Álságos indokokra hivatkozva vizsgálja a kormány a letelepedésiállamkötvény-üzlet megszüntetésének lehetőségét. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta: hazánk a felminősítése után visszatérhet a hagyományos eszközökhöz az ország adósságának finanszírozásában. Azt is hozzátette, hogy ez a Jobbik kezdeményezésétől teljesen független, ezért a november 8-ára tervezett alkotmánymódosításig nem biztos, hogy megszűnik a kötvényprogram. (Mint ismert, a Jobbik a letelepedésikötvény-program leállításához kötötte a támogatását az alaptörvény megváltoztatásához.)
Lázár János indoklása azért sántít, mert a letelepedési kötvények után fizetett kamat jóval meghaladja a piaci szintet. Jelenleg négyszer drágább ezeken keresztül finanszírozni a hazai államadósságot, mint ha tisztán piaci körülmények között bocsátana ki Magyarország állampapírokat. A kancelláriaminiszter eközben arra hivatkozik, hogy szeptemberben a Standard & Poor’s hitelminősítő – a Fitch Ratings májusi hasonló döntését követően – a befektetésre ajánlott országok kategóriájába emelte a hazai államadósságot. Ez azért fontos, mert ha a három nagy hitelminősítőből kettő befektetésre ajánl egy országot, akkor az intézményi befektetők, tehát például külföldi nyugdíjalapok is vásárolhatnak az ország államkötvényeiből. Ez keresletet jelent, amely a kötvények után fizetett kamatok csökkenését eredményezi.
Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza. Részletek itt.
A letelepedési kötvények esetében azonban más a helyzet, ugyanis az ezzel kapcsolatos törvényben fix, 2 százalékos kamatszint szerepel. Ez egyrészt azért furcsa, mert az állampapírok után fizetett kamat (pontosabban hozam) állandóan változik, ezért is érthetetlen, hogy míg más kötvények esetében nem szabályozza törvény a rátát, a letelepedési papírok esetében igen. Sőt, a 2 százalékos kamatszint jelenleg a négyszerese a piacon elérhető hozamnak – az ötéves euróalapú magyar kötvények után, amilyen a letelepedési állampapír is, jelenleg 0,5 százalékot kell fizetni a másodpiacokon. Ez nem új keletű jelenség, hiszen az elmúlt években folyamatosan csökkent az állampapírok után fizetett hozamszint világszerte, így hazánkban is. Nálunk 2014 decemberében érte el a 2 százalékot, vagyis az elmúlt két évben lett volna módja a kabinetnek – és személy szerint Lázár Jánosnak is –, hogy törvénymódosítással megállítsa a közpénzek indokolatlan elköltését.
Ha azt is megnézzük, hogy kiknél csapódik le az extraprofit, már érthetőbb a kormány passzivitása. A programmal kapcsolatos törvénymódosítót Rogán Antal adta be 2012 októberében. Az iromány szerint csak közvetítő vállalkozásokon keresztül lehet a programban részt venni, és ezeket csak a fideszes többségű gazdasági bizottság jelölheti ki. A cégek között egy magyar vállalkozás volt, a többit offshore-paradicsomnak tartott szigeteken alapították. Az államapapírt csak a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban bejegyzett vállalatok jegyezhették le, vagyis a hozam is a homályos hátterű társaságoknál landolt. A kezdetektől politikai korrupciógyanús ügylet révén
a Fidesz által kedvező helyzetbe hozott offshore cégek 110 milliárd forint bevételre tettek szert, amelyből 35 milliárd közpénznek tekinthető.
A letelepedési kötvényekkel közel négyezer módosabb bevándorlóval lett gazdagabb hazánk, miközben az ingyenes családegyesítéssel összesen több mint tízezren kaptak lehetőséget a bevándorlásra. Különösen érdekes, hogy mindeközben brutális migránsellenes kampányt folytatott le a kormány a kvótareferendum előtt, nem mellesleg súlyos adófizetői milliárdokból.
További probléma a letelepedési üzlettel, hogy a jelek szerint a magyar hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán, amikor a beáramlók hátterének ellenőrzéséről van szó. Erre utal, hogy egy jogerősen elítélt orosz állampolgár is tudott kötvényt vásárolni és így letelepedési engedélyt szerezni.
Jobbik: Mikor?
Nem értünk egyet a Fidesszel és a kormánnyal: a Jobbik szerint a letelepedési kötvények kérdése elsősorban biztonsági kérdés, amit felelős politikus még véletlenül sem nevezhet „piszlicsáré, pitiáner ügynek” – reagált a párt közleményben a Lázár János sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Ragaszkodnak ahhoz az alapvetésükhöz, hogy csak a biztonsági kockázatot jelentő letelepedési kötvények kivezetését követően támogatják az alaptörvény módosítását – írták. Rámutatnak: a letelepedési kötvény-árusítás leállításának konkrét időpontját a miniszter nem jelölte meg. Ezért erről szerintük további ötpárti egyeztetések szükségesek.
###HIRDETES2###
