Brüsszel visszavonulót fúj?

Felpuhultak az Európai Bizottság hazánknak szóló országspecifikus ajánlásai.

Ez a kívánalom még szerepelt a bizottság június 2-i ajánlásaiban, mégpedig azért, hogy Budapest továbbra is megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, és azokon belül is az adósságszabálynak. Brüsszel ugyanis a konvergenciaprogram áttanulmányozása során komoly kockázatát látta annak, hogy hazánk eltávolodik a középtávú költségvetési céltól és nem lesz képes az elvárható mértékben faragni az államadósságból. Bár konkrétan a dokumentum nem említi, de megfigyelők szerint ez figyelmeztetés a kormánynak, hogy lépnie kell, különben jövőre a deficiteljárás megindítását kockáztatja.

A bizottsági ajánlásokban eredetileg csupán két tagállamnak, Magyarországnak és Olaszországnak javasolt számszerű fiskális kiigazítást a brüsszeli testület. Ezt szakértők szerint az magyarázza, hogy normális esetben éves szinten félszázalékos strukturális egyenlegjavítást kell felmutatniuk a tagországoknak, ami a szabályok része. Ettől csak akkor tér el a bizottság, ha úgy látja, hogy gyorsabb ütemben kell közelednie egy-egy kormánynak a középtávú célhoz. Ez indokolta tehát a magyaroknál és az olaszoknál a számszerű kiigazítást. Az olasz papírból azonban időközben eltűnt a szám, és úgy tudni, hogy erre hivatkozva a magyar félnek is sikerült kigyomlálnia a szövegből a 0,9 százalékos kiigazítást, ami így csak a preambulumban szerepel, de nem lesz a hivatalos ajánlások része.

Nem ez azonban az egyetlen momentum, ahol a magyar kormány számára kedvezően alakult a végleges szöveg. A közmunkaprogram esetében Brüsszel puhította az elvárásait és a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a program aktiváló elemeit erősítse, amelyeknek köszönhetően valaki könnyebben kiléphet a rendszerből és visszatérhet a munkaerőpiacra. Az elnézőbb szöveg ellenére továbbra is fennáll a vita a kormány és Brüsszel között a közmunkaprogrammal kapcsolatos elvárásokban. A bizottság ugyanis attól tart, hogy az aktiváló elemek hiánya megnehezíti a kilépést a közmunkaprogramból.

Ugyancsak sikerként könyvelheti el a kormány, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó, ami egyébként egyedül a magyar ajánlásokban kapott helyett, holott – és ez volt a magyarok érve – ilyen alapon más országok ajánlásaiban is benne lehetne, ahol nagyobb számú roma él.

A bizottság korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány „vegye fontolóra” a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energiaár-szabályozás) visszafordítását javasolná, Brüsszel idei ajánlásaiban az energiaár-szabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásainak a felülvizsgálatát szorgalmazza a kormánynál. Itt értesülésünk szerint a gazdasági főigazgatóság álláspontja kerekedett felül az ebben a kérdésben dogmatikusabb energiapolitikai főigazgatóságéval szemben.

Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett.

A kormány még június 4-én küldte el reagálását Brüsszelbe az Európai Bizottság országspecifikus gazdaságpolitikai javaslataira. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a bizottsági ajánlások nem veszik figyelembe a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett vitathatatlan javulását.

A tárca közölte: Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Hangsúlyozták, hogy az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak.

Nem értenek egyet továbbá a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is.