Varga Mihály kiemelte: a kormány az utóbbi években jelentős lépéseket tett azért, hogy az exportélénkítés, exportcélú finanszírozás szélesebb legyen. Hangsúlyozta, hogy az Eximbank exportélénkítési hitelprogramja 2013-ban 0,8 százalékkal, 2014-ben pedig 1,1 százalékkal járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez, ezenkívül 80 ezer munkahely létrehozását és megtartását segíti elő.
A hitelkeret-megállapodáshoz csatlakozott a Budapest Bank, a CIB, a Commerzbank, az Erste, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MKB, az OTP, a Raiffeisen, a Sberbank Magyarország, a Takarékbank és az UniCredit, vagyis ezeken a hitelintézeteken keresztül érhető majd el az Eximbank konstrukciója.
Varga Mihály kifejtette: a kormány célja, hogy a minél több vállalkozás kapcsolódjon be a magyar exportba, és az ehhez a szükséges pénzügyi támogatás rendelkezésre álljon.
Nátrán Roland elmondta: az Eximbank exportélénkítési hitelprogramja keretében – a két éven túli export előfinanszírozási konstrukció mellett – bevezeti a rövid lejáratú, két éven belüli futamidejű hiteltermékét. A vállalkozások 1,13 és 4,1 százalékos eurókamat mellett érhetik el a hitelt, a kamat a teljes futamidő alatt fix – fűzte hozzá a vezérigazgató.
A paksi erőmű bővítése biztonságosabbá teheti a magyar gazdaság növekedési kilátásait, mivel az energiatermelő kapacitások bővülésével a hazai gazdasági szereplők olcsó, versenyképes áramhoz jutnak – mondta Varga a sajtótájékoztatón.
A miniszter kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az a feladata, hogy a partnerintézményekkel együtt olyan programot dolgozzon ki, amely például lehetővé teszi azt, hogy a megvalósuló többletkapacitások által előállított villamos energiát exportcélú hasznosításra is alkalmassá tegyék. Ezt egyrészt közvetlen exporttal, másrészt olyan iparágak, területek fejlesztésével lehet megtenni, amelyek képesek lesznek az elektromos energia fokozottabb felhasználására – mondta Varga Mihály.
A legnagyobb kormánypárt honlapjának adott interjújában Varga Mihály a paksi beruházás pénzügyi hátteréről elmondta: az állam egy tízéves periódus alatt részletekben, évről évre átlagban mintegy 300 milliárd forintnyi összeget fordíthat majd a beruházásra, azaz növekedhet a magyar államadósság, a fejlesztés ugyanakkor emberek tízezreinek adhat munkát és a lakosság megfizethető áramhoz juthat.