Az állami közműholding lesz a legolcsóbb

Németh Lászlóné: A fogyasztói energiaárak alakulásáról a kormány dönt, ez a jövőben sem változik.

– Mennyibe kerül a közműholding felállítása?
– A számítások elkészültek, de pontos összeget egyelőre nem közölnék. A kiadások nagyban függenek olyan tényezőktől, mint a már említett áramszolgáltató, valamint az informatikai rendszer kiépítése.

– Bár a rezsicsökkentés kormánydöntések következménye, az energia nagykereskedelmi, világ-piaci ára a jövőben emelkedhet. Ilyen, igencsak elképzelhető piaci körülmények között miként kívánja garantálni az alacsony árakat az állam?
– Az, hogy a fogyasztói árak miként változnak, mindenkor kormányzati döntés eredménye, ez így lesz a jövőben is. A közműholding ezekre a döntésekre értelemszerűen nem vállalhat felelősséget, garanciát. Az azonban leszögezhető, hogy a közműholding garantálja a legalacsonyabb disztribúciós költségeket. Ezek a tételek függetlenek a gáz világpiaci árától.

– A Gazprom a hazai tárolókapacitásokra építi az Ukrajnán túli készleteinek tárolását a téli hónapokra. Hogyan állnak a szállítások, és szükség esetén milyen feltételekkel juthat hozzá Magyarország a gázhoz?
– A kérdéses készlet betárazása két hete megindult, és jó ütemben halad. Ez a hétszázmilliárd köbméteres készlet néhány környező országnak biztosítja az ellátást, de természetesen mi is vásárolhatunk belőle. Fizetni csak a kitárazáskor kell. Egyébként a hazai készletek terén ettől a szállítástól függetlenül is jó a helyzet, egy keményebb tél esetén sem kell ellátási zavaroktól tartani.

– A régiós ellátásban fontos szerepe lehet a nemrég megépült magyar–szlovák gázvezetéknek, ám itt még nem indult el a szállítás. Ezen a téren mi a helyzet?
– A próbaüzem már megindult, a szükséges engedélyek beérkezése után, a tervek szerint januárban indulhat el a gázszállítás.

– Az FHB részvényeinek 49 százalékát a Magyar Posta vette meg, miközben jelentős átalakuláson megy át a takarékszövetkezeti rendszer is. Erőteljes állami szerepvállalás körvonalazódik. Mi indokolja ezt?
– A lépésekkel számos problémát igyekszünk orvosolni. A posta eddig is kínált pénzügyi-befektetési termékeket, ám a piaci partnerek – az Erste és az OTP – pillanatnyi üzleti érdekeik alapján úgy döntöttek, hogy nem vagy csak részben folytatják a partnerségi együttműködést. Erre a helyzetre kerestünk stabil megoldást. Az FHB termékeit a postán keresztül lehet majd elérni, és a tulajdonosi részarány miatt nem képzelhető el olyan döntés, hogy kivonulnának. A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása ezzel összhangban folyik, a helyi pénzintézeteket egy kockázati közösségbe tereljük, amellyel stabilabb lesz, a működés és a finanszírozás keretei is tágulhatnak. A takarékszövetkezeteknek kulcsszerep jut az agrárberuházások, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában. Az integrációval megszűnnek a hitelezési korlátok, ami a vállalati szektorban fontos előrelépés. A posta egyébként a takarékszövetkezetekkel is partneri viszonyban lesz, mivel az országos lefedettség a két cégcsoport együttműködésével valósulhat meg.

– A lakosságnak milyen termékeket kínál majd a most körvonalazódó állami banki portfólió?
– Elsősorban befektetési termékeket kínálunk. A posta korábban is ért el ezen a téren sikereket, hiszen állampapírból harmincmil-liárd forintnyit értékesített. A távoli jövőben elképzelhető, hogy lakossági hitelezés is elindul, de ezzel most érdemben nem foglalkozunk. Fontos pont továbbá, hogy lépéseinkkel a posta hosszú távú működése is biztosított: a hagyományos tevékenység, a levélküldemények továbbítása visszaszorulóban van, ám a közműholding ügyfélszolgálati feladatainak, valamint a pénzügyi tevékenység bővítésének köszönhetően nincs veszélyben a működés hosszú távon sem.