– Számos területtől megszabadult az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Mi áll ennek a hátterében?
– A társaságra az utóbbi években rengeteg feladat hárult. Mindezt a közműholdinggal, vagy éppen a földgázszállítással, -tárolással kapcsolatos célkitűzések miatt is újra kellett gondolni. Ebben a munkában vesz részt a Magyar Fejlesztési Bank, a piaci alapon értékteremtő és számára jövedelmező hitelek nyújtásával, a szükséges források biztosításával. Hasonló történt a szlovák–magyar gázvezeték vagy a szőregi stratégiai tározó esetében is. A Főgáz átvételét pedig az egységes közműszolgáltatás létrehozása indokolja.
– Az állami közműholding gázszolgáltatással lép a fogyasztók elé jövő májusig, majd a portfóliót a villamos energia és a távhő bővíti az év végéig. Azt azonban nem tudjuk, hogy az áramszolgáltatás milyen tulajdonosi modellben csatlakozik a rendszerhez.
– Erről egyelőre nem született döntés. A hónap végére készül el az a szakmai háttéranyag, amely a villamosenergia-szolgáltatás területét érinti. Ez részletesen elemzi azt, hogy mivel jár az esetleges zöldmezős beruházás, azaz egy új vállalat felépítése. Emellett ugyanakkor egy már meglévő szolgáltató felvásárlásának lehetőségével is számolunk.
– Melyek a legfőbb kritériumok, amelyeket mérlegre tesznek a döntésnél?
– A legnagyobb kérdés az, hogy melyik modellben lehet gazdaságosabban szert tenni a szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen informatikai infrastruktúrára. Több millió fogyasztói adatot kell megbízhatóan kezelni, a számlázás és disztribúció mellett pedig a beszerzést is koordinálni.
– Szavaiból az derül ki, hogy a gáz- és később az áramszolgáltatás számlázással kapcsolatos alapjai mások lesznek. Hogyan fér ez össze azzal a céllal, hogy a fogyasztók havonta egy számlalevelet kapjanak az összes fogyasztásukról?
– A távlati cél természetesen az, hogy egységes legyen a közműholding informatikai rendszere. A közműholding alapját azonban a Főgáz adja, amely már rendelkezik azzal a rendszerrel, amelyik megfelelően kezeli a fogyasztókkal kapcsolatos adatokat, mint ahogy az új társaságba integrált Díjbeszedő Holdingnak is van informatikai háttere. A meglévőket tehát mindenképp össze kell hangolnunk.
– Mennyibe kerül a közműholding felállítása?
– A számítások elkészültek, de pontos összeget egyelőre nem közölnék. A kiadások nagyban függenek olyan tényezőktől, mint a már említett áramszolgáltató, valamint az informatikai rendszer kiépítése.
– Bár a rezsicsökkentés kormánydöntések következménye, az energia nagykereskedelmi, világ-piaci ára a jövőben emelkedhet. Ilyen, igencsak elképzelhető piaci körülmények között miként kívánja garantálni az alacsony árakat az állam?
– Az, hogy a fogyasztói árak miként változnak, mindenkor kormányzati döntés eredménye, ez így lesz a jövőben is. A közműholding ezekre a döntésekre értelemszerűen nem vállalhat felelősséget, garanciát. Az azonban leszögezhető, hogy a közműholding garantálja a legalacsonyabb disztribúciós költségeket. Ezek a tételek függetlenek a gáz világpiaci árától.
– A Gazprom a hazai tárolókapacitásokra építi az Ukrajnán túli készleteinek tárolását a téli hónapokra. Hogyan állnak a szállítások, és szükség esetén milyen feltételekkel juthat hozzá Magyarország a gázhoz?
– A kérdéses készlet betárazása két hete megindult, és jó ütemben halad. Ez a hétszázmilliárd köbméteres készlet néhány környező országnak biztosítja az ellátást, de természetesen mi is vásárolhatunk belőle. Fizetni csak a kitárazáskor kell. Egyébként a hazai készletek terén ettől a szállítástól függetlenül is jó a helyzet, egy keményebb tél esetén sem kell ellátási zavaroktól tartani.
– A régiós ellátásban fontos szerepe lehet a nemrég megépült magyar–szlovák gázvezetéknek, ám itt még nem indult el a szállítás. Ezen a téren mi a helyzet?
– A próbaüzem már megindult, a szükséges engedélyek beérkezése után, a tervek szerint januárban indulhat el a gázszállítás.
– Az FHB részvényeinek 49 százalékát a Magyar Posta vette meg, miközben jelentős átalakuláson megy át a takarékszövetkezeti rendszer is. Erőteljes állami szerepvállalás körvonalazódik. Mi indokolja ezt?
– A lépésekkel számos problémát igyekszünk orvosolni. A posta eddig is kínált pénzügyi-befektetési termékeket, ám a piaci partnerek – az Erste és az OTP – pillanatnyi üzleti érdekeik alapján úgy döntöttek, hogy nem vagy csak részben folytatják a partnerségi együttműködést. Erre a helyzetre kerestünk stabil megoldást. Az FHB termékeit a postán keresztül lehet majd elérni, és a tulajdonosi részarány miatt nem képzelhető el olyan döntés, hogy kivonulnának. A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása ezzel összhangban folyik, a helyi pénzintézeteket egy kockázati közösségbe tereljük, amellyel stabilabb lesz, a működés és a finanszírozás keretei is tágulhatnak. A takarékszövetkezeteknek kulcsszerep jut az agrárberuházások, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában. Az integrációval megszűnnek a hitelezési korlátok, ami a vállalati szektorban fontos előrelépés. A posta egyébként a takarékszövetkezetekkel is partneri viszonyban lesz, mivel az országos lefedettség a két cégcsoport együttműködésével valósulhat meg.
– A lakosságnak milyen termékeket kínál majd a most körvonalazódó állami banki portfólió?
– Elsősorban befektetési termékeket kínálunk. A posta korábban is ért el ezen a téren sikereket, hiszen állampapírból harmincmil-liárd forintnyit értékesített. A távoli jövőben elképzelhető, hogy lakossági hitelezés is elindul, de ezzel most érdemben nem foglalkozunk. Fontos pont továbbá, hogy lépéseinkkel a posta hosszú távú működése is biztosított: a hagyományos tevékenység, a levélküldemények továbbítása visszaszorulóban van, ám a közműholding ügyfélszolgálati feladatainak, valamint a pénzügyi tevékenység bővítésének köszönhetően nincs veszélyben a működés hosszú távon sem.
