Másrészt az MKB rossz helyzetbe került, így a vevők nem tolongtak a legalábbis kockázatos üzletért. A devizahitelezés élharcosaként ismert bank gyönge teljesítményének oka, hogy devizahitelesei tömegesen váltak fizetésképtelenné. De jelentősen gyöngítették a bank portfólióját azok a – leginkább izraeli cégeknek nyújtott – több milliárd forintos kereskedelmi ingatlanhitelek, amelyek egymás után dőltek be. Ezek miatt a bank négy év alatt több mint 400 milliárd forint veszteséget halmozott fel, amelyet a Bayerische Landesbank mintegy 340 milliárd forintnyi tőkével igyekezett ellensúlyozni, ezenkívül a bankkal szemben fennálló 120 milliárd forintnyi követelését is elengedte. Mindez a bank iránt érdeklődő magyar állam malmára hajtotta a vizet. Hosszas tárgyalásokat követően, másodszori nekifutásra – hiszen már 2010-ben is felvetődött a bank megvásárlása – idén augusztusban sikerült megegyezniük a feleknek. Még a kormány kritikusai is elismerik, hogy jó boltot kötött a kabinet, amikor alig 17 milliárd forintért hozzájutott a negyedik legnagyobb pénzintézethez, amely országos fiókhálózattal, teljes körű szolgáltatási palettával, erős nagyvállalati és tehetős lakossági ügyfélkörrel rendelkezik. Az igazi nyereség azonban az volt, hogy a csekély vételár ellenében a Bayerische Landesbank vállalta, hogy 84 milliárd forint értékben tőkét emel a bankban. Ezzel a bajor tulajdonos még a devizahiteles-mentő csomag terhei előtt megszabadult a már csak nyűgnek számító magyar leánybanktól, a kormány pedig olyan boltot kötött, hogy a németek által a bankba tolt milliárdoknak köszönhetően nem jelent gondot a devizahiteles-csomag terheinek kifizetése.
December elején a nyolcadik legnagyobb hazai pénzintézet, a piac három százalékát birtokló Budapest Bank felvásárlását is bejelentették, amellyel már közel 55 százalékosra nőhet a hazai tulajdonú bankok aránya. Az idei év első felében befejeződő üzlettel az állam jól prosperáló pénzintézethez jut. A vételár egyelőre nem ismeretes, de a Portfólió.hu becslése szerint a bank értéke 100 milliárd forint körül lehet. Lényeges, hogy a nyereséges pénzintézetnek erős a lakossági üzletága, de vállalkozói ügyfélköre is nagyon széles. S bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint még nem döntöttek arról, hogy összevonják-e a két idén megvásárolt bankot, szakmai körökben már kész tényként beszélnek erről. Ez azért is lenne jelentős lépés, mert így az OTP mögött a második legnagyobb pénzintézet jöhetne létre, amely minden tekintetben jól beágyazott a hazai pénzügyi életbe és gazdaságba. Afelől azonban nincs kétség, hogy akár darabonként, akár egyben, de mindenképpen értékesíteni fogja a bankokat az állam, mert a kormány nem tartja egészségesnek az állami tulajdonú pénzintézeteket. Az eladás várhatóan legkorábban egy év múlva, az MKB konszolidálása után lehet esedékes. Hogy ki lehet a vevő, azt egyelőre még nem tudni. Az szinte biztosra vehető, hogy magyar lesz az új tulajdonos, s annak is nagy az esélye, hogy az OTP tulajdonszerzése ellen fellépne az MNB, mert túlságosan naggyá nőne a pénzintézet egyébként is kiemelkedően magas piaci részesedése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!