Az elemzés alapjául szolgáló Whitereport.hu adatbázisa kimutatta: 11 ezer olyan tévé, rádió, lap, honlap, mozi és több mint 40 ezer köztéri reklámeszköz van ma Magyarországon, amelyik az egykulcsos adó hatálya alá eshet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány 5-10 százalék közötti javaslattal élhet a reklámadó mértékének módosításakor. Lázár János ezt kedden az Országházban – több médium, köztük az ATV és a Hír TV beszámolója szerint – a gazdasági bizottság ülését követően mondta újságíróknak. Hozzátette, hogy az Európai Unióban jelenleg 5 százalékos a legmagasabb kulcs, az Európai Bizottság (EB) erre vonatkozóan azt mondta, az adó mértékének megfizethetőnek kell lennie, és amennyiben sávos lesz, akkor a sávok között nem lehet aránytalan különbség.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.
Volner János (Jobbik) kiemelte: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.
Varju László független képviselő, a DK politikusa szerint a különadót arra használja a kormány, hogy egyes cégeket és ágazatokat nehéz helyzetbe hozzon. Varju László szerint nem módosítani, hanem eltörölni kell a reklámadót, mert az nehéz helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat.
Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak. Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke pedig úgy vélekedett, hogy el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a „médiát elnyomó gépezetnek”.
