Nem gyakran, de időnként előfordul az Európai Bizottság (EB) gyakorlatában, hogy nagy összegű támogatási forrást függesztenek fel egy-egy tagállam esetében, főként ha hiányosságokat találnak a beruházások kiválasztása vagy a közbeszerzések módjában – nyilatkozta lapunknak Jyrki Katainen tegnapi budapesti látogatása alkalmával. Az EB munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke szerint a kifizetéseket azért függesztették fel, mert a támogatott beruházások kiválasztásának menetében hibákat találtak. Hozzátette: amint a magyar hatóságok orvosolják a kifogásolt hiányosságokat, feloldják a források zárolását. Katainen azt is megerősítette, hogy vizsgálatuk a 2007-től 2013-ig tartó fejlesztési periódus egyes beruházásait érintette.
Nem gyakran, de időnként előfordul az Európai Bizottság (EB) gyakorlatában, hogy nagy összegű támogatási forrást függesztenek fel egy-egy tagállam esetében, főként ha hiányosságokat találnak a beruházások kiválasztása vagy a közbeszerzések módjában – nyilatkozta lapunknak Jyrki Katainen tegnapi budapesti látogatása alkalmával. Az EB munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke szerint a kifizetéseket azért függesztették fel, mert a támogatott beruházások kiválasztásának menetében hibákat találtak. Hozzátette: amint a magyar hatóságok orvosolják a kifogásolt hiányosságokat, feloldják a források zárolását. Katainen azt is megerősítette, hogy vizsgálatuk a 2007-től 2013-ig tartó fejlesztési periódus egyes beruházásait érintette.
A magyar gazdaság állapotával kapcsolatban megjegyezte, a tavalyi fejlődés üteme az egyik legjobbnak számít az Európai Unióban, ami nagyon jó eredmény. Ennek egyik oka, hogy a megfelelő gazdasági átalakításokat elvégezték, ez pedig stabil alapot teremt a jelenlegi fejlődéshez. Az EB-alelnököt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta, a megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor, az EB kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Szijjártó Péter az Európai Bizottság alelnökével közös sajtótájékoztatón közölte: jó üzenete van – míg Magyarországon 2012-ben ezermilliárd forint európai uniós pénzt fizettek ki, 2013-ban már 1700 milliárd forintot, 2014-ben pedig 1840 milliárd forintot. Vagyis javul a források felhasználása, és javul a felhasználás láthatósága is – tette hozzá. Navracsics Tibor és Jyrki Katainen pedig a távirati iroda híradása szerint arról beszélt, hogy az egyetemi, üzleti és kutatói szféra együttműködésével megvalósuló innovatív kutatásokat kell támogatni a tavaly novemberben meghirdetett, mintegy 300 milliárd eurós költségvetésű európai beruházási terv keretében.
A biztos ismertette: Jyrki Katainen a felelőse az európai beruházási tervnek, amelyet az Európai Parlament tárgyal, és amelynek célja, hogy az Európai Unió (EU) gazdaságának ösztönzést adjon; a magántőke, valamint a közpénz együttes felhasználásával vezesse ki az uniót a gazdasági válságból; és az EU-t a világ egyik legversenyképesebb gazdaságává tegye. A zárolások kapcsán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára javasolta, hogy a nyertes pályázók lehetőségeik szerint gyorsítsák fel projektjeik végrehajtását, mert ha kicsúsznak a saját maguk által vállalt határidőből, elesnek a támogatástól. Hozzátette, hogy nem a zárolással kell foglalkozniuk a cégeknek, hanem a pályázatok végrehajtásával, mert az ország csak akkor lehet ebben a tekintetben sikeres, ha a projekteket a nyertes pályázók – legyen szó önkormányzatokról, cégekről, civil szervezetekről – határidőre valósítják meg, abban a pályázati rendben, amit a támogatási szerződésük tartalmaz.
Bár a támogatások felhasználása terén talált rendellenességeket az Európai Bizottság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) munkáját minden évben megfelelőnek minősítette – közölte a főigazgatóság a távirati irodával. Az EUTAF közleményében hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások második szintű ellenőrzését az Európai Bizottság módszertani iránymutatásai alapján végzik, és minden évben elszámolnak a tevékenységükkel az uniós szerveknek. Az ellenzéki pártok ugyanakkor elsősorban a hazai hatóságokat hibáztatják a zárolásokért. A független ellenőrző intézmények kormányzati felszámolása vezetett az Együtt szerint az uniós fejlesztési források körül kialakult botrányhoz. Közölték: azért Brüsszelben és nem Magyarországon vették észre, hogy probléma van az uniós pályázatokkal, mert a kormány megszállta a független intézményeket. Az LMP pedig azt hangsúlyozta, ha a kormány engedné, hogy tisztességes ellenőrzés folyjon, akkor nem Brüsszelben fedeznék fel azt a botrányt, amit most látunk, hanem itt, Magyarországon. Az ellenzéki kijelentésekre reagálva a Fidesz-frakció megjegyezte: a baloldal már megint azért szurkol, hogy Magyarországnak büntetést kelljen elszenvednie.
