Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda kedden. A közlemény szerint kedden szignálta a megállapodást az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt.
A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. Ezzel kedvező, a projekt rendelkezésére álló finanszírozási kereten belüli szerződést kötött a magyar állam – hangsúlyozza a Miniszterelnökség.
Paks II-ről beszélt kedden az új budapesti orosz nagykövet is. Vlagyimir Szergejev a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta: az atomerőmű bővítésének előkészületei menetrend szerint haladnak, meggyőződése szerint az új blokkok időre készen lesznek. Mindez a két országon múlik, független a geopolitikától, és reméli, független lesz Brüsszel bürokratáitól is.
Az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást, a paksi erőmű új blokkokkal való bővítéséről szóló szerződést januárban írták alá Moszkvában, az építéshez szükséges orosz hitel felvételéről pedig júniusban döntött az Országgyűlés.
Az Európai Bizottság versenybiztosa vizsgálja, hogy a tervezett két új blokk beruházása nem tartalmaz-e állami támogatást, de bizonyítani lehet, hogy nincs erre szükség – mondta a beruházás kormánybiztosa az Energiaklub konferenciáján kedden Budapesten. A tervezett kilowattóránkénti 15-17 forintos áramár fedezi a beruházás tőke- és kamatköltségét, az üzemeltetés díját, majd a hatvanéves üzemidő utáni leszerelést is.
Aszódi Attila azzal indokolta a két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk megépítését, hogy ezzel lehet tartani a magyar termelésben a 40 százalékos atomenergia-részarányt. Tavaly az ország 42 terawatt villamos energiát fogyasztott, ebből 12 terawatt volt import. A behozatal nagy része Lengyelországból, Ukrajnából és Csehországból érkezik, ahol nagyrészt vagy teljesen szénből állítják elő a villamos energiát, ez környezetvédelmi szempontból nem előnyös.
