A bankadó csökkentése javíthatja a hitelezést

Elemzők szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, és valószínűleg a gazdaságnak is.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017–2019-ben is. Az adó csökkentése is része annak a hétfőn aláírt megállapodásnak, amelynek alapján a magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal.

Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, és valószínűleg a gazdaságnak is. A bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést, és ezáltal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Pozitív az is, hogy a kormány fokozatosan tervezi kivezetni az adót, így ez vélhetően nem jelent majd nagy terhet a költségvetésnek, nem úgy, mintha ez egyik napról a másikra történne – mondta.

Hozzátette, hogy az OTP-részvény árfolyama közel 200 forinttal emelkedett a bejelentésre. Az OTP Bank számára elég jelentős, évi 29 milliárd forintos terhet jelent a bankadó, ennek mérséklődése érdemben növeli a bankrészvény értékét.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint az OTP árfolyam-teljesítményén látszik, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. A bankadó régóta komoly terhet jelent a bankszektornak: a pénzintézetek tavaly mintegy 150 milliárd forintot fizettek be különadó címén a költségvetésbe, az idei évre pedig 144 milliárd forintot terveztek. Ha ez a teher 2016-ban 60 milliárd forinttal – 40 százalékkal – mérséklődne, az jelentős megtakarítás lenne a bankszektor számára.

Patai Mihály, a Magyar Bank szövetség elnöke üdvözli a bank adó lehetséges csökkentéséről szóló bejelentést – közölte a bank szövetség.

Kiemelte: mivel ezt az adótételt eredetileg „krízisadóként” vezette be a kormány, így fenntartása a válságból való kilábalást követően már hátráltatja az egészséges piaci mechanizmusokat.

Kiemelte: a bank adó fokozatos kivezetésével a hazai bank rendszer egyre jobban el tudja majd látni azt a nélkülözhetetlen szerepét, amellyel serkenti a vállalatok és háztartások finanszírozásán keresztül a magyar gazdaság növekedését.

Rámutatott: „az EBRD tulajdonosként való megjelenése Magyarországon jelzi, hogy a magyar bank rendszer egészséges, s további fejlődési pálya előtt áll. Emellett üdvözölni kell minden olyan piaci eseményt, amely elősegíti a bank rendszer kiszámíthatóságát, stabilitását, s hozzájárul a pénzintézetekkel szembeni bizalom erősödéséhez”.

A makroelemző ugyanakkor hangsúlyozta: ez egyelőre ígéret, nincs törvénybe foglalva. Az Erstével való megállapodás nem tűnik véglegesnek, az árról még nem volt szó és hátra van az átvilágítás is – hívta fel a figyelmet. Úgy vélekedett: nem biztos, hogy valóban ebben a formában jön létre a megállapodás, de ha igen, és ehhez kapcsolódóan a különadó is a jelzettnek megfelelően csökken, az pozitívan hatna a bankok jövedelmezőségére.

Korábban is voltak megállapodások a bankszektor és a kormány között, és előfordult már, hogy az élet, a gazdasági helyzet felülírta a terveket. A bankadó fontos pillére a költségvetés különadókra épülő részének, ezért nincs olyan nagy mozgástér a kormány számára, csak akkor, ha teljesülnek azok a gazdaságnövekedési célok, amelyekkel kalkulálnak – mondta Réczey Zoltán.

A kormány és a bankszektor közeledése segíti a pénzügyi rendszer kiegyensúlyozott fejlődését, a gazdaság növekedését – nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kamara elnöke hangsúlyozza, hogy köztestületként a gazdasági fejlődés elkötelezett hívei, ezért üdvözlik és támogatják a kormány és a bankszektor közeledésére irányuló törekvéseit. Parragh László szerint a nem konvencionális magyar gazdasági modell bizonyította életképességét, minden makrogazdasági mutató javult az utóbbi időben, és a tendencia számításaik szerint az idén sem változik.

Az MKIK számítása szerint a legalább 2 százalék fölötti éves növekedés fenntartása megköveteli a hitelezés élénkítését, ami véleménye szerint 0,5-1 százalékponttal gyorsíthatja a gazdaság bővülését. A banki hitelezési hajlandóságot fellendítheti a keresleti oldal megélénkülése, a hitelkonstrukciók beépülése a 2014–2020 közötti költségvetési időszak támogatási rendszerébe – mondta Parragh László.