamos energiát exportcélú hasznosításra is alkalmassá tegyék. Ezt egyrészt közvetlen exporttal, másrészt olyan iparágak, területek fejlesztésével lehet megtenni, amelyek képesek lesznek az elektromos energia fokozottabb felhasználására – mondta Varga Mihály.
A legnagyobb kormánypárt honlapjának adott interjújában Varga Mihály a paksi beruházás pénzügyi hátteréről elmondta: az állam egy tízéves periódus alatt részletekben, évről évre átlagban mintegy 300 milliárd forintnyi összeget fordíthat majd a beruházásra, azaz növekedhet a magyar államadósság, a fejlesztés ugyanakkor emberek tízezreinek adhat munkát és a lakosság megfizethető áramhoz juthat.
Varga Mihály hangsúlyozta azt is: az elmúlt évek kormányzati lépéseinek köszönhetően az államadósság csökkenő pályán van, így azzal számolnak, hogy a paksi beruházás évente maximum 2-3 százalékponttal növeli éves szinten az államadósság GDP-hez viszonyított arányát, de ez a növekedés nem veszélyezteti azt a célt, hogy a magyar államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon.
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette azt is, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztése 260 ezer családot érint. Így összességében az adó- és járulékkedvezmények összege eléri a 600 milliárd forintot, évente ennyivel marad több a családok kasszájában gyermeknevelésre.
A foglalkoztatással kapcsolatban kiemelte: 4 millió 15 ezer foglalkoztatottat jelzett a Központi Statisztikai Hivatal, ami 107 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. Ezzel elérték, hogy Magyarországon a felnőtt korú lakosságnak több mint a fele rendelkezik munkaviszonnyal. A közfoglalkoztatással lehetőség nyílt arra, hogy többen dolgozzanak, de 37 ezer új munkahely az államilag nem támogatott kategóriába tartozik, ezek az álláshelyek piaci alapon jöttek létre – mutatott rá a miniszter.
Kiemelte azt is: a jelzálogalapú devizahitellel rendelkezők kétharmadának segített a kormány az elmúlt három évben. A Kúria szerint a devizahitelek érvényesek, de a szerződések egyik legfontosabb pontjában, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kérdésben, valamint az árfolyamrés ügyében az Európai Bíróságra vár a kormányzat. Addig marad az árfolyamgát lehetősége, amelynek igénybevételére biztat a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály megerősítette ugyanakkor, hogy a történtek nem befolyásolják a kormány szándékát, a jelzálogalapú devizahitelek kivezetését a rendszerből.
A miniszter a sajtótájékoztatón arról is beszélt: a forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani, idén is kézben tartja az államháztartás folyamatait a kormány, a hiány 3 százalék alatt lesz, a kormány arra számít, a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar gazdaság a kormány szerint idén 2 százalékkal bővül, a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg is jelentős többletet mutat. Kiemelte: az elmúlt időszak forintárfolyam-ingadozását külső piaci okok idézték elő, a feltörekvő piaci folyamatok alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de a magyar gazdaság mutatói kedvezőek.
