Ez a kívánalom még szerepelt a bizottság június 2-i ajánlásaiban, mégpedig azért, hogy Budapest továbbra is megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, és azokon belül is az adósságszabálynak. Brüsszel ugyanis a konvergenciaprogram áttanulmányozása során komoly kockázatát látta annak, hogy hazánk eltávolodik a középtávú költségvetési céltól és nem lesz képes az elvárható mértékben faragni az államadósságból. Bár konkrétan a dokumentum nem említi, de megfigyelők szerint ez figyelmeztetés a kormánynak, hogy lépnie kell, különben jövőre a deficiteljárás megindítását kockáztatja.
A bizottsági ajánlásokban eredetileg csupán két tagállamnak, Magyarországnak és Olaszországnak javasolt számszerű fiskális kiigazítást a brüsszeli testület. Ezt szakértők szerint az magyarázza, hogy normális esetben éves szinten félszázalékos strukturális egyenlegjavítást kell felmutatniuk a tagországoknak, ami a szabályok része. Ettől csak akkor tér el a bizottság, ha úgy látja, hogy gyorsabb ütemben kell közelednie egy-egy kormánynak a középtávú célhoz. Ez indokolta tehát a magyaroknál és az olaszoknál a számszerű kiigazítást. Az olasz papírból azonban időközben eltűnt a szám, és úgy tudni, hogy erre hivatkozva a magyar félnek is sikerült kigyomlálnia a szövegből a 0,9 százalékos kiigazítást, ami így csak a preambulumban szerepel, de nem lesz a hivatalos ajánlások része.
Nem ez azonban az egyetlen momentum, ahol a magyar kormány számára kedvezően alakult a végleges szöveg. A közmunkaprogram esetében Brüsszel puhította az elvárásait és a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a program aktiváló elemeit erősítse, amelyeknek köszönhetően valaki könnyebben kiléphet a rendszerből és visszatérhet a munkaerőpiacra. Az elnézőbb szöveg ellenére továbbra is fennáll a vita a kormány és Brüsszel között a közmunkaprogrammal kapcsolatos elvárásokban. A bizottság ugyanis attól tart, hogy az aktiváló elemek hiánya megnehezíti a kilépést a közmunkaprogramból.
