Egyre inkább egy legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politikaközeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, továbbá a globális és hazai spekuláns tőkével, annak oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget. Földügyi elemzéseim eredményein túl is egyre több jel mutat arra, hogy ma Magyarországon államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlik – olvasható Ángyán József egyetemi tanárnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkárának tavaly év végén publikált tanulmányában. Akkoriban még csak a tendenciák látszottak, és nem lehetett biztosan tudni, hogy ki, hol, mennyi földet vásárolt. Mostanra azonban már megjelentek az első hivatalos összesítések is a 2015 novemberében indult és december végén ideiglenesen lezárt Földet a gazdáknak program eredményeiről. Lapunk ezekből szemezgetett, és kiderül: Orbán Viktor miniszterelnök hiába ígérte azt még 2010-ben, hogy „Magyarországon külföldiek – akármit döntenek Brüsszelben – itt soha termőföldet nem fognak vásárolni”.
Kérdés, hogyan gondolta ezt a kormányfő, miközben agrárkörökben köztudott volt, hogy az első Orbán-kormány alatt privatizált Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. mögött például – amelynek vezérigazgatója Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik alelnöke – régóta német állampolgár, Helmut Gsuk áll. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy Gsuk érdekeltségei – ahogy Ángyán József egyik jelentésében írta – mintegy 9 ezer állami hektáron gazdálkodnak, hanem azt is, hogy a magát félig már magyarnak tartó Gsuknak a magyar agrárpolitikához is vannak kapcsolatai. Talán nem véletlenül nyerhetett embere, Marcus Dörr a mostani földárveréseken is csaknem 300 hektárt. Igaz, a nyertes „külföldiek” közül szinte mindegyik már jó ideje gazdálkodik Magyarországon, itt is élnek családjukkal együtt. Az talán túlzás, amit egyes elemzők állítanak, hogy a kalapács alá került földek 2 százalékát ők vihetik el, de tény, hogy közülük „földművesként” több mint tucatnyian sikerrel indultak a liciteken. Csak félig nevezhető külföldinek például a magyar médiában is ügyködő és gazdálkodással is foglalkozó Stipsicz-Bethlen Károly Ferenc, a Haszon Lapkiadó vezetője, aki Gyomaendrődön vásárolhat meg csaknem 7 hektárt, több mint 14 millió forintért.
Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a külföldiek földszerzése kapcsán még úgy fogalmazott, hogy „nagy csata lesz”, mivel tapasztalatai szerint az Európai Bizottság korlátlan földvásárlási lehetőséget kíván elérni Magyarországon a jogi személyek és a külföldiek számára. A miniszter szerint Magyarország mindezt tárgyalásos úton próbálja megakadályozni, de máris „komoly érdekcsoportok gyülekeznek”, amelyek itteni társaságokat akarnak alapítani, hogy földet vehessenek. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára is leszögezte: a cél az, hogy ne spekulánsok, külföldiek és befektetők gazdálkodjanak a földeken. Ehhez képest a minap a köztévében már úgy fogalmazott, hogy 13 külföldi nagyságrendileg 1000 hektár föld licitjét nyerte el abból az eddig sikeresen elárverezett csaknem 130 ezer hektár állami területből, amelynek megvásárlása kapcsán 7000 vevő juthat 12 ezer birtoktesthez. A Jobbik arra hívta fel a figyelmet, hogy a 13 külföldiből az egyik olasz állampolgár esetében már bebizonyosodott: Lábod határában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által korábban 135 millió forintért megvásárolt területet feleannyiért, 73 millióért szerezheti meg az államtól.
Az ellenzéki párt szerint a külföldi földvásárlók mellett már az is nyilvános, hogy gazdák helyett földművesnek nevezett gázszerelők, fitneszedzők és politikusok családjai, barátai is bőven nyertesei voltak a földárveréseknek. Ismert például, hogy Mészáros Lőrinc családja csaknem kétmilliárd forintért vásárolhat meg több ezer hektár állami földet. A Jobbik szerint a polgári Magyarországon ilyen nem fordulhat elő. Úgy látja, a Fidesz, miközben polgári Magyarországról beszél, saját klientúráját építi a magyar adófizetők kárára.
A politikusok és családjuk földvásárlásai között lehet említeni Lázár János édesapjának sikeres licitjeit, erről a névazonosság miatt sokan azt gondolhatták, hogy maga a miniszter vesz területet. A miniszter nagybátyja, Gyapjas Károly is vehet földet, ráadásul olyat, amit az az általa vezetett Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. használ, amelyben a miniszternek is van egy kis tulajdonrésze. Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is gazdálkodik édesapjával együtt, és vehetnek állami földet ők is, ahogy Tiborcz István, a miniszterelnök veje is. A „szerencsések” közé tartozik a miniszterelnökkel és családjával üzleti kapcsolatba is került Kékessy Dezső fia, Kékessy Georges Sándor vagy a kormányfő által földvásárlása miatt nyilvánosan megdicsért Vass Eszter, L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár felesége. Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő felesége is sikeres licitáló volt, ahogy a csak „félig politikus” Weisz Miklós, a fiatal gazdák szervezetének egyik vezetője. Érdekes az egykor szocialistaként politizáló Forgács Barna is, aki családjával együtt 229 hektárt vásárolhat 177 millió forintért. Hozzá kell tenni, a kormány úgy is támogatta a semmiből akár rögtön közepes gazdaságok születését, hogy a családi gazdaságok méretének már nem kell 500 hektár alatt lennie.
Így érdemes volt bevonni a családtagokat is a vásárlásba. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a felcsúti Mészáros család 1400 hektárnyi földet (nem csak általuk bérelt területeket) szerezhessen.
A kormány mindenesetre folytatja a földprivatizációt. Február közepétől március 31-ig kívánják eladni azt a 140 ezer hektár területet – így összesen 260-280 ezer hektárt értékesítenek –, amelynek parcelláit még nem hirdették meg, illetve amelyek az első körben nem keltek el.
