Ismertetése szerint három szerződésről van szó, az első úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, a következő 12 év feladatait rögzíti. A második üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik üzemanyag-szerződés.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér. A finanszírozáshoz 10 milliárd euróval járul hozzá az orosz fél, a magyar kormány része 2,5 milliárd euró. Aszódi Attila kifejtette, hogy a 12,5 milliárd eurós összeg kellő tartalékot tartalmaz, így valóban felépülhet belőle a két új blokk.
Arra a kérdésre, hogy nem jár-e úgy az atomerőmű építése, mint a Déli Áramlat gázvezeték – vagyis hogy eláll tőle az orosz fél –, a kormánybiztos azt válaszolta, hogy többször rákérdeztek, és a szükséges összeg rendelkezésre áll. Ezen túlmenően is számos biztosítékot építettek be a szerződésbe.
A kettő, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk harmadik generációs nyomott vizes reaktorokat tartalmaz. Jelenleg a világon épülő atomerőművek 80 százaléka ilyen, és ez a technológia határozza meg az atomenergetikát hatvan-nyolcvan évre – ismertette a technikai részleteket Aszódi Attila.
A most aláírt megállapodások alapján januártól elkezdődhet az orosz tervek magyar adaptációja. Az építés 2018-ban vehet startot, majd az első blokk 2025-ben, a második pedig egy évvel később indulhat. Az első fűtőanyagtöltet költsége része a beruházásnak. A szerződések szerint a reaktorszigetet az orosz fél készíti, de a beruházás értékének 40 százalékát külső cégek végzik. Ezek részvételére az uniós közbeszerzési szabályokat alkalmazzák.
Arra a kérdésre, hogy a finanszírozási konstrukció nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, Aszódi Attila nemmel válaszolt. Mint az EU-ban minden hasonló méretű beruházást, ezt is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak, hivatalos válasz azonban onnan még nem érkezett – közölte. A fizetési megállapodást még a megkötése előtt bemutatta Magyarország a bizottságnak. Az üzemanyag-ellátásról pedig – szintén kötelező uniós előírás miatt – az Európai Ellátási Ügynökséggel egyeztettek, tette hozzá.
Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda kedden. A közlemény szerint kedden szignálta a megállapodást az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt.
A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. Ezzel kedvező, a projekt rendelkezésére álló finanszírozási kereten belüli szerződést kötött a magyar állam – hangsúlyozza a Miniszterelnökség.
Paks II-ről beszélt kedden az új budapesti orosz nagykövet is. Vlagyimir Szergejev a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta: az atomerőmű bővítésének előkészületei menetrend szerint haladnak, meggyőződése szerint az új blokkok időre készen lesznek. Mindez a két országon múlik, független a geopolitikától, és reméli, független lesz Brüsszel bürokratáitól is.
Az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást, a paksi erőmű új blokkokkal való bővítéséről szóló szerződést januárban írták alá Moszkvában, az építéshez szükséges orosz hitel felvételéről pedig júniusban döntött az Országgyűlés.
Az Európai Bizottság versenybiztosa vizsgálja, hogy a tervezett két új blokk beruházása nem tartalmaz-e állami támogatást, de bizonyítani lehet, hogy nincs erre szükség – mondta a beruházás kormánybiztosa az Energiaklub konferenciáján kedden Budapesten. A tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a hatvanéves üzemidő utáni leszerelést is.
Aszódi Attila azzal indokolta a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk megépítését, hogy ezzel lehet tartani a magyar termelésben a 40 százalékos atomenergia-részarányt. Tavaly az ország 42 terawatt villamos energiát fogyasztott, ebből 12 terawatt volt import. A behozatal nagy része Lengyelországból, Ukrajnából és Csehországból érkezik, ahol nagyrészt vagy teljesen szénből állítják elő a villamos energiát, ez környezetvédelmi szempontból nem előnyös.
Az, hogy a beruházás 80 százaléka az orosz hitel, 20 százaléka pedig a magyar állam forrása, azt jelenti, hogy minden fázist ilyen arányban finanszíroznak.
A Paks II. Zrt. projektcég azért került át az MVM-től a Miniszterelnökséghez, mivel utóbbi finanszírozza. Az elhasznált fűtőanyag átmeneti oroszországi tárolás után visszakerül Magyarországra – mondta a kormánybiztos.
