Az Országgyűlés 2015. április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely alapvetően érinti a nemzeti parkok működését – írja az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható nyilatkozatban.
A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról. Kiemelték: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Hozzátették: már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel „feles” többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás.
Részletezték: az alaptörvény meghatározza, hogy mely törvényalkotási tárgykörök sarkalatosak, azonban hogy ez mely konkrét szabályok, törvényi szakaszok esetében jelent kétharmadosságot, korábban is politikai és jogtudományi viták tárgya volt. Ezekben a vitákban végső soron az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.
A Fidesz-frakció szerint maga a törvény „nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat”. Hozzátették: a törvény tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe.
Az LMP értékelése szerint megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére. Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője üdvözölte az államfő döntését, megjegyezve, hogy korábban többször jelezték, hogy alaptörvény-ellenesnek tartják a törvényt. Azt várják, hogy az Ab is kimondja majd ezt – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus világosnak nevezte, hogy a Fidesz „a földrablás új hullámát alapozná meg” azzal, hogy a Nemzeti Földalaphoz (NFA) kívánja átjátszani a földeket. Az NFA kezelésében a jelenleg elsőbbséget élvező természetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának, és ez várhatóan a nemzeti parkok élőhelyvédelmi tevékenységének végét jelentené – sorolta Sallai R. Benedek, aki azt is szóvá tette, hogy a földek az eddigi pályáztatási vagy bérlőkijelölési gyakorlatnak megfelelően „a Fidesz számára kedves újbirtokos réteghez kerülhetnének”. (MTI)
Hozzáteszi, a törvényt az Országgyűlés elnöke május 3-án küldte el hivatalának. „A jogszabály aláírása előtt az alkotmányosan rendelkezésemre álló öt nap alatt ezúttal is alapos vizsgálatot folytattam. Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsen összhangban hazánk alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam.”
Áder János hangsúlyozta, hogy „a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell.”
Az államfő arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy három kérdést vizsgáljon meg. Fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét. Sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok? A jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?
Az indítvány elbírálására harminc nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére. Az államfő szerint mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Ab döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.
Szakmai szervezetek és a teljes ellenzék tiltakozása mellett fogadta el április végén az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvénymódosító javaslatot, amely a nemzeti parkok földjeinek kezelését a Nemzeti Földalapkezelőhöz utalja. Már két héttel korábban is szerepelt a Ház napirendjén az előterjesztés, akkor azonban még kétharmados többséget igénylő passzusokkal. A Fidesznek és a KDNP-nek viszont nem sikerült megteremteni az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot, így a zárószavazást elhalasztották. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter javaslatára végül kivették a kétharmados részeket, és így került újra a parlament elé az indítványa.
A voksoláson aztán 110 kormánypárti képviselő támogatta a törvény módosítását, nagyjából egy tucatnyian azonban – köztük például a Pécsen tartózkodó Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Kósa Lajos vagy éppen L. Simon László – nem vettek részt a szavazáson. A fideszes Bencsik János nemmel, vagyis a frakció ellenében szavazott. A voksolás közben az LMP képviselői tiltakozásul a nemzeti parkok neveit tartalmazó táblákat emeltek a magasba, mindegyiken szerepelt az eladva szó is.
A köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, hogy a törvény ne léphessen hatályba.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter másnap úgy reagált a bírálatokra, hogy a törvénymódosítás csak nyilvántartási változás. Hozzátette: az állami földet másfajta szerződéses háttérrel fogják a nemzeti parkok a jövőben gondozni, de ez nem jár különösebb következményekkel.
