Áder János az Ab-hoz fordult

Előzetes normakontrollt kért az államfő az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosításról.

Hozzáteszi, a törvényt az Országgyűlés elnöke május 3-án küldte el hivatalának. „A jogszabály aláírása előtt az alkotmányosan rendelkezésemre álló öt nap alatt ezúttal is alapos vizsgálatot folytattam. Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsen összhangban hazánk alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam.”

Áder János hangsúlyozta, hogy „a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell.”

Az államfő arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy három kérdést vizsgáljon meg. Fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét. Sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok? A jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?

Az indítvány elbírálására harminc nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére. Az államfő szerint mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Ab döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.

Szakmai szervezetek és a teljes ellenzék tiltakozása mellett fogadta el április végén az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a törvénymódosító javaslatot, amely a nemzeti parkok földjeinek kezelését a Nemzeti Földalapkezelőhöz utalja. Már két héttel korábban is szerepelt a Ház napirendjén az előterjesztés, akkor azonban még kétharmados többséget igénylő passzusokkal. A Fidesznek és a KDNP-nek viszont nem sikerült megteremteni az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot, így a zárószavazást elhalasztották. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter javaslatára végül kivették a kétharmados részeket, és így került újra a parlament elé az indítványa.

A voksoláson aztán 110 kormánypárti képviselő támogatta a törvény módosítását, nagyjából egy tucatnyian azonban – köztük például a Pécsen tartózkodó Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Kósa Lajos vagy éppen L. Simon László – nem vettek részt a szavazáson. A fideszes Bencsik János nemmel, vagyis a frakció ellenében szavazott. A voksolás közben az LMP képviselői tiltakozásul a nemzeti parkok neveit tartalmazó táblákat emeltek a magasba, mindegyiken szerepelt az eladva szó is.

A köztársasági elnök, az ombudsman és az összes parlamenti képviselő segítségét kérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, hogy a törvény ne léphessen hatályba.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter másnap úgy reagált a bírálatokra, hogy a törvénymódosítás csak nyilvántartási változás. Hozzátette: az állami földet másfajta szerződéses háttérrel fogják a nemzeti parkok a jövőben gondozni, de ez nem jár különösebb következményekkel.