Az egyesület keddi közleményében azt írta: a kormányzat részéről nyíltan ágazati különadóként meghatározott adónem kivetése káros a gazdasági növekedés szempontjából. Az abból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi „politikai játszmák eszköze” lehet, tovább nehezítve egy egyébként is strukturális problémákkal küzdő iparág helyzetét – fűzték hozzá.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén elhangzott, hogy a kormány 3-5 százalékos reklámadót mérlegelhet, és arra törekszik, hogy a kisebb médiacégeket megvédje. A reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésen elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány. Emlékeztetett: az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága – az adó- és a versenyjogi – eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.
A miniszter kiemelte: a gazdasági bizottsággal együttműködve az EB szempontjait mérlegeli a kormány a reklámadó módosításával kapcsolatban. Konkrét adókulcsról Lázár János nem beszélt, de úgy fogalmazott: a legmagasabb reklámadókulcs Ausztriában van, 5 százalék, ehhez képest a „kiváló magyar próbálkozás” 50 százalék volt, ami az „Európai Bizottság tűrőképességét megviselte”.
Hangsúlyozta: a tagállamok közül Svédországban, Ausztriában, Dániában, Görögországban, Belgiumban a magyarországihoz hasonló reklámadó van. Lázár János szólt arról is, hogy az adóalanyok közül a Bertelsmann, illetve az RTL-csoport – mivel pénzügyi eredményeiket érdemben befolyásolja a reklámadó – az EB-hez fordult.
Úgy tűnik, hogy megállapodott az RTL Klub és Orbán Viktor a reklámadóról, de az RTL szerint marad a kormánykritikus híradó. A február végi alkuról egyik fél sem nyilatkozott, az RTL Klub hírigazgatója „luxemburgi kérésre” hivatkozva nem kommentálta az ügyet az MNO-nak.
Akár négyszer annyi médiavállalkozást is érinthet az egykulcsos reklámadó. A Whitereport.hu elemzőcég szerint az egységes, alsó határ nélküli reklámadó akár 6700 üzemeltetőt is érinthet, mivel kisebb-nagyobb reklámbevétele szinte minden médiumnak lehet. Ebbe szerintük bele kell érteni az önkormányzatok, az alapítványok, az egyházak, a nonprofit cégek által működtetett lapokat, a weboldalakat, a tévéket és a rádiókat is.
Az elemzés alapjául szolgáló Whitereport.hu adatbázisa kimutatta: 11 ezer olyan tévé, rádió, lap, honlap, mozi és több mint 40 ezer köztéri reklámeszköz van ma Magyarországon, amelyik az egykulcsos adó hatálya alá eshet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány 5-10 százalék közötti javaslattal élhet a reklámadó mértékének módosításakor. Lázár János ezt kedden az Országházban – több médium, köztük az ATV és a Hír TV beszámolója szerint – a gazdasági bizottság ülését követően mondta újságíróknak. Hozzátette, hogy az Európai Unióban jelenleg 5 százalékos a legmagasabb kulcs, az Európai Bizottság (EB) erre vonatkozóan azt mondta, az adó mértékének megfizethetőnek kell lennie, és amennyiben sávos lesz, akkor a sávok között nem lehet aránytalan különbség.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.
Volner János (Jobbik) kiemelte: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.
Varju László független képviselő, a DK politikusa szerint a különadót arra használja a kormány, hogy egyes cégeket és ágazatokat nehéz helyzetbe hozzon. Varju László szerint nem módosítani, hanem eltörölni kell a reklámadót, mert az nehéz helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat.
Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak. Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke pedig úgy vélekedett, hogy el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a „médiát elnyomó gépezetnek”.
Szabó Tímea független képviselő, a PM politikusa kiemelte: semmiféle gazdasági ok nem húzódhat meg egy 6 milliárd forintos költségvetési bevétel mögött, miközben 80 milliárdot költenek évente közmédiára. A reklámadónak politikai céljai vannak, a PM az 5 százalékos kulcsot is elutasítja, mert az a legtöbb médiacéget „megfojtja”.
