A tervek szerint a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvényt módosító indítványt Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence terjesztette a Ház elé.
Az előterjesztés alapján – ügyészi kezdeményezésre, bírósági elrendelésre – zár alá lehetne venni a vagyonát azoknak a pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követtek el. Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehetne rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből.
A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, alkalmazottaira, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető lenne a zár alá vétel, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.
Zár alá vétel rendelhető el továbbá arra a vagyonelemre, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.
Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges – írták indoklásukban az előterjesztők, hangsúlyozva: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: ha az ellenzék is támogatja, a parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszületnek a végrehajtási rendeletek, és azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba.
A Quaestor Csoport fő tulajdonosa hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem a cégtől, sem az országból nem távozott, és ez nem is áll szándékában, valamint továbbra is személyesen vesz részt a reorganizációs munkában a cég székhelyén.
Tarsoly Csaba közleménye szerint az ügyfelek és a cégcsoport vagyonának megóvása érdekében reorganizációs tanácsadót vontak be, aki a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. csődeljárás indításáról szóló döntést követően a folyamatokat koordinálja.
A Quaestor Financial Hrurira Kft. csődkérelmét első fokon egy formai hiba miatt a bíróság elutasította, a döntés azonban nem jogerős. A csődeljárási folyamattól függetlenül a Magyar Nemzeti Bank március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki. Ez idő alatt a Quaestor Értékpapír Zrt. új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el – tudatta Tarsoly Csaba.
Hozzátette, hogy az intézkedések hatálya alatt az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel, azaz sem készpénzkifizetés, sem kiutalás, sem értékpapír transzferálás nem lehetséges.
Hangsúlyozta, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ből és a cégcsoport egyetlen cégéből sem történt vagyonkimentés, valamint a reorganizációs tanácsadó bevonásával folyamatban van egy terv kidolgozása, amelynek célja, hogy a Quaestor Csoport vagyonának értékét az ügyfelek érdekében meg tudják óvni.
„Ezzel párhuzamosan mindent megteszünk olyan befektetők bevonására, akik további segítséget jelenthetnek” – írta a tulajdonos. Közölte: múltbeli és jelenlegi vezető tisztségviselői pozíciójára tekintettel a lemondásától függetlenül mind személyesen, mind az érintett vállalatokon keresztül maximálisan együttműködik minden érintett hatósággal.
A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. „A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit” – indokolt a cég.
