A magyar kormány számára több pontban is kedvezően módosultak az elmúlt napokban azok az országspecifikus ajánlások, amelyeket az európai szemeszter keretében június 2-án tett a pénzügyminiszteri tanácsnak az Európai Bizottság. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a látszat ellenére Budapest már a június eleji bizottsági ajánlásokkal is meglehetősen elégedett volt, tekintettel arra, hogy azok több kritikus kérdésben is kevésbé voltak kihegyezve, mint egy évvel ezelőtt.
Tavaly a magyar táborban különösen nagy riadalmat és frusztrációt keltett az ajánlásoknak az az egy mondata, ami lényegében megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a kitétel aztán magyar tiltakozásra kikerült a végleges ajánlások szövegéből.
A mostani, jóval kevésbé konfrontatív szöveg mögött részben az húzódik meg, hogy a magyar kormány különböző szinteken nagy hangsúlyt fektetett álláspontjának kifejtésére és az érvelésre néhány olyan kérdésben, amelyek visszatérően részét képezik az évente aktualizált és a tagállamokat strukturális reformokra ösztönözni hivatott országspecifikus ajánlásoknak.
Az Európai Bizottság is változtatott a hozzáállásán, miután az előző két évben keményen összetűzött az ajánlások ügyében a tagállamokkal. Az ellenállást és az országspecifikus ajánlások végrehajtásának alacsony fokát látva Brüsszel változtatott a módszeren és már nem próbálja erőből átverni a reformokat, aminek nincs is értelme, ha a tagállamok maguk sem hisznek bennük.
Az általános felpuhulás érzetéhez ugyanakkor az is hozzájárul, hogy ez a bizottság már az utolsó hónapjait tapossa és nem látja értelmét annak, hogy nagyobb adok-kapokba menjen bele a tagállamokkal – olvasható a Bruxinfóban.
Nagyrészt tehát a fenti tényezőknek tudható be, hogy Magyarországnak a június 20-i pénzügyminiszteri tanácsülést megelőző két hétben tovább sikerült tompítania az ajánlások élén a bizottság június eleji ajánlásaihoz képest. Ennek – a Bruxinfo értesülései szerint – egyik leglátványosabb jele, hogy a pénzügyminiszterek által június 20-án jóváhagyandó, majd előbb a június végi Európai Tanács, illetve utána július 8-án a pénzügyminiszteri tanács által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre.